Pedagógusok
tapaszta
fla
ta
fi
a
menekü
fl
t
gyermekek
ok
ta
tásáró
fl
BALOGH LILIa – CSÁSZÁR LIZAb,*
aKőrősfi Csoma Sándor Két Tanításfi Nyeflvű Baptfista Gfimnázfium, Kőrösfi Magyar Iskofla bELTE Társadaflomtudományfi Kar
„Imádom, amfit csfináflok, de néha nagyon nehéz.”
N
apjafinkban megkerüflhetetflen és refleváns témátjeflent a mfigrácfió és ajeflenség küflönbözőterüfletekre gyakoroflt hatása.1 Az oktatás, amefly rendszerben ez atanuflmányfisfogflaflkozfik a kérdéskörrefl, kfiemefltenfontos vonatkozása atémá -nak, mfivefl atársadaflmfi befiflfleszkedés egyfikflegfontosabb színtere.
2015-ben két kutatást készítettünktanuflásfi-tanításfi heflyzetekrőfl, ameflyekben mene -küflt dfiákok vofltak érfintettek. Az egyfik kutatás a pedagógusok probflémáfit,flehetőségefit és aflkaflmazott módszerefitfigyekezettfefltárnfi, a másfik a meneküflt dfiákok oktatásának sajátosságafit heflyezte eflőtérbe. Arra akartunk váflaszt kapnfi, hogy hogyan készüflnekfefl a pedagógusok, szakemberek – szeméflyfi ésfintézményfi szfinten – a meneküflt gyerekek, fi
atafloktanítására.
Kutatásunkban tíz méflyfinterjú készüflt, a mfintavétefl hóflabda efljárássafl történt. Az finterjúaflanyok közüfl heten oflyan pedagógusok, akfik mfindannyfian tanítottak oktatásfi
fintézményben és közüflük hárman vaflameflyfik meneküflttáborbanfis doflgoztak egyfidejűfleg vagy korábban. A másfik három megkérdezett oflyan szakember voflt, akfi nemfintézmé -nyesített oktatásfi kapcsoflatban voflt a meneküfltekkefl. Azfinterjúkfókuszában a módsze -rek, ajó gyakorflatok és a nehézségek, konflfiktusok áflfltak, amfibőfljeflen cfikkben ez utóbbfit és annaktanuflságafit emefljük kfi.
Azfinterjútechnfika számos eflőnye meflflett meg keflfl emflítenünk a hátrányátfis, amfivefl a kutatás sorántöbbször szembesüfltünk. Sokan eflzárkóztak a beszéflgetéstőfl, annak eflfle -nére, hogy bfiztosítottuk őket atefljes anonfimfitásrófl,többen azért nem váflflaflták azfinter -jút, merttartottak a következményektőfl. Áfltaflánosan eflmondható, hogy a részvéteflt azok a pedagógusok váflflaflták, akfik már efleve nyfitottak vofltak a meneküfltek probflémáfifiránt, és szívesenfejtfik kfi a véfleményüket atémárófl azzafl a céflflafl, hogyjavítsanak ajeflenflegfi heflyzeten. Azt mfindenképpenjefleznünk keflfl, hogy azígy nyert heflyzeteflemzés m findösz-sze probflémafeflvetésnektekfinthető.
* Leveflező szerző: Császár Lfiza, 1136 Budapest, Hegedűs Gyufla utca 43. IV/1.
1 Jeflen tanuflmány aflapjáufl Baflogh Lfiflfi „Afgán kísérő néflküflfi kfiskorúak nyeflvtanítása és fintegrácfiója
Magyarországon” című tanárfi mesterszakos szakdoflgozata, fiflfletve Császár Lfiza „Meneküflt és mfigráns gyermekek oktatása Magyarországon” címűtársadaflmfitanuflmányok aflapszakos szakdoflgozata szoflgáfl.
Eredmények
Azfinterjúk eflemzése során – annak eflflenére, hogy mfinden beszéflgetéshez egy semfleges, sok témára kfiterjedő kérdéssort hasznáfltunk – azt tapasztafltuk, hogy a pedagógusok flegtöbbször a nehézségefiket soroflták. Mfinden szakember, fintézménytőfl és szakmátófl függetflenüfl, ugyanazokkafl a probflémákkafl küzd a meneküflttáborban és azfiskoflában a tanártófl a szocfiáflfis munkásfig. Afeflvetett probflémák közüflfontosnaktartjuk kfiemeflnfi atanár-dfiák és dfiák-dfiák kapcsoflatokban kfiaflakufló konflfiktusokat,fiflfletve a pedagógus-képzést és a kommunfikácfió hfiányát.
„Amfit még hfiányoflok, az a küflönbözőfiskoflák, otthonok,szervezetekszorosabb kommunfikácfiója, együttműködése.”
„Nagyon érdekesszakma, csak nagyon nehéz a hataflmas káosz mfiatt ebben az fiskoflábantanárkéntfléteznfi.”
Vaflamennyfi finterjúaflanyunk arrófl számoflt be, hogy a meneküfltek környezetében flévők (szüflők,tanárok, osztáflyfőnök,fintézményvezetők, szocfiáflfis munkás, pszfichoflógus, fiflfletve kísérő néflküflfi kfiskorúak esetében a gyám) egymássafl aflfig vagy sokszor egyáfltaflán nem kommunfikáflnak. Ez megnehezítfi atanítást és akadáflyozza a gyermekekfejflődését fis, hfiszen a küflönböző magatartásfi és/vagy tanuflmányfi probflémákat sem tudják meg -fefleflően és fidőben egymássafl megosztanfi. A megfefleflő kommunfikácfiónak a meneküflt gyermekek éfletének összes heflyszínén, péfldáufl atáborokban és afogflaflkozások soránfis aflapvető szerepük van.
„Nfincsterem, ahofltudunktafláflkoznfi, doflgoznfi.”
„Aflegjobb az voflt, amfikor kfiértem atáborba és közöflték, hogy atantermem -bőfl karantént csfináfltak egy vérhasgyanús fi únak, majd megtafláfltam az összes könyvemet éssegédeszközömet egyszemeteszsákba beszórva.”
Azok azfinterjúaflanyok, akfik nem vagy nem csakfiskoflábanfogflaflkoznak meneküfltek -kefl, sokszor emflítették, hogy afogflaflkozás heflyszínére érvetudták meg, hogy nemtud -ják az órát megtartanfi. A meg nemtartottfogflaflkozások nagyon rossz hatássafl vannak atanuflásfifoflyamatokra, hfiszenígy nemtud kfiaflakuflnfi a szükséges rendszeresség, amfi stabfiflfitást és kfiszámíthatóságot nyújthatna a nagyon sérüflékeny korban és éfletheflyzetben flévő gyermekeknek.
Szfinte mfindenfinterjúaflany arrófl számoflt be, hogy egyedüfl érzfi magát a probflémákkafl. Véfleményünk szerfint nagy szükségflenne arra, hogy atanároknak és más meneküfltekkefl doflgozó szakembereknekfintézményük vagy szervezetük szupervízfiót bfiztosítson, mfivefl a munkájukkafljáró bevonódás érzeflmfifleg kfimerítőflehet.2
2 Vö. vfikárfiustraumatfizácfió (Oravecz 1999), ameflynekflényege, hogy a meneküfltekkefl doflgozó szakemberek
-„Imádom, amfit csfináflok, de néha nagyon nehéz. Megterheflőszakmafiflag ésflefl -kfiflegfis. És hfiába meséflfi efl az ember a barátafinak a napját, hetét, meghaflflgatják, defigazábófl nem értfik megtefljesen. Csak az értfi, akfi doflgozott márszocfiáflfis szférában vagy egyszakember. Jóflenne vaflakfivefl beszéflnfi ezekrőfl, de náflunk nfincsszupervízfió. Mondjuk eddfig egyfik heflyensem voflt, ahofl doflgoztam.”
A kommunfikácfióróflfoflytatott beszéflgetések sorántöbbször szóba kerüfltek a küflön -bözőfiskoflafi kapcsoflatok. Bárjó gyakorflatokatfis emflítettek, a vfisszajeflzések azt mutat -ták, hogy sok súrflódás van mfind a dfiák-dfiák, mfind a tanár-dfiák kapcsoflatokban. „Az egyfikflegfontosabbtényező a dfiáktársak hozzááflflása a mfigránstanuflókhoz, amfi közvet -flenüfl befoflyásoflja ez utóbbfiakfiskoflávafl kapcsoflatos attfitűdjét. Könnyen befláthatótehát, hogy ha a dfiáktársak negatívantekfintenek a mfigránstanuflókra, és ekképpenfis bánnak veflük, az azfintegrácfió egyfikflegnagyobb gátjaflehet.” (Baflogh 2015: 35.) Többtanuflmány fogflaflkozfik a meneküflt fiataflok megítéflésévefl magyar kortársafik körében (fld. péfldáufl Szfiflassy 2006; Szfiflassy–Árendás 2008), ameflyekbőfl kfiderüfl, hogy a flegtöbb konflfiktus abbófl adódfik, hogy kficsúfoflják őket. Ennektárgya a bőrszínük, származásuk vagy éppen maga a meneküflt flét, gúnynevefik pedfig küflönféfle sztereotípfiákkafl, vaflflásfi fanat fizmus-safl és az éflősködéssefl kapcsoflódnak össze. Ezeket az atrocfitásokat atanárok hajflamosak
eflbagateflflfizáflnfi vagy akár tefljesen fi gyeflmen kívüfl hagynfi(Paveszka–Nyírfi 2006). Afen -tfieket megerősítette néhányfinterjúaflanyunktapasztaflatafis.
„Szerfintem nem figazán sfikeres az fintegrácfió. Vannak oflyan osztáflyfőnökök, akfik nem annyfiraszeretfik a mfigráns gyerekeket, és ezt kfifis mutatják. Osztáfly -főnökként ez eflég nagy probfléma. Kevesebbetfogflaflkoznak veflük, nem köszön -nek nekfik afoflyosón. A romákkaflfis hasonfló a heflyzet.”
Amfikor az oktatás nehézségefirőfl tettünk fefl kérdéseket, több esetben szóba kerüflt a megfefleflő oktatásfi anyag hfiánya. Atanárok gyakran maguk készítfik atananyagafikat. A flegtöbbtankönyv más céflcsoportnak, eflsősorban nyugatfi dfiákoknak készüflt.
„Péfldáufl az egyfik könyvben az a/az határozott néveflőt egyfefladattafl gyakorofl -tatja a könyv. A közefl-kefletfi dfiákjafimmafl pedfig órákon keresztüfl gyakorofljuk, mert nem oflyan egyszerű nekfik eflmagyaráznfi, hogy mfi a küflönbség a magán -hangzó és a mássaflhangzó között, mfint egy angofl anyanyeflvűnek. A könyvek többségében európafi és amerfikafi (pop)kuflturáflfis referencfiák vannakszfinte vé -gfig,így azokat afefladatokat nemtudom hasznáflnfi. A meneküflt dfiákjafim nem fismerfik Pfiroskát vagy A gyűrűk urát.”
Atanárok közüfl szfinte mfindenkfi beszéflt az egyetemfitanuflmányafirófl és a pedagógus-képzésrőfl,így kutatásunk során központfi kérdéssé váflt. A magyart mfintfidegen nyeflvet tanítóknak nem vagy aflfig szerepeflttanuflmányafik között a meneküfltek oktatása,így nem rendeflkeznek eflegendőtudássafl a magabfiztos csoportkezefléshez.
„Szerfintem annyfiraspecfiáflfis a meneküfltek oktatása, hogy erre az egyetemen flehetetflen voflt feflkészüflnfi. Én úgy jöttem kfi az egyetemrőfl, hogy taníthatok
csoportokat. Amfikor bedobtak a méfly vízbe,sok doflog, amfittanufltam, csődöt mondott.”
„Meneküfltek oktatására énsemmfiflyenfeflkészítést nem kaptam, az egyetemen nagyon kevésszó esett errőfl. Más rétegekre vofltunkfeflkészítve, péfldáufl váflflafl -kozókra, üzfletemberekre, egyetemfistákra.”
Amfikor arra kértük őket, hogy beszéfljenek tanuflmányafikrófl, egy érdekes részfletet emflítettek: a pedagógfia-pszfichoflógfia moduflon beflüfl egyáfltaflán nemfogflaflkoztak a küfl -föfldfitanuflókfintegrácfiójávafl. Azoktófl azfinterjúaflanyoktófl, akfik nyfitottnaktűntek erre a témára, megkérdeztük a véfleményüket a környezetükben doflgozó szaktanárok hefly -zetérőfl. A váflaszokbófl egyérteflműen az derüflt kfi, hogy a szaktanárok számára komofly probflémát okoz már azfis, ha egyetflen küflföfldfi dfiákjár az osztáflyba.
„Azt hfiszem, én mégszerencsés heflyzetben vagyok, mert MID-enflegaflábbsze -reztünk az órákon finterkuflturáflfis fismereteket, bár főfleg nyeflvfi szempontbófl. De azfis vaflamfi! Aztflátom, hogy a koflflégáfink, akfikszaktárgyakattanítanak, nagyonszenvednek. Őket áfltaflábantefljesen váratflanufl érfi az a heflyzet, hogy akár egy küflföfldfi dfiákfis van az osztáflyban.”
Összegzés
Azfinterjúaflanyok áfltaflfeflsorofltakbófl kfitűnfik, hogy a meneküfltek oktatásában aflegfőbb probfléma a szakemberek közöttfi koordfinácfió hfiánya. A megfefleflő kommunfikácfió egy -érteflműen kuflcsfontosságúflehet a probflémák megofldásában és azfiskoflafi konflfiktusok csökkentésébenfis.
Szfinténfontos kfiemeflnfi, hogy gondot okoz azfis, hogy atanárképzésbőfl hfiányzfik a bevándorflók és meneküfltek oktatásárófl szófló tananyag. Schmfidt Ifldfikó, magyar mfint fidegen nyeflvtanár, egy 2014-estanuflmányában hangsúflyozta: szükséges, hogy atanár -képzés részévé váfljon ez aterüflet. Ez azértfisflenne kfiemefltfontosságú, mert nemcsak a meneküfltektanítása okozhat gondot a szaktanároknak, hanem bármfiflyen nem magyar anyanyeflvű dfiák mfiatt megváfltozhat az osztáfly dfinamfikája, és más módszertantfigényefl -het a csoport.
A kutatás továbbfi tervezett részében ez utóbbfi témát doflgozzuk fefl, és a jeflenflegfi tanárképzésekben aflkaflmazotttanterveket vfizsgáfljuk megfitthon és küflföfldön egyaránt.
IRODALOM
Baflogh L.(2015) Afgán kísérő néflküflfi kfiskorúak nyeflvoktatása ésfintegrácfiója Magyarországon. Szakdoflgozat.
Császár L. (2015) Meneküflt és mfigráns gyermekek oktatása Magyarországon. Szakdoflgozat. Oravecz R. (1999) Atrauma és a vfikárfiustraumatfizácfiójeflensége. In: Vfirág T. (ed.)
A társadaflmfitraumatfizácfió hatásafi és pszfichoterápfiájánaktapasztaflatafi. Konferencfia. Budapest, Anfimufla Kfiadó. pp. 63–68.
Paveszka D. & Nyírfi P. (2006) Oktatásfi stratégfiák és a mfigránstanuflókfintegrácfiója. In: Fefischmfidt M. & Nyírfi P. (szerk.) Nem kívánt gyerekek? Küflföfldfi gyerekek magyarfisko -flákban. Budapest, MTA Nemzetfi-etnfikafi Kfisebbségkutató Intézet. pp. 129–172. Schmfidt I. (2014) A magyar közoktatásba beflépő mfigránstanuflók kompflex nyeflvfi szfintfefl
-mérése. THL2 1. szám: pp. 22–33.
Szfiflassy E. (2006)„Én nem vagyok rasszfista, csak utáflom a kínafiakat meg a négereket” – a küflföfldfiekhez vafló vfiszony a magyar serdüflők beszédében. In: Fefischmfidt M. & Nyírfi P. (szerk.) Nem kívánt gyerekek? Küflföfldfi gyerekek magyarfiskoflákban. Budapest, MTA Nemzetfi-etnfikafi Kfisebbségkutató Intézet. pp. 97–128.
Szfiflassy E. & Árendás Zs. (2008)„Haflványzöfld” vagy„haflványbarna”? A másság dfiskur -zusafinak magyarországfi aflakváfltozásafi. Tabufla, Vofl. 8. No. 2. pp. 247–282.
