Szó- és folklórtörténeti adalékok

Dr. B A K O S J Ó Z S E F:

SZÖ- É

S FOLKLÓRTÖRTÉNETI ADALÉKOK

K u t a tó m u n k ám (közben sok s z ó t ö r t é n e ti és f o l k l ó r t ö r t é n e ti a d a t k e r ü lt e lé m. F e l - f e l s z e d e g e t t e m , a n n ál is i n k á b b, m e r t h a s z n á l h a t ó a d a l é k o k. N é p r a j z t ö r t é -neti, il le tőleg f o l k l ó r t ö r t é n e ti a d a t o k b a n m e g k ü l ö n ö s en s z eg é nyék v a g y u n k , így a n é p r a j z t u d o m á n y n ak is s z o l g á l u nk k ö z l e m é n y ü n k k e l.

1. Cinterem: » M i v el pe ni g a S z e n t i r á s n ac S z ó l l á s á n ak f o r m á ja s z e r é nt e e e a S z e n t e k a l u n n i m o n d a t n a k , i n n e n a t e m e tő h e l y e k a l u vó h e l y e k n e k (gorogu'

y.ccg{irjvgia) d o r m i t o r i a coemeteria; a z h o n n a n s z á r m a z o tt a ' c z i n t e r e m i nevezet.« e

(Felvinc zi S á n d o r: A' P e s t i s r ől va ló Rö v id B e s z é l g e t é s . .. D e b r e c z e n b e n , 1679.) 2. Csilyán = c sal yá n: »A' betegeknek álmot ád a' Csalyán.« (Fe l-Vinczi e

G y ö r g y: D e c o n se r v a md a B o n a V a l e t u d i n e L i b e r . . . L őt sé n, 1694.)

3. Ruta: N é p d a l a i n k b an g y a k r a n s z e r e p e l : M a g a s a r u t a f a . . . Mit t a r t o t t r ó la a n é pi h i e d e l e m ? »A r u t t a az m é r e g g el m e g s é r t e tt e m b e r t segíti, é l e t ét v i d a

-e e

m i t t i a , m i d őn e losze r a z t m e g eszic, k i g y o n a c , gyilknac, v a r a s b é k a n ae m e r g e t ke rge ti , k i k e r g e t i a z k o r s á g o t, és m i n d e n f e k é l y ec e l le n szolgál.« (P eec hi L u k a c h :

e

Az K e r e s z t y e n S z u z e k n e c Tisztes Ko sz or oia , 1591.)

4. Menyegzői l ako dal o m. É r t é k es n é p r a j zi v o n a t k o z á s o k: a) »A T á n cz g y a k -r a b b a n o t t szokott l e n n i, a z h o l o t t i s t e n n ők h á l á k at k e l l e n ék a d n i . . . , a m e n y e g -zői l a k o d a l o m b a n . . . , a lig v a gy on egy me nye g ző, v a g y m ás e g yéb ve ndé gs é g, a m e l l y Tá n c c z al n e m r e ke s z t ik be . A l a k a d a l m a k a t m a v e n d é g s é g n ek s e m t a r t -já k, h a a fekete sereg Tántzát n e m p e n g e t i k és n e m ugorgyák..., c sa k T o r az, s n e m Menyegző, 'az h o l o t t n e m u g o r h a t n a k , s t á n c z o l h a t n a k . « ( S z e n t - P é te ri Ist-v á n: T á n c z - P e s t i se . . . D e b r e c z e n b e n , 1697.)

b) » Va le me li l a k o d a l o m b a n n e m t á n c z o l h a t n a k, azt l a k o d a l o m n a k sem e

t a r t i a k , h a T á n c z ra i nd u ln a l k pe n i g adki e f f é l ét az elot n e m l at ot volna, a z t t u d n a ,

» e hog m i n d m e g d u h e t t e n e k e s m e g b o l o n d u l t á n a k . « ( G a s p a r Deczi T o l n a i : Az e e Utolso ü d ö b en e g i n e h e n i r e g n á l ó büno'krol, V á r a d o n, 1584.) c) »A me nyegzőikben g y a k r a n v őf é l y k e d e l, L á r m ás b o k r é t á v al t ánt zo lsz, s l e g é n v k e d e l. T u d o m f ü g g - le a r r ól kukoritzás sarlang M e r t a l a k o d a l o m igy é k e s, s a f a r s a n g .« ( G v a d á n yi József D o n i t s A n d r á s h oz írt levelei v á l a s z a i k k a l. K i a d t a Cs. L. J. László N a g y - S z o m b a t b a n , 1834.)

5. Tőkét húzni: » H á ny a g g - L e g é ny húzott tőkét m a g a u t á n ? « (Ugyanott.) 6. Boszorkány-t éj: » A z é rt is jól t a r t ám őt boszorkány-téjjel..., m e r t d i d e r -gett, f á z o t t . « (Ugya nott. )

7. Farkasnyakat v on n i : G y e r m e k j á t é k a i nk t ö r t é n e t é h ez é r t é k es a d a l é k: »Meg-p á r t o l sz ez ektül, s Farkasnyaikat vonsz vélek.« (Czeglédi I s t v á n: B a r á t s á g hi D o r -e -e galas, K a s s a , 1 6 6 3 . ) . . . » .. . mindenkoron farkas nyakat vonszon« ( P a t a k i F u s u s

c e

J á n o s: Kir álydkna lk T u k o r e , B á r t f á n, 1626.)

e e

8. Töltözni: f a l n i , e n n i : »N y a v a l y át szerez az toltozes.« (Ugya nott . T a l á l h a t ó e b b e n a k ö n y v b en egy horatiusi idézet, illetőleg fordítás is:

» N u nc est b i b e n d u m . . . Jó t á r s a i m, m o s t a n iól k e l l a k n u n k , m o s t a n s z a b a d l á b b al a f ö l d et k e r e n g v e t a p o s v án n y o m d a l n u n k , m o s t a n va g yo n idede Sa l i u s ok m ó d g y á ra f r i s e étkeikkel az I s t e n e k n e k á g y o k at f e l é k e s í t s ük . . .«

9. Próba: »Igen széles é r t e l m ű s z ó . . ., v é t e t e tt ez a s z ó l l á s n ak f o r m á ja a z ötv ösökt ől, !kik bizonyos kőv el s z o k t ák a matériáiét meg-próbálni.« (Palótzi G y ö r g y: L a k o d a l m i (köntös, K a s s á n, 1777.)

10. »Pápistái inneplések«: a) »Sz ta nis zló napja, me ll y ho l 8, hol 7 M a j i e s i k

e e e

és e dgy L e n g ye l- o r s z á gi Sz ta nisz ló n e vű p u s p o k ti sz t e s sé g é re ü n n e p e l t e t i k . «

e e

b) Medardus napja ... f e l ő le azt t a r t y á k, hogy h a ezen az n a p o n esso leszen, e

h a r m i n c z n a p i g v a ló essot j e l e n t . . .«

c) Szent László király napja, »az k i ne k t e s t ét m i k o r h a l v a V á r a d ra v i n n é k,

e e

a z ví vok a l u v án az sz e k e r e n , o m a g a t o l s z i n t e n V á r a d ig m e n e .« ( C o ma r o m i C. e

G y ö r g y: P a p i s t a U j s a g a . . . Co l o s v a r a t , 1670.)

11. Sátoros ünnepek babonái: »A' k i k a' 3 S á to r os i n n e p e k e n b a b o n á s k o d n a k: a) Miv el Karátson napján je ge s vizben m o s d a n a k , s z a l m á v al h á z a i k at b é t ö l -tilk, 's azon, n e m á g y o kb a' f d k ü s z n e k, m i n t a Rát zdk, s m ás n é m e l ly k e r e s z t y én n e v e t viselőik. Asztalailkat Ikalátsal, méz zel, b o r r a l é j t s z a k án a z A n g y a l o k s z á m ó k ra m e g - r á k j á k, egész é j t s z a ka t ü z e i k et bé n e m t a k a r j á k, barmailkat s z é n á v al t a r t j á k, -két K a r á t s on k ö z b en n e m f o n n a k , s ü t n e k . . . «

b) »N a gy P é n t e k en é t e l be s i t a l b a v á l o g a t n a k . «

c) » H ú s v ét n a p j á n, h ogy m e g n e m r ö h e d z e n e k, m e g - f e r e d n e k . . .«

d) »Püniköst n a p j án e z v a g y a m a n y a v a l y a ellen f ü v e k et ás;nak, s z e d n e k , s z a g g a t n a k . . .« ( Ma r t o n f a l v i G y ö r g y: K e r e s z t y é ni I n n e p l é s . .. K o lo s v á r o t t, 1700.) 12. Kotzkrajtzározni-szekertzézni: N é p e ti mo l óg i a. »Egy k a t o n a , a ki m ár sok i zb e n elszökött, a h a d i t ö r v é ny á l t al k ö t é l re í té l te t e tt. M i d őn m ár a h ó h ér a s z e g r e f e l a k a s z t o t t a , i mé (elszakad a k ö t él és a k a t o n a t a l p r a esvén, o t t á lldogál. Ezen el-kezd a hóhér kotzkra jtzározni, szekertzézni, m o n d v á n: no, i g y m ég tellye s é l e-t e m b e n n e m j á r e-t a m . « (Kassai U j és Ó K a l e n d á r i o m, 1799-dik Esz tend őre .)

13. Fondor: »Elsz omor ít ó p é l d a, hogy h a n t j a i t a n a g y b a j o m i r e f . t e m e t ő b en n e m h o g y sírkő, de m ég a l e g e g y s z e r ű bb fondor s e n j e l z i . . . Fondor: a z e l h a l t h i t -t á r s a i n ák s í r j a it jelző föliratos faoszlop.« Vö. Figyelő [Albafi], 18. k . 100. B a r t h a : E m l é k b e s z éd Pálóczi H o r v á th Á d á m r ó l. 1905. Ké z i r a t. P a t a k i ikvt. 2135.)

14. Verő: E g e r b e n v a n : Ve r ő s z a la és Á r n y é k s z a l a. V e r ő s z a l a: napos, a n a p -s ü t é -st é lv e z ő . . . E g e r b e n és k ö r n y é k én él m é g: verődik, kiverődik, Ikisüt' j e l e n t é s -ben. Egy almári pá sz t or t ól m a g a m is h a l l o t t a m e gy b o r ús k o r a r e gge l i n a p o n : » N em les z eső, n e m s o k á ra kiverődik.« (Vö. M Ny . 49 : 466.) S a j át g y ű j t é s.

15. Pajktárs: »Ser gius e r e t n e k p a i k - t á r s a s á g á b an e l - t ö r te i g á j á t . . . « ( Csúzy: Z e n g e d e ző Sip-Szó, P o s o n b a n , 1723.)

16. Kojtol: »Ez a z ige kojtol, m e l y t u d t o m r a egy s z ó t á r u n k b an s i n t s u g y a n f e lt é ve, d e él a k ö z n ép s z á j á b an a z E r d ő h á t o n, s Á gyá n, h o l h a a g y e r m e k a k a n -d a l l ó b an a t ü z et f uj lk ál ja, s a z á l t al a s z o b á b an f ü s t öt tsin ál, így sz ó lí tja m e g a n y j a : n e kojtolj...« ( K e r e k e s F e r e t z : É r t e k e z és és k i t é r é s e k . .. Debreceniben, 1836.) Ez a s zó k ü l ö n b en m a is él a z egri és k ö r n y é ki (Tállya, Maklár) n ép s z á j á n. »De tele kojtolták e zt a k u p é t ! « S a j át g y ű jt é s.

17. Török muzsika: » . . . az ú gy n e v e z e t t G e n e r á l is h á z h oz a k i r e n d e l t s z á l -l á s ra é r k e z e tt m e g (a fő isp án ), a h o l a N e m e s v á r os Török muzsikája t isz te lt e . A hosszas Török muzsika u t án a na g y v a t s o r á h oz ü l t e k . . . « (Haz ai s K ü l f ö l di T u d ó s í t á s o k. 1822/11/82—83.)

e e

17. Szent Iván tüze: » . .. ennelk az o r o m n e c i e l e n t e s e r e s z o k t a n a c Sz e n t I u a n e

e s t in s z e r t e s z e r e n t t ü z et r a k n i . . .« (Telegdi M ik l ós: Az E v a n g é l i u m o c n a c . .. M a g y a r á z a t t y á n ac H a r m a d i c Része. N a g y - S z o m b a t , 1580.)

e

18. Tik mo ny : » . .. s ot m i t e gy Tikmon sültig b e sz é l vé n, m e n e a V e z é r s á t o r á -ban.« (Czeglédi I s t v á n: Az U r f r i g y s z e k r é n ye e l ő t t . .. Colos v a r a t , 1670.)

19. Sze ntvér: » S e c u n da e s t i n Iviges, a l i a s s u p e r i m a g i n e m Zent wér képe ...,

cui a S e p t e m t r i o n e a d i a c e t v i n e a A l t a r i s Co r po r i s C h r i s t i . . .« ( Liber .S. J o h a n n i s 11643.], »Az E gr i F ő e g y h áz S z e nt J á n os Kö nyv e . « K i a d t a : K a n d r a K a ho s , Eger, 1886.)

20. Népi kötés n ev e k : pecsétkötés (hordór a), ostorgörcs, kettősbokra (szorosan, lazán), hurokkötés, bak-kötés (lazán, szorosan), huszárkötés, golyórakötés, vendég-marasztaló görcs, ráncraszedés (szorosan, lazán), kocsisgörcs ( t r é f ás kötés) i s t r á n g o n,

hurkagörcs, tizgörcs ( t r é f ás kötés), egyes bokra v. kun-kötés [1], négyes bokra v.

vőfénykötés, v. vőlegény görcs, bokréta, rózsa, négyes görcs (tréfás kötés). A z a d a

-t o k Z e m p l én és S z a b o l c s m e g y e f a l v a i b ól v a ló k. N é h ai Deák Geyza p a t a k i t a n ár r a j z a i b e is m u t a t j ák a z egyes k ö t é s e k e t. A t á r gy és a n év e g y ü tt m e g k ö n n y í ti a z egye s k ö t é s ek é r t e l m e z é s é t, ill et őleg l e í r á s át [2],

21. Untercikk: Z e m p l é n b e n, a T o k a j - H e g y a l j án él e z a szólás is: Ha nem tec-cik, untercikk. A z é v ő d ő g y e r e k e k s z á j án h a n g z i k el l e g i n k á b b, s bi zonyo s m o z g ás is k í s é r i: a h á t u l s ó f e l ét is m e g m u t a t j a g y e r e k t á r s á n a k. E b b e n a m o z z a n a t b a n m a g y a r á z a t j át t a l á l j uk e szólás k e l e t k e z é s é n ek is. Szerencs k ö r n y é k én

untercikik-n e k h í v j ák a z i nge t. A n é m et v á s á r o s o k t ól t a n u l t ák m e g e z t a n e v e t . A c súf ol ód ó g y e r e k a z i n g j ét is fe l eme li , a m i k o r m o n d j a : H a n e m teccik, untercilkik! S a j át g y űj t é s.

22. Oláh ecet: »Erős, mint az Oláh eczet ez a consequential (gyenge, hibás). ( P á z m á n y: J o N e m e s V a r a d n a k gye nge O r vo sl as a , P o s o m b a n , 1630.)

23. Eceten len ni: A h á z a s s á g t ö r ő a ss z o n yh o z e l l á t o g a t o tt a s z er e t ője, d e

»midőn legjobban volnának az etzetenn«, m e g é r k e z ik a gazda. ( M a g y a r H í r m o n d ó: 1785. 810.)

24. Kovát cserélni: » M á r a m a r o s b an k ét e m b e r m e g i n d u l v án m e d v e v a d á s z n i . . ., t á v o l r ul m e g l á t ja e d gy i k a m á s i k at h a j l o n g v a b u j k á l ni a gaz köz ött s azt gondol-v á n, hogy m e d v e , u gy meg- lövi t z i m b o r á j át f a r b a , h og y sz e gé ny a z t s e m m o n d -h a t á: tseréllyünk kovát.« ( M a g y a r H í r m o n d ó: 1786. 13.) J E G Y Z E T• [1] K u n - k ö t é s. Vö. Besseny ei S á n d o r: El ve s z e t t P a r a d i t s o m . . . K a s s á n, 1796, » . . . m i d őn N a g y S á n d o r, k i n e k f e l e - n e v ét vise le d, m i d ő n n az O r á k u l um a kun-kötést ( n o d u m G o r d i u m ) e le ib e - te tt e , n e m s o k a t tétovázott.« [2] D e ák G e yz a 1925-ben a M a g y a r N é p r a j zi T á r s a s á g b an e l ő a d á st t a r t o t t »ösi e l e m e k a m a g y a r d í s z í t ő m ű v é s z e t b en c í mme l. E b b e n a k é z i r a t b an m a r a d t m u n -k á j á b an azí egyes né pi k ö t é s e k et is me g v i z s g á l ta, s e z t í r j a: »A n é p . .. a f o n a -l a k j á t é k á t, a k ö t é s ek h a s z n á t, c s í n j á t - b í n j át a m a i m i n d e n n a p i é l e t b en is ismer i, s e l ős z e r e te t tel f o gl a l k oz i k vele.« Vö. m e g . : M a g y a r s á g. 1925. á p r. 4. sz .

Egykorú rajzok Szántó Ková cs János perének szereplőiről

I g e n é r t é k es r a j z o k a t t a l á l t am a volt patalki t a n á r. Deák Geyza h a g y a t é k á-ba n. Az 1890-es é v ek f o n t o s e s e m é n y e i t, a zo k sz er e plőit ö r ö k í t e t te m e g v á z l a t-k ö n y v é b e n. Deák G e y z a m é l t a t l a n ul e l f e l e d t a l a k j a a m a g y a r t u d o m á n y- és m ű v é -s z e t t ö r t é n e l e m n a k. É r t é k es n é p r a j zi t a n u l m á n y a it k ü l ön k ö t e t b en is é r d e m es l e n n e

Közli: Dr. Bakos József.

ki adn i. V á z l a t k ö n y v e i b en t a l á l h a t ó d o k u m e n t r a j z a i m e g e g y e n e s e n f o r r á s é r t é-k n e é-k a é-k or t á r s a d a l m i, t ö r t é n e t i, m ű v e l ő d é s b e !! e s e m é n y e i n ek t e l j e s e b b m e g -é r t -é s-é h e z. Deák G e y z a h a g y a t é k á b ól most lkét f o r r á s é r t é k ű r a j z o t k özl ünk. E r a j -zóik m e g ö r ö k í t ik a S z á n t ó K o v á c s - p er szer eplőit.

Egyik r a j z á n ak h á t l a p j á ra j e gy e z t e f e l a p e r b e n s z e r e p l ők e t: S z á nt ó K ov ác s, Z s a r kó Fe r e n c , Bé ni Sá n d o r, N a gy J á n o s, Bor so s S á n d o r, K e n é sz P á l, Ko v á c s n é, Sz. L u k á cs J u l i a , B a n g a S á n d o r, B e n kő József. A k ét r a j z o n S z á n t ó Ková c s, L u k á cs J u l i a , Béni S á n d or és B e n kő József (képei l á t h a t ó k. A z se m v é l e t l e n, hogy Deák

Geyz a a h a t a l o m je l ké p é ül m e l l é j ük r a j z o l t a a c s e n d ő r ök p o r t r é j át is.

Kortársi me gem léke zés Adyról

A d y E n d r e s z ül e t é s é n ek ne ve z et es n y o l c v a n a d i k é v f o r d u l ó j án t a r t o t t b u d a -pesti ü n n e pi e m l é k e s t n ek l e g f ő bb é r t é ke és é r d e k e s s é ge volt, hogy azon A d y n a k m a is élő l e g j e l e n t ő s e bb k o r t á r s ai rövid m e g e m l é k e z és e l m o n d á s á ra k a p t a k l e h e -tőséget. Na g y k ár a z o nb a n, h ogy az ü n n e pi e st il ye n mo z z a n a t a i r ól a s a j t ó b an c sa k p á r s o r os t u d ó s í t á s o k at o l v a s h a t t u n k .

É p p en e z é rt n e m c s a k m e g t i s z t e l t e t é s n ek t a r t j u k , h a n e m az e m l í t e tt h i á n y o s -ság p ó t l á s á ra t ö r t é n ő első l é p é s n ek is, hogy itt m o s t k ö z ö l h e t j ük Földe ssy G y u l á -n a k az ü -n -n e pi e s t e n e l m o n d o t t f elsz ólalá sá t. F öld essy G y u l a m a m ár v i t a t h a t a t l a n u l az Ad.v-filológia m e g t e r e m t ő j e, a k i n e k k u t a t á s ai és e r e d m é n y ei mo st k e z di k szélese bb h u l l á m o k b an m e g t e r m é k e n y í t e ni i r o d a l o m t u d o m á n y u n k a t. E r övid f e l s z ó l a l á s á b an is t ö bb olyan a d a l ék va n, a m e l y n e m közömbös a z A d y - k u t a t ók s z á m á r a, és a m e l y e t egyelőre m á s u tt n e m is ige n l e h e t m e g i s m e r n i . 589

Találkozásaim Adyval

»Közös tanár^és íróismerőseinktől Ady már 1908-ban hallotta, milyen

hódo-latos híve vagyok. Ezért mikor megírtam neki. hogy szeretnék vele személyesen

megismerkedni, megüzentette, mikor látogassam meg. Első találkozásunkkor

hosszabban elbeszélgettünk a tőlem is jólismert váradi társadalmi viszonyokról,

majd régibb és újabb költőinkről, különösebben Petőfiről és Komjáthy Jenőről.

Bensőbbé aíkkor vált a barátságunk, mikor 1911-ben egy hosszabb

Petőfi-tanul-mányomat e sorokkal ajánlottam neki: »Tisztelettel küldöm e füzetemet Ady

Endrének. Mikor a múlt sokáig nem értett legnagyobb költőjéről emlékezem:

őszinte és bátor hittel akarok tanúságot tenni a ma annyiszor megcsúfolt

legna-gyobb iköltője, s életében, költészetében is leggazdagabb hitű, legprófétább, leg-igazabb magyarja mellett.«

Ady 1911. őszén öccsével együtt jött el hozzám. Nagy meglepetésemre arra

kért, rendezzem sajtó alá 1910 óta felgyűlt költeményeit, s válasszam ki ezek

közül azt, melynek címe a legmegfelelőbb volna köteteimül is. Ady határozott

kívánságára vállalnom kellett ezt a megtisztelő megbízást. Rövidesen nagy

buz-galommal végeztem el ezt a munkát a ciklusos összeállítással együtt, s ő mindezt teljes egészében jóváhagyta. Ez a kötet A menekülő Élet volt. A következő

év költői termését is én állítottam össze, s belevettem az Adytól kifelejtett

ver-seket is. Ennek a kötetnek neveként — egy abban lévő verse után — Ki látott

engem ? címet javasoltam. Ady ezt túlhangosnak találta. De amikor én azt feleltem rá, hogy ő egész költői magatartásában mindig túlhangos volt, moso-lyogva nyugodott bele s a versciklus beosztásomat is helyeselte. E kötet nyomdai

ellenőrzésekor jóleső meglepetéssel olvastam, hogy Ady, aki maga is átnézte

a kiszedett szöveget, a kötet legelső versének címe alá ezt írta: »Kedves, jó

Föl-dessy Gyulámnak, az Ady-versek poéta-adminisztrátorának.«

Ezután gyakrabban járt el hozzánk. Jó volt vele együtt lenni, s hallgatni

tréfálkozó, kötődő beszédét, különösen, mikor többen voltunk együtt. Olykor

kérte zongoraművésznő feleségemet, játsszék neki Beethovent. Egyízben, az

Appasz-szionata meghallgatása után mutattam neki egy Beethoven portrét.

Hosszasab-ban nézegette, majd így szólt: »Azt mondják, hasonlítok rá. Az én szám is úgy

biggyed le, mint az övé. Mindketten sokat sírtunk.-«

Sajnos, egy 1914-végi vendéglőzés után történt fatális afférunk négy évig

tartott távol tőle. Csak az elhúnyta előtti héten kerestem föl. De közös barátaink

értesítettek, hogy mindig szeretettel szólt rólam. Erre az érzületére vallott az is,

hogy amikor 1917 vagy 18-ban a rajta segíteni akaró Hatvany Lajosnak eladta

egész irodalmi hagyatéka tuljdonjogát, engem jelölt tki összes művei sajtó alá

rendezőjének. Földessy Gyula.-»

Két Táncsic s-d okumen tum

E g e r b e n él T á n c s ics M i h á ly d é d u n o k á j a, D. Gy. -né. E m l é k ei között k ét é r t é -k e s d o -k u m e n t u m o t t a l á l t u n -k. E z e k n e k a z a d a t o k n a k a d u n k mo s t n a g y o b b n y i l v á-noss ágot. Az e g y i k : Kossuth levele Táncsics Mihályhoz. Ez a levél é r t é k es a d a t o -k a t s z ol gá l tat e gyr é szt K o s s u t h és T á n c s i cs v i s z o n y á n ak i g a z a b b m e g r a j z o l á s á h o z, m á s r é s zt K o s s u t h őszinte v a l l o m á s á b an k a p o t t élet- és l é l e k r a j zi v o n a t k o z á s a i b an is f o r r á s é r t é k ű.

A m á s ik d o k u m e n t u m Táncsics Mihálynéhoz írt levél, m e l y b e n a T á n c s ics c s a l á d ja r é s z ére g y ű j t ö tt p é nz so rsá ról v a n szó. M i n d k ét le vél a d é d u n o ka bi r t o

-k á b an v a n .

I. Kossuth levele Táncsics Mihályhoz

»2S Via Bertholet, Turin, April 9kén 1872. Uram Barátom! Martius 29kéről

kelt becses levelére van szerencsém válaszolni. Igen is én kaptam volt egy német

levelet Dr. Tachmintis aláírással, melyben az előttem teljesen ismeretlen levélíró

azt adta elő, hogy ő görögországi repuklikánus kivándorolt hazájából Éjszak

Americába, de onnan republikánus létére átjött a Monarchikus Magyarországba

azon reményben, hogy hivatalt fog kapni az Andrássy ministériumtól, de bizony

neki Andrássy nem adott semmit, tehát vissza akarna utazni Americába, pénze

nincs, folyamodott fűhöz fához, többek közt az országgyűlési baloldali körhöz is

pénz segélyért ,de (természetesen) nem kapott, ezt ő a megbukott kormányhivatal

hajhászó annak tulajdonítja, hogy Magyarországon nincsenek igazi democraták,

mert neki nem adnak pénzt: tehát jónak látta hozzám fordulni azon ,szerény'

követeléssel, hogy küldjek neki legalább három négyszáz forintot (csak!) ... s

egy-szersmind eszközöljek ki számára a republikánus cluboktól is pénzsegélyt. Ily jorma volt a csodálatos levél tartalma. ,Andrássy nem adott' hivatalt, hát Kossuth

adjon pénzt.' — A logica szép, ha Istentől van.

Én igen sok pénzsegélyt kérő levelet kapok, nem tudom miként történik,

hanem sok embernek nem fér fejébe, hogy aki egykor Magyarország kormány-zója volt, az szegény ember lehessen. Alkalmasint saját hajlamaikról varrván

reám hímet, azt hiszik, hogy mm vándoroltam ki a számkivetésbe a nélkül, hogy

a vándorbotom végére akasztott batyuba beletuszkoltam volna néhány milliót

az ország pénzéből, tehát juttathatok a prédából boldognak boldogtalannak.

Sak dolgom volna, ha az ily nemű levelekre mindig felelnék. S úgy tapasz-taltam, hogy ezt nem is tanácsos tennem derűre borúra. Nem egyszer történt,

hogy visszaélték levelemmel. Mutogatták nem válaszom tartalmát, hanem azt.

hogy velem levelezésben állanak s ezt jó hiszemű emberek kizsarolására

hasz-nálták fel.

Szabályul vettem tehát fel, hogy ismeretlen segélykérőknek csak akkor

vála-szolok ,ha előleges tudakozódásaim nyugtatólag ütnek ki. Tachmintis úr felől nem szerezhettem semmi felvilágosítást, mert ő még csak adressát sem adta tudtomra, hanem tekervényes utakat jelölt ki, melyeken a lkért pénzt kezéhez juttathatom.

Ez és a levél különös tartalma, mely csaknem egy rossz tréfa színét viselte,

okoz-ták, hogy a Tachmintis aláírású levélre nem válaszoltam. Ezeket csak az ön

sze-mélye iránti tiszteletből említem saját tájékozására. Dr. Tachmintis úrnak csak

annyit kérek tudtára adni, miszerint én hajlandó vagyok levelét annak

tulajdo-nítani, hogy helyzetem felől nem jól van informálva. Én egy szegény száműzött

vagyok, ki a számikivetésben fáradságos munkám után éppen csak annyit voltam

képes megtakarítani, hogy senki kegyelmére nem szorulva tengődhetem

függet-lenül, de szegényesen. A mig szerezhettem, soha sem tagadtam meg segéd

jobbo-mat szenvedő felebarátomtól. De itt, Olaszországban nem szerezhetek.

Megtaka-rított filléreimből kell élnem, s ez oly kevés, hogy ebből egy fillért sem

szakít-hatok el nagy rövidségem nélkül, annál kevésbé százakat. Én hát kérését nem

tel-jesíthetem. Aztán a világtól egészen visszavonulva élek. Clubbakat nem látogatok,

nem is tudak semmi oly clubról, melynek Tachmintis úr kérelmét bejelenthetném,

s igazán szólva nem hiszem, hogy legyen oly republicanus club a világon, mely

azt: hogy Tachmintis úr azért veszi igénybe a republicanus club erszényét, mert a Magyar Királyi Miniszterektől nem kapott hivatalt, alapos motívumnak

tekint-hetné arra, hogy a szegény emberek filléreiből magasabb czélokra

összegyűjtö-getett társadalmi pénztárból neki útiköltséget utalványozzon. Nincs olyan Coope-rative társulat a világon, melynek szabályai ezt megengednék. Különben mint

mondám, én semmi clubbal nem állok viszonyban. Tachmintis úron tehát

sem-mikép sem segíthetek. — Van fájdalom elég nyomor szemeim előtt — azon sem

segíthetek, bár szeretnék segíteni. Ha Tachmintis úr igénnyel gondol bízni

a republicanus America pártfogására, legjobban fogja tenni, ha az Egyesült

Álla-mok bécsi követe, vagy Pesti Consulja útján iparkodandik ingyen átszállításra

szert tenni valamely állami hajón, mely (miként ez gyakran történik) a

Földköz-tengeri állomásról haza utazik. Ezt tudtomra meg szokta tenni az Egyesült

Álla-mok kormánya, ha a folyamodó személyiségében s körülményeiben az ily

ked-vezményre okszerű alapot talál. — De a republicanus hitvallomást még America

sem tekinti motivált igénynek arra, hogy valakinek pénzt adjon. Pedig azoknak

pénzük is van, s republicanusok is, kik-nem mennek királyi ministerekhez kérni.

A republicanizmus meggyőződés dolga s nem utalvány még az Americaiak

cas-sájára sem.

Ennyit Tachmintis úr kérelmére, önnek Barátom Táncsics szives

üdvözle-tét a legőszintébb barátsággal viszonozom. Jól esett keze írását látnom, s benne

örvendetes bizonyságát annak, hogy szemei Istennek hála jól vannak. Őszinte

bánattal kísértem a szerencsétlenséget, mely önt épp abban fenyegette, a miről

Schiller azt írja: hogy ,sterben ist, nichts doch leben und nicht sehen, das ist ein

Unglück.'

Szivemből örvendek, hogy önnek velem együtt sok bú és szenvedésben

meg-őszült fejéről e veszély el lett hárítva. Legyen áldott érte a tudomány. Ha

érde-kel-e tudnom, hogy ön családjával együtt jó egészségben van? Már hogy ne

érde-kelne! Köszönöm jó kívánatát. — Én az életre becset nem helyezek. Nagyon

meg-úntam élni. Igazán kifáradtam az élet terhe alatt. De a mig élek, az egészséget

a legnagyobb magán kincsnek tartom. Isten tartsa meg azt önnek, amíg él, bár

látnók meg halálunk előtt azt a mi fájdalom nincs, de a mi után mindketten

hőn sóvárgunk: a valódi szabadságot a független hazában.

Üdvözlöm önt testvéries barátsággal, Kossuth.«

II. Glenicz ky Sándor levele Táncsics Mihálynéhoz

»•Tekintetes T á n c s i cs Mi h á l y n é a s s z o n y n a k B u d án a v á r b an f o r t u n a u tc z a 59. K. sz á m.

M é l y en tisztel t A s s z o n y o m !

B o c s á n a t ot e sdve , hogy folyó é vi j a n . 29-ről k el t, e n g e m n e m kis m é r t é k b en s z o mo r í t ó s or a i r a c s a k m o s t vá lasz olok, bár, k i m e n t b á t y ám levele, m e ly ből tisztelt A s sz on y s á g od é r t h e t é, ho gy Po s n e r G . úr na gy sz o lg á la tot t e t t tisztel t As s z o n ys á -g o d n a k , ú -gy m i n t n e k e m is, b ár a g y a n ú s í t ás k e l l e m e t l e n ül l e pe tt meg .

Áll, hogy t is z te l t és h a z a f i s á g á é rt igen k e d v e l t f é r j é n ek b a l s o r s a e n g e m igen m e g h a t o t t , az első fe ls zó lít ás ra, m e l y n e k e m S z e r é n yi E d e b a r á t om á l t al j u t t a t t a -t o -t -t a b á -t or és n a g y h a z a f i b o l d o g t a l a n c s a l á d ja r é s z é re pé nz s e g é l yt h og y g y ű j t s e k, k ét jó h a z a f i t á r s om se gé ly é vel 56 v a g y 58 i r t o k a t ( n e m t u d o m m ár egész biz onyos-sá ggal) g y ű j t ék i tt h e l y b e n és a z o k a t n e v e z e t t S z e r é n yi Ede b a r á t o m n ak sz e mé ly e -se n k é z b e s í t ém illető h e l y r e való j u t t a t ás v é g e tt, ki is e n g e m az öszveg ki t é t e le n é l k ül á l t a l á n o s an n y u g t a t o t t , én e n y u g t át k ét g y ű j t ő t á r s a m n ak b e m u t a t v án l e s z á m o l t a m, s n y u g o d t a n valék a z o n ö n t u d a t b a n, h o g y sie ték s z e r e n c s é t l e n ek segé-l y é re t e h e t s é g em s z e r i n t ,

d e m e n n y i r e l e p e t t e m m e g Tisztelt As s z on y sá g od j a n u ár 29-ki levele által, ki n e m f e j e z h e t e m , és m i v e l a rossz hírt l e g k é s ő bb t u d j a m e g az, kit az l e g i n k á bb é r d e k e l, c s a k a levél á l tal f e l é b r e s z t e t ve t u d ó s í t t a t t am j o b b e m b e r e i m á lta l, ho gy P o s n e r G. úr hír esz tel i, h ogy én a Táncsics r é s z é re szedet t p é n zt e lt é ko z ol ta m! P o s n e r úr jó h í r e m en r á g ó d ni a l e f o l y t a l k o t m á n y os t i sz t v á la sz t á s tól s oh a sem s z ű nt meg, d e oly b á r g y ú n ak és r o s sz a k a r a t ú n ak m ég se m t a r t h a t n á m, hogy f e l m e r j e n t e n n i r ó l l am ily g a l á d s á g o t, ki 6 é v en át m i n t a h e l yb e l i t a k a r é k p é n z t á r b an e milliónyi

v a g y o n t b e c s ü l e t tel k ez e lte m, ki m i n t a m a g y a r biztosít ó t á r s a s ág ü g y n ö ke é v e n k é nt 20—30 000 f t n y i r e ám bízott p é n zt kez ele k, ki 35 é v en át e h e l y e n é lve ez idő a l a t t b e c s ü l e t em s z e n n y t e l e n f e n t a r t ám és én 56 v a g y 58 f t r a s z o r u l j a k r e n d e z e t t v a g y o n i á l l á s om m e l le t t , m e g l o p j a m a z ü g y e f o g y o t t a k a t, m e g l o p j a m a h a z a f i a s a d a k o z ó k a t! Sze r én yi Ede , ki mo st Mgs . Gróf K á r o l yi E d e ú r n ál t i t o k n o k és R a d v á n y b an l a k i k (utolsó p o s t a F i l k e h á z a) á l t a l am sz e m é ly e s en k é r d ő re v o n a t v án a pé nz h o v a f o r d í t á sa felől, a v v a l vá laszolt, h og y ő igazolni f o g j a ma g á t, ő e z e n öszveget egy pe st i a l á ír á si í v re í r á és á t a d á a g y ű j t ő n e k, m e n n y i b e n lee nd igaz ez állítás, m e g -m u t a t j a az igazolás, de n e k e -m Sz e r é nyi h a z a f i s á g án k é t k e d n e-m e d d i g n e -m sz a b a d, m e r t p é l da n é l k ü li h a z a f i n a k ö s m e r ni t a n u l t a m , me gi gé r é, h og y Tis zt el t As sz ony -s á g n ak i r a n d e t á r g y b a n, m i t h a n e m t e t t v o l n a eddig, k é r n ém Tisztel t Assz on y-sá goda t, őt h a l a d é k t a l a n ul i g a z o l á s ra f elsz ólíta ni, m e l y e t h a n e m te l je s ít e ne, v a gy n e m t u d n a t e l j e s í t e n i, én a G r ó f j át k é r e n d em m e g az igazság e l ő t ü n t e t é s é r e. A d d i g is m e g P o s n e r G. úr Tiszte lt A ssz onysá god á l t al f e l l e e n d v i lá go s ít va az ügy á l l á-sáról, k é r n ém l e n n e szíves e n g e m t u d ó s í t a ni S z e r é n yi úr i ga zo lá sá r ól, a k ár ezt m ár m e g t e vé m o s t a n i g a k ár n e m , m e r t P o s n e r úr g y a n u s k o d á s át azon gy e n g e e l m é j ű k ö n n y en h i v ők elő tt m e g kell d ö n t e n e m, k i k s a j át m a g o k r ól k ö v e t k e z t e t ve és ítélve m á ig n e m v i l á g o s í t t a t h a t t ak fel a r ró l, h o g y én ily g a l á d s á g ra m i n t m u l -t a m , m i n -t j e l e n e m b iz o n ys á ga s ze r i n-t k é p -t e l en v a g y o k . E l v á r va be cse s v á l a s z á t, t i s z t e l e tt e l je s e n m a r a d o k

kész sé gese G l e n i c z k y S á nd o r . « K a s s án 1862 M á r t z i us 2n.

Közli: Dr. Bakos József.

Móra Ferenc ismeretlen levele

Mó ra F e r e n c levele a P e s t i H í r l ap 1934. j a n u ár 28-i s z á m á b an m e g j e l e n t J u b i l e u m c í m ű t r é f ás k a r c o l a t á v al ka p c sol a to s . Id. T o m k a J á n os a k a r c o l a t e lo lv a sá sa u t án — az öl t ö rt r észeivel való s z á m o l ás b o n y o l u l t me s t e r s é g é t ől e l v a r á z s o l t an — n y o m b a n M ó r á h o z, k e d ve s í r ó j á h oz f o r d u l t f e lvi lá g osí t ó szóval. E r r e v o n a t k o z n a k a levél b e v e z e tő sorai.

M ó ra m é l y s é g es e m b e r s z e r e t e t é n e k, r o m l a t l a n , tiszta s z í v é n ek ú j a bb bi z ony-s á ga ez a levél. A be t e g e s ke d ő, utolsó n a p j a i t élő Mó ra so rai e ze k, a k i s z e n v e d é -seit is legyőzve, vá laszol k e d v e s o l v a s ó j á n a k, d e szívbeli k í v á n s á ga s z e r i n t a p ü s p ö k l a d á n yi ú t r a, az ír ó és olvasó n a g y s z e rű t a l á l k o z ó j á r a, a T o m k a - c s a l ád m e g l á t o g a t á s á ra m ár n e m k e r ü l h e t e tt sor a » b i z o n y t a l an h o l n a p« mi a t t .

A levél e r e d e t i j e id. T o m k a J á n os b i r t o k á b an v a n, ak i 1922 óta Móra n a p i -l a p o k b a n m e g j e -l e n t í r á s a it m a is sz e r et et te -l és f é -l t ve őrzi.

K ü l d i: M ó ra F e r e n c . — Na gys . T o m k a J á n os ú r n ak v í z me s t e r, P ü s p ö k l a d á n y, Szt. I m r e h e r c e g út 17.

Sz. 1934. I. 31. K e d v e s jó U r a m !

Oly rossz s zá mol ó v a g y o k m ég p e n g ő k b en is, hogy a c s a l á d om m i n d i g f élt, h a ka s sz át ke z e l e k, m i n d a z á l t al a n n y i t s e j t e k , h o g y az öllel n e m úgy sz á molok, m i n t én í r t a m, t e r m é s z e t e s en n e m is vo lt e g y é b n ek sz á n v a, m i n t f ű s z e r n ek a sz á r az t é m á b a. U t ól ag a z o n b a n n a g y o n ö r ü l ök neki, h o g y e l k ö v e t t e m, m e r t hiszen a n n a k k ö s z ö n h e t em k e d v e s sor ai t s e g y r é gi jó e m b e r e m k é z sz o r ít á s á t. M ost pedig, m i k o r v á r a t l an e s t ém h i r t e l e n m i n d e n f é n yt össz esze deget f u k a r ke z é v e l, a m i t az é let n a p j a e dd i g r ám té koz olt, k é t s z e r e s en jól esik s ü t k é r e z n em — ad dig, míg le he t — a z igaz e m b e r e i m s z e r e t e t é b en s ú gy l átom, h a a z o n m ú l n a, n a g y o b b k o r t é l n é k, m i n t a s z á z e s z te n d ős j ö v e n d ő m o n d ó.

A k á r h o gy b o l o n d í t om az í r á s a i m m al a n é p e k e t, U r a m , s a j n o s , n a gy o n b e t e g e m b e r v a g y o k s h ó n a p ok óta t ö b b et s z e nv e d e k , m i n t v a l a h a . í g é r e t et per sze, m i k o r a h o l n a p o m is b i z o n y t a l a n , én n e m i gen t e h e t e k , l e g f ö l j e bb k í v á n s á g ot f e j e z h e t e k ki. S n a g y o n sz ívbe li k í v á n s á g o m, ho gy én egysz er k i s z á l l h a s s ak P ü s

-p ö k l a d á n y o n, m e g s i m o g a t h a s s a m a kis T o m k á k at s a p j u k k a l e l b e s z é l g e t h e s s ek a v í z m e s t e r ek h o l volt, h o l n e m vo lt d o lg a ir ól.

I s m e r e t l e n ül is régi b a r á t ul kös zö nti ö r eg s z o l g á j a:

Móra F e r e n c . K ö z l i: Berz y András.

Kossuth Laj os ismeretlen l e ve l e Horváth Mihályhoz

Az a l á b bi le ve let K o s s u t h L a j o s a z u g y a n c s a k e m i g r á c i ó b an él ő H o r v á th M i h á l y h oz i n té z t e, a k i k ü l ö n ö s en az 1823—48. köz ötti k o r s z a k t ö r t é n e l m é n ek m e g -í r á s á n ál g y a k r a n k e r e s t e f e l a z e m ig r á c i ó t a g j a i t leveleivel, h o gy egy-egy e s e m é ny t ö r t é n e t ét h i t e l e s a da to k, a s z e m t a n úk e l ő a d á sa és közlései a l a p j án a t ö r t é n e l mi iga z ság hoz h í v e n, me g k ö z e l í t ő p o n to s sá gg al és hű s é gg el í r h a s sa meg. A le vé lből v i l á g o s an k i t ű n i k, hogy K o s s u t h h o z is il ye n je lle gű k é r é s s el f o r d u l t s a s z ó b a n -f o r gó levél v á l a sz e r r e a k é r e l e m r e. K o s s u t h be v ez e t őül ö r ö m m el ü dvöz li a z 1823—48 k ö z ö t ti h u s z o nöt év t ö r t é-n e t é é-n ek m e g í r á s á ra v o n a t k o zó t e r v e t és s z á n d é k o t, d e t ü s t é nt f e l is t á r ja a g g o d a l -m a i t a z o k k a l a n e h é z s é g e k k el és a k a d á l y o k k al sz e mb e n , a m e l y e k k e l az e m i g r á c i ó k ö r ü l m é n y ei k ö z ött »egy c o n t e m p o r a n e u s t ö r t é n e t í r ó n a k « m e g kell b i r k ó z n ia és k ü z d e n i e. A t o v á b b i a k b an a z o k r a a t ö r t é n e ti k ú t f ő k re h í v ja f e l H o r v á th f i g y e l m é t, a m e l y e k n e k f e l h a s z n á l á sa n é l k ül — v é l e m é n ye s ze r int — az a d o t t k o r s z a k t ö r t é-n e l m é é-n ek f e l d o l g o z á s át és m e g í r á s át l e h e t e t l e n n e k t a r t j a , m a j d H o r v á th M i h á ly f e l k é r é s é re a T ö r v é n y h a t ó s á gi T u d ó s í t á s ok t ö r v é n y t e l en b e t i l t á s á v al és l e t a r t ó z t a -t á s á v al k a p c s o l a t o s e s e m é n y e k et közli f ő bb v o n á s a i b a n. A l e v é l n ek k ü l ö n ö sen a z o k a r é sz l e tei é r t é k e s ek s z á m u n k r a, a m e l y e k v a l lo -m á s s z e r ű k ö z v e t l e n s é g ü k k el K o s s u t h e m b e r i és e szme i m a g a t a r t á s á r a, r e n d í t h e -t e -t l e n h a z a s z e r e -t e -t é r e, p o l i t i k a i h e l y t á l l á s á ra és s z i l á r d s á g á ra j e l l e mz ő ek s t i s z t á n -l á t á s á n a k, k ö v e t k e z e t e s s é g é n ek és b e c s ü l e t es ö n z e t l e n s é g é n ek f é n y es d o k u m e n t u -ma i , de e g y ú t t al élő c á f o l a t ai is a n n a k a K o s s u t h - p o r t r é n a k, a m e l y n e k v o n á s ai H o r v á th e m l í t e tt m ű v é b en — h a l a dó s z e m l é l e te és t u d o m á n y os e r é n y ei e l l e n é re is — K o s s u t h h a t á s á n ak l e b e c s ül é s é b ől és a f o r r a d a l m i po litik a f é l r e é r t é s é b ől e r e d ő en az e s e m é n y ek h á l ó j á b an k i b o n t a k o z n a k e l ő t t ü n k. A le v él f e ldo lgo zá sa k ö z b en s n y o m a i t k u t a t v a az e m i g r á c i ó i r o d a l m á b a n, — m e g á l l a p í t h a t t a m, hogy e d d i g m ég p u b l i k á c i ót n e m n y e r t , d e H o r v á th » H u s z o n öt év t ö r t é n e t é « -t b ö n gé sz ge tve és l a p o z g a t v a a r r a az é r d e k es m e g á l l a p í t á s ra j u t o t -t a m , hog y H o r v á -th a levél e g y e s ré sz le te it l e g n a g y o b b r é s zt szósz erint, v a g y e g y e s h e l y e k e n s z ó r e n di v á l t o z t a t á s s al és ki e gé s z ít é s sel á t v e t te s c s a k e gye t le n h e l y e n h a s z n á l ta f e l idézet f o r m á j á b a n, de i t t s e m h i v a t k o z i k K o s s u t h le ve lére. A le v él sz ö ve g é ben e z e k e t a r é s z e k et k u r z ív sz ed és sel j e l ö l j ü k. »34. Via A c a d e m i a A l b e r t i n a T u r i n J u l i u s 8kán 1863. Ti sz te l t P ü s p ök ú r! N a g y r a b e c sü lt B a r á t o m! M u l t hó 22kei becses l e v e l e k é s t en j u t o t t k e z e mh e z , m e r t n ő m m el öt h e t e t az A c q u i i f ü r d ő b en t ölté k, s T u r i n b a n sz á l lás n é l k ül lévén l e v e l e i m az i t t e n i p o s t a h i v a t a l s z o k á s os r e n d e t l e n s é ge f o l y t án g y a k r a n u t a t v e s z t e t t e k . S z o m b a t ó ta v a g y o k T u r i n b a n . K ö r ü l t em m ég m i n d i g t a r t az e l h e l y e z k e d és z a j a , z s i b a j a . Olly f o r m án v a g y o k m i n t S c hi ll e r , m i d őn D o n C a r l o s át ír ta. N e k i a s z en ny e s s u l y k o ló m o s ó n ék z ö r ö g t ek bele p h a n t á s i á ja r ö p t é b e; n e k e m m e g a z olaszosan p isz k os , p o r o s s z o b ák tisztoga tói z a v a r j ák e m l é k e z e t em f o n a l át s a f i g y e l m e t m e l l y e t Ön becse s l e v e l é n ek t a r t a l m a ig é n ye l.

T ö r t é n e l m é n ek V ik k ö t e t ét egy r e g g e l a s z t a l o mo n t a l á l t a m. N e m t u d t a m , h og y j u t o t t o da . K l a p k a t á b o r n o k ot u t ó b bi itt l é t t é a l a t t n e m l á t t a m. — F o g a d j a ön szíves k ö s z ö n e t e m et m e g e m l é k e z é s e é r t, s n a gy becsű k ü l d e m é n y e é r t. H a m ég

e d d i g n e m o l v a s h a t t a m , o k a az, ho gy ö r ö m e st e n g e d t e m az élvez et e ls őbbs ég ét f i a i m n a k , k i k m o hó é r d e k k el r o h a n t a k n e k i az o l v a s m á n y n a k. — M o s t m ár r a j t a m a sor, é p ü l ni ön c r i tic u s b ú v á r k o d á s a i n ak ez ú j a bb g yü mö lc s é n. Él v e z ni f o g o m : m i n t é l v e z t em az előbbi k ö t e t e k e t, g y ön y ör r e l, és ha s z o nn a l .

N a g y é r d e k k el o l v a s t a m bec se s l e v e l é n ek a z on részét, me l l y s z á n d o k á r a, na gy f o n t o s s á g ú m u n k á j át az 1823—48ki k o r s z a k r a k i t e r j e s z t e n i , s az a k a d á l y o k r a, m e l l y e k k e l k ü z d e n ie kell, v o n a t k o z i k .

E k ö z l e m é n yt b a r á ti b i z a l m a j e l é n ek vé v e, t a r t o z á s o m n ak i s m e r e m a n n a k visz onz ás ául, t a r t ó z k o d ás n é l k ü li ny i l t sá g gal Ít é le te a lá b o c s á t a ni a g g o d a l mi ma t . N in c s a z élő N e m z e d é k b en M a g y a r , ki az Ö n é h ez h a s o n ló kész ültsé ggel, s k ép e ssé gg el b í r na m e g k ü z d e ni az a k a d á l y o k k a l, m e l ly e k t ö r t é n e l m ü nk c o n t e m -p o r a n e u s k o r s z a k á n ak m e g í r á s át olly r e n d k í v ü l i l eg n e hé z zé teszik. — T e k i n t v e m i n d a z o n á l t al a k ú t f ők h i á n y á t, m e l l y f e l e t t ön m é l t án p a n a s z k o d i k ; — d e t e k i n t v e k ü l ö n ö s en azt, h og y ön k ü l f ö l d ön ír, k ö v e t k e z ő l eg m ég h a az o t t h o n i a k n e m vol-n á vol-n ak is olly h a n y a g o k m i n t a m i n ő k, t e l j e s e n l e h e t e t l e n ö n n ek a z o n k ú t f ő k et h a s z n á l n i, m i k e t én a s z á n d o k ba v e t t czélra, n é l k ü l ö z h e t e t l e n e k n ek t a r t o k ; m e g kel l v a l l a n o m , h o g y a l e h e t e t l e n s é g g el s z e mb e n m ég Ön v a s t ü r e l m é b en s me s t e r i k e z e ib e n s e m le le k el eg e ndő m e g n y u g t a t á s t. A g g o d a l m a m n e m a k ö r ül f or og, h og y a m i n t Ön s z e r é n y en m o n d j a , a m u n k a n e m l e h et t ö k é l l e t e s; h a n e m f o r o g a k ö r ü l, v a l l j o n a f e n f o r gó k ö r ü l m é n y ek közt, le h et sé ge s - e, h o g y k á r os n e l egy en . Meg ke ll ez é sz r ev é te lt m a g y a r á z n o m.

ön azon me gg yő z ő dé s ben v a n , ho gy h a r é s z l e t e k re nézve, l e h e t e t l e n is k ü l-f ö ld r ől t ö k é l l e t es m ű v et a d n i a , l e g a l á bb a k o r sz e lle mét s i k e r ü l e nd a m a g a va ló -s á g á b an f e l t ü n t e t n i e, s hogy a n n ál fo gv a, m u n k á ja jó ú t t ö r ő lesz.

Én azt go nd olo m, hogy e gy c o n t e m p o r a n e u s t ö r t é n e t í r ó n ak i n k á bb s eg ye -n e s e -n a t é -n y e k -n ek cr iticus ö ss z e á ll ít á sa kép ezi k ivá ló la gos f e l a d a t át — mi s z e r i n t a z o k a n y a g u l s z o l g á l j a n ak a k o r s z e l l e m é n ek d e d u c t i ó j á r a, m e l l y e t én i n k á bb k é s ő b bi írók h i v a t á s á n ak i s me r e k . Ez u t ó b b it j o b b a n l á t j uk a t á vo lb ól — é p p en m i n t a h e g y e t n e m az l á t ja jól a ki r a j t a v a n . E t e k i n t e t b e n az ú j a bb h i s t o r i c u s o k közt M a c a u l a y r e m e k e l t ; d e m i é rt r e m e -k e l h e t e t t ? m e r t n e m s a j át k o r át í r t a; — m e r t olly k o r t írt le, m i r e n é z ve a t é ny a d a t o k a t összesz edve ké szen t a l á l t a.

A c o n t e m p o r a n e u s t ö r t é n e t í r ó, é p p en m e r t c o n t e m p o r a n e u s , k ú t f ő ül szolgál. — Az u t á n na k ö v e t k e z ők o k v e t l e n ül i l l y e n n e k f o g j ák őt h a s z n á l n i; — s h a a d a t j a i h i á n y o s ak o k v e t l e n ül f o n ák i r á n y b an f o g n a k h a l a d n i . — A c o n t e m p o r a n e u s író, h a m u n k á ja h i s t o r i c us része h i á n y os n e m út törő, h a n e m út tévesz tő.

De ez m ég k i s e b b t e k i n t e t . N a g y o b b az h o g y H a z á n k b an a csomó, mel lyel k o r u n k b a j l ó d o tt m ég n e m j u t o t t m e g o l d á s á h o z. K ü l ö n ö s en pe d i g a z e g é sz t ö r t é-n e l m i m o z g a l om e l v á l a s z t h a t a t l an k a p c s o l a t b a n áll egy olly k é r d é s s e l, me l l y fo ly-v á st f ü ggő, s m e l l y k ö r ül f e l c si gá z ott s z e n v e d e l m e k v a n n a k j á t é k b a n. — É r t em a ne m z e ti s é gi k é r d é s t. — E s z e n v e d e l m e k e l l e n é b en a c o n t e m p o r a n e u s t ö r t é n et í r ó n ak n y u g a s z t a l ó l ag kell h a t n i a ; s n y u g a s z t a l ó l ag c sa k úgy h a t h a t h a m i n d e n ol da l r ól ö s z e á l l í t ja az a d a t o k a t s így ösz e á llí tva c z á f o l h a t a t l an t é n y e k k el — n e m p e di g a d a t o k n é l k ü li v é l e m é ny m o n d á s s al viszi h a z a a h i b á k at a z il letők há z á ho z. T é n y e k, k ú t f ők n é l kü l, a k ép m e l l y e t a k o r sze llemér ől a d a n d , n y u g a s z t a l ás h e l y e t t egy v a g y m ás olda lon i ng e r e l n i fog.

M á r p e d ig m e g kell v a l l a n o m , hog y én a b s o l u t e l e h e t e t l e n n e k t a r t o m , hogy ön itt k ü l f ö l d ön cs a k tá vol ról is me g s z e r e z h e s s e azon k ú t f ő k e t, m e l l y e k h i á n y á b an én n e m hisz em , hogy az 1823—48ki k o r s z a k t ö r t é n e l m ét m e g i r n i l e h e s s e n a n é l k ü l,

ho gy a t ö r t é n e t í r ó va gy t é v e d j e n, v a g y t é ve sz s z e n. — Mi az a k ú t f ő, m e l l y n é l kü l, n é z e t em s z e r i n t l e h e t e t l e n a z 1823—48.ki k o r s z a k t ö r t é n e l m ét m e g i r n i ? — A

tör-vényhatóságok jegyzőkönyvei. — E z e k b e n v a n l e t é ve Ne mze tünk; e gé sz politic al .

n e mz e t g a z d á s z a t i, a d m i n i s t r a t i o n á l is (s n a g y r é s z b en sociális) é l e t é n ek m i n d e n moz-z a n a t a . — Olly t ö r t é n e l mi k i n c s t ár ez, me l l yh e z h a s o n l ó v al a világ;on s e m m i N e m -zet n e m bir. — E k ú t f ő m ég a m u l t i d ő k re n é z ve is n é l k ü l ö z h e t e t l e n, a m i ó ta csa k v a n n a k Me g ye i J e g y z ő k ö n y v ek — de k ü l ö n ö s en n é l k ü l ö z h e t l en 1823 óta, midőn a H a b s b u r g h áz az O r s z á g g y ű l é s n ek 12 é v en át e l m u l a s z t á s á v al (a mi az Aix L a Ch a pe l le - i , Bécsi T r o p p a u i , L a j b a c h i V e r o n a i Co ng r e ss z u s o k p o l i t i c á j á b an t a l á l ja

k ú t f e j é t) a N e mz e t s z e l l e m ét eléggé e l m á l a s z t va v é l v én az a l k o t m á n y os é let d e f i -n it i v e l n y o m á s á ra e g y olly eszközhöz n y ú l t, me l l y a N e m z e t er kölcsi e r e j ét új é le tre é b r e s z t e t te f e l ; m e l l y élet a k ö v e t k e z ő é v e k b en m i n d i g n ö v e k e d ő e r ő vel n y i l a t k o z o t t a t ö r v é n y h a t ó s á g ok — k ü l ö n ö s en a M e g y ék m ű k ö d é s é b e n. M ár p e d i g az o t t h o n i a k , h a n e m v o l n á n ak olly h a n y a g o k , m i n t a m i n ő k, Ö n n ek s o k m á s, s z i n t ú gy n é l k ü l ö z h e t e t l en k ú t f ő k et m e g k ü l d h e t n é n e k; i l y e n e k p é l d á u l: az O r s z á g g y ű l é si n a p l ók s i r o m á n y ok — az én O r s z á gg y űl é si t u d ó s í t á s a im ( m i k n e k b e c s e a b b a n v a n , hogy az 1832—6ki O r s z á g g y ű l é s en k e z d e t t ék ( ön előtt b i z o n y o s a n i s me r e t e s o kb ó l) a k e r ü l e ti ü l é s ek azon f o n t o s s á g ra e m e l k e d n i , m e l l y f o k o n k i n t az or s z ág os ü l é s e k et p u s z t a e x p e d i t i o n á l is h i v a t a l lá s ü l l y e s z t e t te — (a ke r, ü l é s e k n ek pe di g a k k o r m ég n e m v o lt n a p l ó j a) m e g k ü l d h e t ik az én t ö r v é n y -h a t ó s á gi t u d ó s í t á s a i m at — ké ső b br ől m e g a P e s t i H í r l a p o t, J e l e n k o r , s Világot, (a h á r om fő p á rt o r g á n u m á t) — me g, a z e ll en zék és a k o r m á n y p á rt s z e r v e z e t t t e s t ü le ti m ű k ö d é s é n ek r e s u m é j á t, — m e g P e s t ( a k k o r o n ve z ér) M e g y é n ek az 1847 ki O r s z á g g y ű l é s re a d o t t u t a s í t á s á t, me l ly a s z a b a d e l vű p á rt t e n d e n t i á i n ak l e g k i m e r í -t ő bb t ü k ö r é — meg , S z é c h e n yi Ke l e t n é p ét s r eá a d o t t f e l e l e t e me t , a z t án a 48 ki h í r l a p o k a t; — ezt m i n d m e g k ü l d h e t i k, és ez m i n d e g y ü tt v é ve k é t s é g t e l e n ül g a z -d a g k ú t f ő, sőt n é l k ü l ö z h e t l en — de a m i m i n d e n n él n é l k ü l ö z h e t l e n e bb a M e g y ék J e g y z ő k ö n y v e it n e m k ü l d h e t ik meg. F o n t o l j a me g k é r em tiszte l t B a r á t om v a l l j o n n e m t a n á c s o s a b b -e az 1823—48ki k o r s z a k t ö r t é n e l m é n ek k i a d á s á v al m ég k i s sé v á r n i. A k á r m i nt v é l e k e d j ék is ön H a z á nk k il á t á s a i r ól a b b a n g on do l om e g y e t f o g v e l e m é r t e n i, hogy a j e l e n p r o v i s io r i u s á l l a p ot s o ká m ár n e m t a r t h a t , s j o b b r a va gy b a l r a olly á t a l a k u l á s n ak m e g y e n e l i b e az E u r ó p ai v is z on y o k f o l y t án is, — me l l y ö n n ek ú t j á b ól a f e n f o r gó n e h é z s é g e k et m i n d e n e s e t r e e l gö r di te n di. Én t a r t o z t a m ez é s z r e v é t e l e k k el a b a r á t s á g n a k, s Ön i r á n ti szives t i s z t e l e -t e m n e k — Dixi e-t s a l v a v i a n i m a m . — ön c s e l e k e d e n d a m i n t l e g j o b b n a k l á t a n d j a.

Át t é r ek bec se s l e v e l é n ek azon r é s z é r e, melly s z e m é l y e m re v o n a t k o z i k . Én n e m a z é rt n e m i r o m m e g m ég c s a k m e m o i r e a l a k b a n s e m k o r u n k ha zai t ö r t é n e l m ét — m i n t h a r eá n e m é r n é k; a z e m b e r , h a a k a r s o k r a r eá ér — h a n e m a z é rt n e m te szem , m e r t s o k k a l i n k á bb i n d e n t i f i c á l va v a n c se k é ly s z e m é l y em e k o r -sz a k e s e m é n y e i v e l, m i n t s e m hogy t ö r t é n e l m et ír va, m a g a m r ól is n e v o l n ék k é n y -tele n sz ólla ni. M á r p e d ig ö n é r z e t em n e m e n g e d i ( ne m m o n d o m : a köteles s z e r é n y -ség, h a n e m az ö né r z et n e m engedi) h o g y m a g a m a t s a j át t e t t e i m t r o m b i t á s á v á v e s s e m fe l. A m e m o i r e - í r ás e s z m é je i r á nt p e d i g m ár é p p en le győz he tlen u n d o r -r a l v i s e l t e t e m . S z e -r i n t e m e b b e n v a l a m e l l y olly n y o m o -r u l t h i ú s ág r e jl i k, m e l l y e t a v i lág t a r t s o n b ár é r d e m n ek J u l i u s C a e s a r t ól — M o n s i e u r L a m a r t i n e - i g , én u t á -latos ö n f i t o g t a t á s n ak t a r t o m . H í r r e, n é v re s o h a s e m v á g y t a m; — f e l e j t e t n i j o b b s z e r e t e k m i n t d i c s é r t e t n i, — de h a v á g y n é k, ö n b e c s é r z e t em n e m e n g e d n é, hogy becse s m a g a m m a l e n m a g a m f o g l a l k o z z a m . I r o m á n y o k at k é rt ön tőllem, ti s z t e l t B a r á t o m! m i k e t a h a j ó t ö r é s b ől m e g -m e n t h e t ő k. — I r o m á n y o k a t !! — m ás e m b e r n e k k e l l e t t v o l n a l e n n e m m i n t a m i n ő -n e k m a g a m a t t u d o m ; h a N e m z e t e m b u k á sa köz be n, a k á r mi m ás gond h e l y t t a l á l-h a t o t t v o l n a a g y a m b a n v a g y s z i v e m b e n , m i n t a v é g e t l en bú g o n d j a H a z á nk b u k á sa f e l e t t ! — Én eg y k ö n n y ű kézi t á s k á v al k a r o m o n v e t t e m b ú c s út H a z á nk f ö l d j é t ől — ez; a k a r d o l d a l o m o n m i t a T ö r ök a h a t á r on l e o l d a t o t t ; — a t e n g e r h a z a f i bú k e b l e m b e n , — a m e g t ö r h e t e t l en h o n s z e r e t e t — s az e ltöké llés t e n n i a h o n é rt a s z á m k i v e t é s b en is mi t s m e n n y i t le h et , d i c s v á gy a v v a g y e l i s m e r é s re s z á mí t ás n é l k ül —• ez, s a h o n t a l a n s ág v á n d o r b o t ja volt m i n d e n — m i n d e n ! m i t m a g a m m a l h o z t a m a h a z á b ó l. — P a p í rt c s a k a n n y i t , a m e n n y i e lég volt h o g y e g y c s i p e t n y i t s z ü l ő f ö l d ü nk p o r á b ól t á r c z á m ba t e h e t t e m . — Ez m e g v a n . D e i r o m á n yt n e m h o z t a m m a g a m m a l e g y b e t ű n y it s e m . A z o n b a n ug y t u d o m , h og y k o r m á n y z ói l e v é l t á r am jó r é s ze m e g v a n m e n t v er

s biztos k é z b en v a n o t t h o n , egy volt t isz t vi se l őm k e z é n é l, ki m ár é l őbb ről olly r a g a s z k o d á s s al volt i r á n t a m, hogy a z on n a p t ól óta m i d őn az O s z t r ák 1837 t a v a s z án a t ö r v é n y h a t ó s á gi t u d ó s í t á s ok m i a t t e l f o g a t o t t , m i n d e n r e ám vo n a tk ozó i r o m á -n y o k a t sz o rg os a-n ö s s z e g y ű j t ö t t; s m ég a v é d e l m et is m i t p e r e m b e , tö m lö c z öm m a g á n y á b ól k é sz en k ü l d t em ü g y v é d e m n ek B e n y ov s z k y P é t e r n e k, n e m r e s t e l l e t t e l e má s o ln i. Ha m e g í g é ri ö n, hogy a ve lei k ö z l e k e d é s re olly u t a t vá laszt, m e l ly őt

s e m m i e s e t r e se m c o m p r o m i t t á l h a t ja — m e g í r om n e v ét b i z a l m a s a n .