Informatika

TUDDmfltlVPDLITIKR mflGVflRORSZflGOtl

II. fl DiszciPiináK mfluEiÉSE

Uflmos TIBOR

J Í J

J[

i i : í j j

- I — / I

T U D O M A N Y P O L I T I K A

MAGYARORSZAGON

I - I I - I I I .

I. T udom ánypolitika válaszúton

II. A diszciplínák m űvelése

III. M agyarországi k u tató h ely ek

P rogram vezető és szerkesztő

G latz F eren c

O lvasószerkesztő

B alogh M argit, P ó tó Ján o s

T U D O M Á N Y l’O L IT IK A M A G Y A R O R S Z Á G O N

II. A d iszciplínák m ű v elése

VÁM OS T IB O R

Informatika

M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M IA B U D A P E S T • 2Ü02

S zerk esztő G L A T Z F E R E N C O lv a só sz e rk e sz tő B alogh M a rg it IS B N 963 508 277 0 Ö IS B N 963 508 351 3 IS S N 1587-2408 Kiadja a M agyar T u d o m á n y o s A kadém ia A kiadásért felel: G latz F e re n c, az M T A eln ö k e

N y o m d a i előkészítés:

az M T A T ö rté n e ttu d o m á n y i In té z e té n e k k iadványcsoportja V ezető: K ovács Éva

B o rító : H o rv á th Im re T ö rd elés: T iirc sán A nita

N y o m d a i m u n k ák : Á ldási és N é m e th N y o m d a Bt. F elelős vezető: Á ldási P álne

Bevezetés

D iszciplína? A z in fo rm a tik a n e m d iszcip lín a ab b an az é rte le m b e n , ah o g y azt m a ­ n ap ság eg y -eg y v iszo n y lag jó l k ö rü lh a tá ro lh a tó tu d o m á n y te rü le tre h aszn álju k . A ta n ítás, tu d n iv a ló általán o s é rte lm é b e n p ersz e igen, de m in t a k ö v e tk e z ő k b e n k id e rü l, e z t is igen ó v ato san és so k v iszo n y lag o sság fig y elem b ev ételév el kell k e ­ zelni.

A ren d szerek rő l szóló ism eretein k azt m u tatják, hogy a világon a m a feltételezett legelem ibb, inkább fogalm i, csak viszonylataikban fek ételezett valam ik (pl. kvarkok) kivételével m in d e n rendszer, azaz sok összetevő, egym ásra h ató elem ek ­ n e k csak fogalm i segédletekkel lehatárolt egésze. Ez az u tó b b i tulajdonság, a lehatá- rolh ató ság viszonylagosságának tételezése elvezet a világegyetem m in t elképzelt végső h ip e rre n d sz e r m odellclképzeléseihez. A két végső, csak m odellelk ép zelések - b e n realizálható véglet k ö zö tt valam ennyi kapcsolat valam ilyen m ó d o n in fo rm áció je lleg ű , illetőleg in fo rm áció je lleg ű is. A kapcsolatot valam ilyen fizikai közvetítés lé­

tesíti, am i átfogja az érzék elh ető fizikai világ totalitását (pl. egy d ró t és az azon folyó áram , egy szem pillantást közvetítő fo to n áram , egy en zim , egy p eptid, eg>' kötél), de e fizikai k özvetítő h o rd o z valam i olyat, am i az egyik ren d szerelem m ű k ö d é se kap­ csán a m ásik ren d szerelem m ű k ö d é sé t befolyásolja, azaz valam ilyen - a fogalmi re n d sz e re in k b en tartalo m n ak cím zett - ü zen etet. Ez az ü z e n e t részb en elválik a fizikai h o rd o z ó tó l, így ugyanazt közvetítheti egy levél, egy szem villanás, egy telefon, egy e n z im vagy egy kötél huzogatása. Ez az elvárás is csak ritk án teljesen, hiszen m aga a fizikai h o rd o zó m in t szim b ó lu m is ren g eteg ü z e n e te t h o rd o z , de m égis ön álló je le n s é g lesz, m ég h o zzá a \álág totalitásának elválaszdiatadansága, m in t a világnak m in t re n d sz e rn e k az egésze.'

A z in fo rm á c ió t sz o k tá k az e m b e re k k ö z ö tti k ap cso latra sz ű k íte n i, ez ép p o ly c é lsz e rű , de a teljesség et m e g b o n tó gyakorlat, m in t a je le n s é g e k b á rm e ly ik e t a v izsg álato k leh e tő sé g e é rd e k é b e n le h a tá ro ln i.

Az inform áció és a diszciplínák

Az in fo rm á c ió p á r cxccllencc matematikai fo g alo m és e lm é le t, a kódoknak, a fizi­ kai h o rd o z ó tó l c lv o n a tk o z ta to tt sz im b o lik u s re p re z e n tá c ió n a k az e lm é le te , a le­ h etség es k ö z lé se k (illető leg a d e fin iá lt zárt v ilág o k b an d e fin á lt k ö zlések ) h a lm a ­ z án ak feld o lg o zási tu d o m á n y a . így a n n a k diszcip lín ája, h o g y an b iz to síth a tó egy-egy in fo rm á c ió e g y értelm ííség e, á tv ite lé n e k m in d e n fa jta k ö v e te lm é n y e k e t k ielég ítő elvi b izto n ság a, gazdaságossága, a le g k ü lö n b ö z ő b b zav aro k tó l, m ás in ­ fo rm á c ió k tó l való elválasztása. R é szb en a matematikai információelmélethez k ap ­ cso lh a tó a matematikai logika, azaz az in fo rm á c ió k k ap cso ló d ásán ak sp e cifik u s ta r­ ta lm a k tó l fü g g e tle n általános e lm é le te , és a z o k n a k a további m a te m a tik a i m ó d - sz e re k jie k a tu d o m á n y a , am ely ek az in fo rm á c ió k v a lam ily en célú feld o lg o z á sá n ak algoritmikus, gépesíthető' módszereit szolgálják (pl. képi m e g je le n í­ tés, m e g h a tá ro z o tt in fo rm á c ió k és in fo rm á c ió c s o p o rto k k ie m e lé se egy n ag y o b b h a lm a z b ó l, az ezek ö sszefü g g é se in e k feltárására v o n a tk o z ó eljárások, az egyes eljáráso k szám ítási le h e tő sé g e ire, m eg b íz h a tó sá g á ra v o n a tk o z ó ism e re te k ).

Az in fo rm á c ió fdozóftai fo g alo m . M á r a b e v e z e tő u ta lt az in fo rm á c ió v a l k a p ­ cso ló d ó ontológiai p ro b lé m á k ra . Az in fo rm á c ió az episztemológia alap k érd ése, h i­ szen az in fo rm á c ió által re p re z e n tá lt valóság és v a ló ság elem ek e p isz tc m é je az é r ­ ték elés és fe lh a sz n á lh ató ság kulcsa. Az e p isz te m o ló g ia m agában foglalja n e m ­ csak az in fo rm á c ió o n to ló g iai ta rta lm á n a k re p re z e n tá c ió s k é rd é sé t, h a n e m a feld o lg o zási m ó d s z e re k é t is, így m in d a z o n logikai és egyéb m a te m a tik a i és n e m m a te m a tik a i re p re z e n tá c ió s eljáráso k k ritik áját, a m e ly e k az in fo rm á c ió fe ld o lg o ­ zása so rá n fe lm e rü lh e tn e k . íg y az in fo rm á c ió m é ly e n hermeneiitikai v o n a tk o z á sú , a n n a k m in d e n szociológiai kapcsolatával, e m b e ri relációs viszonylagosságával. Az in fo rm á c ió m ű k ö d é s e k e t befo ly áso ló je lle g é b e n m ély en etikai v o n a tk o z á sú , p sz ich o ló g iai, szociológiai és jo g i h a tá sre n d sz e re ib e n . Az in fo rm á c ió és az eszté­ tikum szétv álaszth atatlan . A z esztétik u m ö n m ag áb an h o rd o zza a legm élyebb lelki in fo rm áció t, és ezen lelki in fo rm áció avatott reprezentációja és befogadása terem ti az esz té tik u m o t.“

Az in fo rm á c ió e ls ő re n d ű nyelvészeti fogalom . A n y elv és e n n e k általán o sab b é rte lm e z é se , te h á t a k o m m u n ik á c ió és m e ta k o m m u n ik á c ió k a p c so la tre n d sz ere i a n y e lv é sz e te t az in fo rm áció v al való tu d o m á n y o s foglalkozás ő sanyjává teszik. Az e lő b b fe lso ro lt n ag y o b b és rész d isz c ip lín á k v a la m e n n y ije m e g je le n ik n y e lv é ­ szeti k ö n tö s b e n is, n e m v é le tle n ü l, h isz e n a legelső és leg in k áb b m e g k ü lö n b ö z ­ te tő e m b e ri in fo rm á c ió h o rd o z ó a nyelv. A te c h n ik a i esz k ö z ö k tö r té n e lm e t v é ­ g ig k ísérő so k sz o ro z ó d á sa (írás, n y o m ta tá so s sok szo ro sítás, táv k ö zlés, m u ltim é ­ dia) m in d a n y elv b ő l k iin d u ló és arra v isszah ató folyam at, a g ra m m a tik a , a s z e m a n tik a és a sz e m io tik a sz á m ító g ép es n y elv észeti p ro b lé m á i so h a n e m észlelt

fo n to ssá g ra te tte k szert, h isz e n a re p re z e n tá c ió , az in fo rm á c ió to v áb b ításán ak , fe ld o lg o z á sá n ak és v issz a k e re sé sé n ek alap k érd éseiv é váltak, so k te k in te tb e n b e ­ lá th a ta tla n gyakorlati k ö v e tk e z m é n y ek k e l. Itt e m lítjü k m eg, h o g y a m ag y ar n y elv ily en irá n y ú ú jra te k in té se sen k i m ás által el n e m v é g e z h e tő feladat. A b io ­ lógia ag ykutatása és a szo cio ló g ia e m b e ri k ap cso lat k u tatása k ét m ásik , egym ás felé k ö z e lítő n y e lv tu d o m á n y i tág u lást is e re d m é n y e z e tt.

íg y az in fo rm á c ió szociológia is, a társas k a p c so la to k k o m b in a to rik u s a n v é g te ­ len v a riá c ió in a k tu d o m á n y a , e lv á laszth atatlan u l az e d d ig fe lso ro lta k tó l és m i n d ­ attó l, am i m é g k ö v e tk e z ik .’

Az in fo rm á c ió egyre in k á b b a biológiai tu d o m á n y n a k is a tárgya, m é g h o z z á egyre so k a so d ó ágakban. Agetietikai kód, a sejtek e le m e in e k , a se jte k n e k , az egyes s z e rv e k n e k az ü z e n ő k a p c so la tre n d sz ere , a neurológia és a biokémiai ü z e n ő r e n d ­ sz e re k sokasága, a pszichológia g y o rsan b ő v ü lő s z o m a tik u s k apcsolatai, a biológiai k u ta tá sn a k az in fo rm áció v al k ap cso ló d ó technikai-mateiuaíikai v o n a tk o z á sa i teszik a b io ló g iai tu d á s re n d s z e ré t egyre szétv álaszth atatlan ab b á.

Az in fo rm á c ió történeícni. P e rsze n e m e lső so rb a n az e m b e ris é g feje fe lett h ii- z ó d ó p o litik a tö rté n e t, b á r sajnos az sincs kizárva, de a k u ltú ra , az é le tm ó d , az e m b e ri é le t tö rté n e lm e , so h a n e m lá to tt m e n n y isé g i! íro tt és tárgyi in ío rm á c ió feld o lg o z á sá n ak leh ető ség év el, így egybefoglalva az e m b e ri sö té tsé g p o litik a tö r­ té n e te m e lle tt m in d a z o n s z a k tö rté n e te k e t, a m e ly e k az e m b e r v ilág o sab b világai­ val fo g lalk o zn ak , b eleértv e a régészetet is, az in fo rm á c ió s tec h n ik á k k a l k ü lö n ö s e n gazdaggá te tt tu d o m á n y t. A z ily en tö rté n e le m a m ú lt e m b e ré n e k ü z e n e te a m ai és a h o ln a p i szám ára, azaz b e tö lti az in fo rm á c ió aktív, re n d s z e re k e t kapcsoló, alakító sz erep ét.

Az in fo rm á c ió könyvtár, így a n n a k tu d o m á n y a in fo rm á c ió s d isz c ip lín a . Az agyagtáblák k ö n y v táraitó l A le x an d rián és a je ffe rs o n i k o n g re ssz u si k ö n y v tá ro n át eg y en es ú to n az alakuló, e lo sz to tt, h á ló z a to n m ű k ö d ő v irtu á lis v ilág k ö n y v tárig .

A v é g é re h ag y tam a m űszaki tudományokat,^ a m ely ek n é lk ü l n e m c sa k a m ai in ­ fo rm á c ió s világ n e m v a ló s u lh a to tt v o ln a m eg, de m in d e n , am i az in fo rm á c ió rö g zítésév el kapcsolatos, kezd v e az első festék ek en , az agyagtáblák elő k észítési és égetési te c h n ik á in , a k ő b e vésés nagy tu d á s t ig én y lő m ó d s z e re in , folytatva a n y o m ta tá si és egyéb h írv ite li tec h n ik á k ig eg észen az elektronika m ai és h o ln a p ra m á r b iz o n y o s a n v á rh a tó cso d áiig - ez m in d te c h n ik a . Ide k é t m eg jeg y zés k ív á n ­ kozik:

G o n d o lh a tó , ho g y m ivel az in fo rm á c ió t k ü lö n v á la s z to ttu k a n n a k h o rd o z ó já ­ tól, így a te c h n ik a , b á rm ily e n e re d e n d ő s z e re p e t tö lt is be, h o r d o z ó k é n t a k e tté ­ v ála sz to tt világ m ásik o ld a lá h o z tarto zik , az o k h o z a fizikai re n d s z e re k h e z , a m e ­ lyeket az in fo rm á c ió ö sszek ö t. E d ic h o tó m ia gyeng eség e itt is te tte n é rh e tő : a h o rd o z ó és a ta rta lo m fejlő d ése oly m é rté k b e n k ap cso lt és eg y m á st gerjesztő ,

h o g y b á rm e ly ik elh an y ag o lása, e n n e k az á llan d ó k ö lc sö n h a tá sn a k a felejtése s ú ­ lyos zav aro k at id é z h e t elő az a d o tt te rü le te n , így v o lt ez a filo zó fiáb an , p é ld áu l a h e id e g g e ri te c h n ik a s z c m lé le t ro m b o ló k ö v e tk e z m é n y e ib e n , d e így m in d e n olyan, az e m b e rre l fo g lalk o zó d isz c ip lín á b a n , am e ly n e m v e te tt s z á m o t azzal, h o g y a te c h n ik a n e m c sa k a régi esz k ö z ö k m e g ú jító ja , esetleg k é n y e lm e se b b é te ­ v ője v o lt, h a n e m g y ö k e re se n új sz e m lé le te k re n y ito tt ablakot.

A m á sik m eg jeg y zés a te c h n ik a ö n m a g á b a n je le n té s t h o rd o z ó sz e re p é rő l szól. E n n e k le g in k á b b k é z z e lfo g h ató m e g n y ilv án u lása a s z á m ítá ste c h n ik a b e re n d e ­ z é s- és p ro g ra m o ld a lá n a k (h a rd v e r és szo ftv er) szétv álaszth atatlan , fo ly to n o sa n alak u ló egysége. I la az in fo rm á c ió egyik le g fo n to sa b b je lle g e az, h o g y r e p re z e n ­ táció, v a la m in e k a re p re z en tá c ió ja , úgy' a m ai te c h n ik a i in fo rm á c ió s re n d s z e re k ö n m a g u k b a n re p re z en tá c ió s je le n sé g e k , a világ egyre nag)^obb sz e le te in e k nagy- szeríj és ra c io n á lisa n k ap cso ló d ó lek épezései. E n n e k a té n y n e k a gazdasági gya­ k o rla tb a n k iu g ró je le n s é g e az, ho g y m a m á r a világ leggazdagabb e m b e re eg\' k i­ záró lag sz á m ítá ste c h n ik a i sz o ftv e rt elő állító és fo rg alm azó vállalattal le tt azzá. rö v id d e l o ly an id ő k u tá n , a m ik o r a világ m á sik felén m é g avítt és to rz íto tt id e o ­ lóg iáik b ó l levezetve tagadták, hog}' a sz o ftv e r egyáltalán é rté k e t k ép v iselh et.

Az e lő b b ie k b e n n e m s o ro ltu k fel azo k at a te rü le te k e t, a m e ly e k b e n az in fo r­ m á c ió k h o z fű z ő d ő te c h n ik a első so rb a n m in t eszk ö z szerep el, b á r az ily en sz é t­ választás is so k k ifo g áso lh ató gy en g eség et m u ta t. G y ak o rlatilag n in c s m a m á r o ly an e m b e ri tev ék en y ség , a h o l a h a táso k és k ö lc sö n h a tá so k n e é rv é n y e s ü ln é ­ n e k , így k ie m e lh e tjü k a m o d e lle z ő közgazdaságot vagy az etikai és szociológiai p ro b lé m á k a t k ezelő jo g o t, am ely sz e m b e k e rü l azokkal az ősi e m b e ri e g y ü tté lé st szab ály o zó feladatokkal, am e ly e k egy új te c h n ik a i v alóság alapján fo rm á ló d ó új v ilá g e lre n d e z ő d é s k e re té b e n fo g a lm a z ó d n a k át. (P éld a e rre a tu la jd o n , a b e tö ré s és a lopás fo g alm án ak szélesedése.)

A mai inform ációs forradalom jellege és jelentősége

T a lá n m e g g y ő z ő v o lt e i'v elésü n k ab b an , h o g y itt n e m egy d iszc ip lin á ris e n titá sró l van szó, h a n e m egész lé tü n k m in d e n , n e m a tra n sz c e n d e n c iá k a t é r in tő v o n a tk o ­ zását átfo g ó fejlő d ési irá n y ró l, fo g alm i és m ó d s z e rb e li to talitásró l. A tra n s z c e n - d en c iá k k a l való kap cso lat és az attól való elv álasztáso k é v ezred es vitái n e m ta r­ to z h a tn a k e n n e k a g o n d o la ts o rn a k a k e retéb e.

h in e n egy lépés a n n a k m egállapítása, h o g y m i a g y ö k eresen új e b b e n az in fo r­ m áció s tö rté n e tb e n .

- L é te z ik a re n d s z e re k re n d s z e ré n e k egy o ly an , a re n d s z e re k e t k ap cso ló e le ­ m e , a m e ly az egész e m b e ri te v é k e n y sé g e t átfogja.

- F eltételezh ető , hogy e n n e k - a ren d szerek h ez hasonlóan - létezn ek közös, ál­ talán o sjellem v o n ásai, am ik ö n m ag u k b an a kutatás tárgyai, és am elyeket az in ­ fo rm áció által átfogott diszciplináris ren d szerek b en figyelem be kell venni. - Az in fo rm á c ió s fo rra d a lo m világa g y ö k eresen m eg v álto ztatja a leh etség es

k a p c so ló d á so k id ő b eli és földrajzi v iszo n y ait, és ezzel az id ő b eliség g el és földrajzisággal k ö tő d ő re n d sz e re k e t.

- Az in fo rm á c ió ed d ig i fu n d a m e n tá lis s z e re p k ö ré n e k e ljö tt egy o ly an fo rra ­ d alm a, am e ly g yakorlatilag m in d e n e m b e ri te v ék en y ség k ö z v e títé se so rán in fo rm á c ió te c h n o ló g ia i m ó d s z e re k e t vesz igénybe. E z e k ré v é n m a jd n e m m in d e n olyan k o ráb b i m u n k a fa jta a u to m a tiz á lh a tó v á válik, am e ly n e m va­ lam ily e n alkotó, e g y é n ie síte tt m ó d o n in fo rm á c ió te re m tő je lle g íí, azaz i’yt)-

keresen megváltozik a z ember és társadalmai életjeladatainak és miiiikalehetőségénck jellege. O lyan lij követelmények támadnak, amelyek újfajta kritikus próbák elé állít­ já k a z emberiséget és ezen belül is a tudományt.

Inform ációs helyzetünk a világban és annak tudom ányában

A tö rté n e le m k ezdete óta m in d e n nagy tu d o m á n y o s e re d m é n y so ro z a t a világ gaz­ dagabb és e z é rt is fővárosibb je lle g ű k ö zp o n tjáb an fe jlő d ö tt ki. A fo rra d a lm i ú j­ d o n sá g o k h o ssz ú id ő n k e resztü l é rlelő d ő kérd ésfeltev ések re a d o tt válaszok voltak, g o n d o lati és fizikai e sz k ö z re n d sz e rü k e t nagy k özösségek alakították. Az elszigetelt, lokális felism erések elszig eteltek m arad tak , hacsak n e m k ap cso ló d tak szerv esen egy v ezető hálózat, re n d s z e r v é rk erin g éséb e. Igaz ez m a is, e z é rt is - m o st m á r é v tized ek óta - a tu d o m á n y o s haladás k ö z p o n tja az E gyesült Á llam ok; az in fo rm á c ió h o z k ap cso ló d ó te rü le te k e n ez fo k o z o tta n igaz. E d d ig e p rio ritá st m e g k é rd ő je le zn i szán d ék o zó olyan k ísérletek is legfeljebb félsikerek vo ltak , a m e ­ lyek m ás hatalm as c e n tru m o k h o z k ö tő d tek , ilyen v o lt ed d ig az e u ró p a i egyesülés vagy a szo v jeth atalo m re n d sz e re , vagy a távolkeleti gazdaság és k u ltú ra.

A zo k a M ag y a ro rsz á g h o z v ala m ily e n m ó d o n k ö tő d ő sik erek , a m e ly e k re h i­ v a tk o z n i s z e re tü n k , tö b b s é g ü k b e n o ly an o k tó l sz árm aztak , ak ik et in n e n e lü ld ö z ­ tek, akik e lm e n e k ü lte k , vagy felism erv e a s z a k tu d o m á n y u k le h e tő s é g e in e k h e ly ­ zetét, táv o ztak . E zek v o lta k azo k a sz eren csések , akik n e m v é g e z té k é le tü k e t gáz­ k a m rá k b a n , leg k reatív ab b év eik et R ecsk en , vagy leg jo b b e se tb e n elav u lt b e re n d e z é s e k k ö z ö tt, napi m e g é lh e té si g o n d o k n y o m á sa alatt n e m d o lg o z ta k teg n ap i té m á k m á so d fu tá sá n . A h ely zet azóta a n n y ib a n m ó d o s u lt, h o g y a k ö z ­ v e d e n é le t- és szabadságvesztési veszély je le n le g n e m fen y eg et, és azo k szám ára, akik jó l m e g tu d n a k k a p a szk o d n i a n e m z e tk ö z i k u tatási h áló zat c s o m ó p o n tja in , tö b b le h e tő s é g ad ódik. E z egyfelől n e m v á lto z ta t azo n a h o ssz ú lejáratú té n y e n ,

h o g y M ag y a ro rsz á g — n e m ideaH zálható m ó d o n - n e m ta rto z ik se m a gazdaság, se m a tu d o m á n y c e n tru m á h o z , leg esszerííb b ö n é rté k e lé se a szín v o n alas m á s o d ­ futás le h e t. Ez sem kevés, és e ls ő re n d ű e n fo n to s az o rszág szám ára, h a a n e m z e t­ közi v e rs e n y b e n legalább je le n le g i p o z íció ját n e m akarja elv eszten i.

Az in fo rm á c ió s te c h n o ló g ia fizikai és sz e lle m i világhálója új le h e tő sé g e k e t is kínál a z o k szám ára, akik e z t j ó érzék k el m e g tu d já k ragadni. E z a fo ly o m á n y a az e lő z ő feje z e t felso ro lásáb an sze re p lő id ő b eli és fö ld rajzi k ö tö ttsé g e k leh etség es és sz ü k sé g sz e rű o ld ó d ásán ak . A z alk alo m csak azo k szám ára n y ílik m eg , akik ezt az új v a ló ság o t k ö v e tk e z m é n y e ib e n felism erik , m a g u k b a n elfo g ad ják , és a n y itá ­ so k a lk a lo m -p illa n a ta it m egragadják. A v ég zetes e lle n p é ld a Ju g o sz lá v ia , a ta n u l­ ságos p o z itív példa e lő sz ö r F in n o rs z á g v olt, m a jd az Ib é ria i-félszig e t országai és Íro rsz á g (n e m az északi!).

Az ak ad ém iai tu d o m á n y cg^'ik feladata e z e n reális h ely z e tk é p és az e h h e z f ű ­ z ő d ő fe lté te le k k id o lg o zása és k ö v e tk e z e tes h ird e té se . Ilyen az, hog^' vala­ m e n n y i, a m ag y ar k ö z é le te t és gazdaságot é rin tő te rü le te n v e rse n y k é p e s tu d o ­ m á n y o s fe lté te le k et kell te re m te n i, k ü lö n b e n az o rszág é p p e n az új m u n k a m e g ­ osztási e lre n d e z ő d é s e k m ia tt a m á s o d fu tó sz e re p é b ő l is átc sú sz ik a k ö v etk ező , b alk án i rég ió b a. A k ö z v e tle n v eszély ek kö zé ta rto z ik az in fo rm á c ió s in fra s tru k ­ tú ra á lla n d ó krízise, a m ű s z e re k fo ly am ato s erk ö lcsi kopása, a te h e tsé g e s e m b e ­ re k k o n tra sz e le k ció ja . A m ag y ar tu d o m á n y a h o ssz ú é h e z te tési h a tá so k k ö v e t­ k e z té b e n p o z íc ió v e sz té sb e n v an, h a so n ló a n a társa d a lo m általán o s szellem i fel­ k é sz ü ltsé g i állap o táh o z.

S o k v o n a tk o z á sb a n h a so n ló v eszély ek et re jt a k o n c e n trá c ió k á lla n d ó a n fel­ m e r ü lő je lsz a v a , akár az irá n y ításb an , akár a sz e rv e z ete k b e n , ak ár a té m á k b a n . T e rm é s z e te s , h o g y a m ag y ar gazdaság n e m k ép es olyan széles fe lté te le k e t b iz to ­ sítan i, m in t a nagy gazdasági h a talm ak , d e m in d e n , s z á m u n k ra é rd e k e s és é r té ­ kes e re d m é n y t, te h e tsé g e t m u ta tó te rü le te n szü k ség es a szabad v e rs e n y le h e tő ­ sé g é n e k b izto sítása, a v e rs e n y b e n s z ü le te tt e re d m é n y e k n e k kell d ö n tő n e k le n n i­ ü k és n e m a k ö z p o n tila g irá n y íto tt és sz e rv e z ett v o lu n ta ris ta p rio ritá so k n a k . C s a k egy ily en széles és é p p e n a v o lu n ta ris ta m o n u m e n ta litá s o k tó l m e n te s talaj tu d általán o s, fo ly a m a to sa n ú ju ló és ú jító k u ltú r á t te re m te n i, és k ite rm e ln i a z o ­ kat a h ajtáso k at, a m ely ek eg y -eg y a d o tt id ő p o n tb a n a n e m z e tk ö z i k o o p eráció s v e rs e n y b e n esélyesek le h e tn e k .

A je le n le g i ak ad ém iai k u ta tó h á ló z a t n é h á n y lényeges, e lső so rb a n a szerk ezeti ru g a lm a ssá g o t segítő to v áb b i re fo rm m al^ m eg felel e zen fe lté te le k n ek , ha anyagi h á tte r ü k is reális lesz. S e m je le n tő s b ő v ítés, sem ú jab b nag y szab ású szű k ítés n e m ja v a so lt, főleg a te rm é s z e ttu d o m á n y o k b a n , to v áb b ra is fig y e le m m e l kell k í­ sérn i a tö rté n e lm ile g k ialak u lt ará n y o k m ai és h o ln a p i érv én y esség ét, a te m atik ai és m ó d s z e rb e li m e g ú ju lá so k e n n e k m e g fe le lő m e n e té t. A je le n le g i n e m z e tk ö z i

irá n y z a to k n a k is m e g fe le lő e n to v áb b kell e rő síte n i az ak ad ém iai in té z e te k sz e re ­ p é t e lső so rb a n a p o sz tg ra d u á lis o k tatásb an , d e fe n n kell tarta n i a fő h iv a tá sú k u ta ­ tás in té z m é n y re n d s z e ré t, és e lle n kell állni m in d e n m o n o p ó liu m je lle g íí tö re k ­ vésn ek . A z in fo rm á c ió s tá rsa d a lo m a racio n ális n y íltság társad alm a, m in d e n zártság felé való tö rek v és ez e llen s z ó l/’

M ai kérdések

A m agyar ny elv n ek és a gépi reprezen táció viszonyainak ügyéről v o lt m á r szó. V ajo n m it kell elsajátítan ia a n n ak az állam p o lg árn ak , akit a d e m o k rá c iá n a k n e m a tiz e n k é t éves g y e rm e k sz ín v o n a lá n a k m e g fe le lő e n k e lle n e k e z e ln ie (Id. e rrő l a h iv atalo s k o m m u n ik á c ió -p o litik a i v éle k e d é st), m it az egyes s z a k tu d o ­ m á n y o k m ű v e lő in e k ?

B iz o n y o s, h o g y v an o ly an k ö zö s h a lm a z a a tu d o m á n y n a k és e z e n b e lü l a m ó d s z e re k n e k , te c h n ik á k n a k , a m it v a la m e n n y i állam p o lg ár sz ám ára m i n i m u m ­ n a k k e lle n e te k in te n i, és h a s o n ló m ó d o n v a n o ly an , állan d ó an k a rb a n ta rta n d ó m in im u m , a m e ly n e k m in d e n tu d o m á n y te rü le te n é rv é n y e sn e k kell le n n ie . I la v an a k a d ém iai feladat, ez az, kialakítása n e m eg y etlen ta n u lm á n y im p ro v iz á lá sá ­ n a k dolga. T ö b b olyan e lő k é sz ítő m u n k a s z ü le te tt m ár, a m ely ek v ita in d ító k é n t s z e re p e lh e tn é n e k .

A k á n o n , vagy ha úgy tetszik , a n e m z e ti h ip e ra la p ta n te rv s z á m u n k ra k ü lö n ö ­ sen izg alm as p ro b lé m a . E z a k u ltú ra fo ly am ato sság án ak az a ta rta lm a , a m irő l a tö rté n e le m kapcsán v o lt e m líté s. E b b e n ig en e lté rő e k a n é z e te k a m e g ő rz e n d ő és az e lh a g y a n d ó arányairól, sze re p e irő l, az e m lé k e z e tb e v é se n d ő k rő l, az e m b e risé g és eg y -eg y k u ltu rá lis k ö zö sség id e n titásalak ító , k ap cso lato k at le h e tő v é te v ő k ö ­ zös n y e lv é rő l és nyelveiki-ől.

A k ö z ö s tu d o m á n y o s n y elv m é g egy-egy d isz c ip lín a k ü lö n b ö z ő tem atik ai c so p o rtja in á l is n y ito tt feladat. A z in fo rm á c ió s világ b an e n y elv alap jain ak folya­ m a to s alakítása e le n g e d h e te tle n , d e sz o ro san k a p c so ló d ik a h h o z a té z ish e z , h o g y az in fo rm á c ió n a k v a n n a k m in d e n d is z c ip lín á t átfogó, k ö zö s és általán o s je l l e m ­ zői. E n n e k fo n to s sze re p e v a n ab b an a tu d o m á n y o s in teg ráció s fo ly a m a tb a n is, a m e ly a s z é tfu tó ré sz - és m é g to v áb b i ap ró b b rész d isz c ip lín á k ra b o m lá s t e lle n ­ sú ly o zza. A z e lle n sú ly ig é n y é t so k sarlatán is fe lism e rte , e z é rt is v a n k ü lö n ö s j e ­ le n tő sé g e e z e n in te g ra tív tö re k v é se k tu d o m á n y o s tám aszán ak . B ár ez n e m z e tk ö ­ zi felad at, d e n e m n é lk ü lö z h e tő a hazai ak ad ém iai g y ak o rlatb an , m e rt ez lé n y e ­ ges g e rje sz tő je és k o n tro llja a hazai in te rd isz c ip lin a ritá s n a k , tu d o m á n y o s k ö lc sö n h a tá so k n a k , tartalm i ú tm u ta tó az eg^'etem i g rad u ális és p o sz tg ra d u á lis oktatás sz ám ára is.

N é m ile g a k á n o n k é rd é sc so p o rtjáh o z ta rto z ik a tu d o m á n y k o n zerv atív és e rő ­ teljesen m e g ú jító iskoláinak k ezd ettő l folyó k ü z d e lm e . A m ag y ar tu d o m á n y o s g y ak o rlatb an az ország h ely zetei (a tö b b es szám szándékos) m ia tt a k o n zerv atív irá n y z a to k v o ltak az id ő k és d iszcip lín ák tö b b ség éb en h atalm i tú lsú ly b a n . A vitá­ n ak n e m v o ln a szabad hatalm i je lle g ű n e k len n ie. Az új sz e m léletek n ek , k ü lö n ö ­ sen az első két b e k e z d é sb e n e lm o n d o tta k tü k ré b e n , e rő sn e k kell le n n iö k . U g y a n ­ ak k o r n e m szabad kiselejtezni a k o n zerv atív m eg k ö zelítések et sem . R en g eteg p él­ d át tu d u n k arra, h o g y egy-egy m eg ú ju lás u tá n i ú jab b tu d o m á n y o s áram lat v alam ily en m ó d o n visszanyúl a k o ráb b an konzei-vatívnak ta rto tt és esetleg m á r ki­ selejtezett m ó d sz e re k e re d m é n y e ih e z , te rm é sz e te s e n a m aga arcára fo rm álv a azo ­ kat. A m e g é rtő és szabad n y ito ttság erén y e te h á t e b b e n is tanácsolható.

A p ed ag ó g ia a k é rd é se k k érd ése. A szü k ség es tu d ás (új írástu d ás, n e m szű k te c h n ik a i é rte le m b e n ) p ro b lé m á ja az elő ző p o n tb a n sze re p e lt, e h h e z szo ro san kell k a p cso ln i a szü k ség es készséget is, azzal az e d d ig ie k tő l e lté rő , fo k o z o tt súllyal, am ely egy g y o rsan v álto zó világban le h e tő v é teszi a b e ille sz k e d é st és ö n ­ m eg v aló sítást.

M é g n ag y o b b feladat a n n a k a p e d a g ó g ián ak a kidolgozása, a m e ly le h e tő v é te ­ szi a tá rsa d a lo m e g é sz é n e k felzárk ó zását a m á r e m líte tt, k ie m e lt új h e ly zeth ez. M é g az sin cs b izo n y ítv a, h o g y ez szü letési kép esség ek által m e g h a tá ro z v a le h e ­ te tle n , d e e n n e k e lle n k e z ő jére sincs b iz o n y íté k u n k és b izo n y ítási m ó d s z e rü n k , de so k b iz ta tó je l van. Az agy korai fejlődési ru g alm asság áró l egyre tö b b az ism e ­ re tü n k , egyes tá rsad alm i réte g e k n e k , k ü lö n ö s e n a k ed v ező vagy é p p e n k e d v e z ő t­ len h e ly z e tű e m b e rc s o p o rto k k ie m e lk e d ő á tla g te lje sítm é n y eirő l ú g y sz in té n . 1 la so n ló a n b íz ta tó az a tö rté n e lm i tapasztalat, h o g y az e lté rő fe lté te lre n d s z e re k e lté rő c so p o rto sítá sb a n a d tak igen j ó átlagokat a m a g u k id ő szak áb an , h ely i v is z o ­ nyai k ö z ö tt. Kis, k ö zep es te le p ü lé se k e n fe jlő d te k ki olyan speciális k u ltú rák , am e­ lyek b eírták n ev ü k et a k u ltú rtö rté n e tb e . E zek többsége egyetlen kedvező időszak­ h oz és az abban szü letett iskolához k ö tődött.

A felad at k a p c so ló d ik a k isg y e rm e k k o ri n ev elés és oktatás e rő s e n v ita to tt k é r­ d é sé h e z , a fen ti tap asztalato k b ó l e b b e n is e lle n tm o n d ó ta n u lsá g o k a t v o n n a k le az egym ással sz e m b e n érv elő felek.

K ap cso ló d ó pedagógiai p ro b lé m a az e lit és az átlag oktatása, e z e k elh atáro lása vagy kev erése, átjárhatósága, szociológiai v iszo n y latai (e lith e ly z e t-ö rö k lő d é s).

Ma v an te rü le t, a m ib e n a hazai k ísé rle te z ő k u tatás e rő s íte n d ő , ú g y e n n e k ki- -em elése in d o k o lt.^

S z á m o s m ás hazai felad at sz e re p e lt m é g k o rá b b i ta n u lm á n y o k b a n (így a társa­ d a lo m s z e rv e z e te in e k és irán y ításn ak m e g ú ju ló re n d je , az in fo rm á c ió s tá rsa d a ­ lo m jo g r e n d je ) . E z e k tú lm u ta tn a k e k e re te k e n . N in c s szó a m ű sz a k i k u tatás és fejlesztés d o lg áró l, ez s z in té n m ás d o lg o z a to k b a n szerep elt.

C é ls z e rű le n n e , ha a fe lso ro lt és egyéb h a s o n ló felad ato k ra lé tre jö n n e egy ak a d é ­ m iai eln ö k sé g i bizottság, am e ly n e m fo g lalk o zn a s e m m ifé le a d m in is z tra tív te n ­ nivalóval, a m in ő síté si ü g y ek k el sem . M u n k a b iz o ttsá g o k a t m ű k ö d te tn e jó l k ö r­ v o n a la z o tt feladatokra, és elő ad áso k at, v ita ü lé se k e t sze rv e z n e a té m a k ö rb e n , m e g te re m te n é a k ö zö s n y elv alapjait.**

J e g y ze te k

(Valamennyi cikk és előadás szerzője Vátnos Tibor)

1 Ubiquity o f systans-goiferning principles and multimedia. P len áris előadás B o k o r Jó zseffel és M angos K atalinnal a 14. IF A C V ilág k o n g resszu so n , Peking, 1999. jú liu s 5 -9 .

2 Computer Epistcmology. S in g ap o re, W o rld Scientific, 1991.; M in d s and m in d s and m ach in es.

B O O K S , A u tu m n 1999. (m eg jelen és alatt); Ism e re te lm é le t és társadalom . Mag)'ar Tudom ány.

1990/9.; R e n d sz ere k m in d e n ü tt. Kritika, 1999/5.

3 In fo rm á c ió és társadalom . Magyar Tudom ány, 1982/11.; K o o p eratív re n d sze re k , új fejlődési táv­ latok. Valóság, 1983/4.; E gyén - k u ltú ra - társadalom - m űszaki-gazdasági haladás. Társadalom-kutatás, 1983/4. A nagy re n d sz e re k e lm élete és a társad alo m m o d ellh ip o té zise i. Társadalomtudo­ mányi Közlemények, 1987/4.; C o o p e rativ e c o m m u n ic a tio n : c o m p u te rw a re an d h u m a n w a rc .J r/.

Organizational Computing, 1991/1.; K oop eratív sz á m ításte ch n ik a - az e m b e ri tev ék en y ség j ö ­ v e n d ő szervezője. Magyar Tudom ány, 1992/7.

4 M azán k és a m ű szak i haladás. Magyar Tudom ány, 1981/5. 5 E gy ak ad ém iai in tézeti re fo rm vázlata. 1996. o k tó b e r 28. 6 A lá m e rü lt alép ítm én y . Mag)'ar Tudom ány, 1991/9, 1055-1061.

7 A je ffe rs o n i kísérlet: nevelés állam polgári részvételre és kreativitásra a szám ító g ép segítségével.

F izika i Szem le, 1996/1,

8 T u d o m á n y p o litik a i m egjegyzések. Mag)>ar Tudomány, 1995/3.; A kadém iai ú travaló. Magyar T u ­ domány, 1996/5.

TBflTÉGIflI KUTflTflSDK fl ITlflGVflR TUDDHlflllíDS HKADÉmiflll

mÜHElVFliZETEK

II. B DISZClPlMK fflŰUElÉSE

M atematika

(Császár Ákos)

Orvostudomány

(Vizi E. Szilveszter)

Biológia

(Friedrich Péter)

Fizika

(Horváth Zalán-N agy Károly-Tompa Kálmán)

Kémia

(Görög Sándor)

Gazdaságtudományok

(Szentes Tamás-Zalai Ernő)

Nyelvtudomány

(Kiefer Ferenc)

Állam- és jogtudomány, politológia

(Kulcsár Kálmán)

M űvészetek

(Poszler György)

Történettudomány

(Glatz Ferenc)

Filozófia

(Vajda Mihály)

Agrártudomány

(Dohy János-FIeszky László-Tom csányi Pál)

Szociológia és demográfia

(Cseh-Szombathy László)

Földtudomány

(Pantó G yörgy-Ádám József-M észáros Ernő)

Műszaki tudományok

(Somlyódy László-B okor Jó

zsef-Finta József-G yulai József-N yíri András)

1996 m ájusában az MTA jav aslatára átfogó tudom ánypolitikai reform kidolgozása indult m eg M agyarországon. A Tudom ánypolitikai K ollégium m ájus 22-én állást foglalt egy hosszú távú terv és egy cselekvési program kidolgozásáról. A Tudom ánypolitikai K ollégium nak az A k adém ia elnöke az é rin te tt tárcákkal egyeztetve novem ber 13-án elő terjesztette a rövid távú cselekvési pro g ram o t, am ely tö b b ek között ta rta lm a z ta a m agyarországi állam i fe n n ta rtá sú kutatóbázis á ttek in tését és konszolidálását (többek kö zö tt az akadém iai és a tárcák kezelésében lévő k u ta tó in tézetek áttek in tését és későbbi id ő p o n tb an diszciplínánként, a tanszéki kutatóbázis átvilágítását). T artalm azta a program a finanszírozási rendszer felülvizsgálatát, s enn ek részeként a költségvetési ráfordítás hanyatlásának m egállítását. E m ellett szólt a program a fiatal k u tató k helyzetének m egvizsgálásáról, a k utatói és egyetem i b é rren d szer reform járól, tudom ány és társad alo m viszonyának felülvizsgálatáról és általában a m agyar tudom ány és kutatásszervezet nem zetközi beágyazottságának elő­ segítéséről.

1996 d ecem b eréb en állást foglalt az országgyűlés a tudom ány kiem elt költségvetési tám ogatásáról, és m egbízta a M agyar Tudom ányos A kadém iát azzal, hogy tízéves távlatban, folyam atos m unkával vizsgálja felül a magyar- országi tudom ány helyzetét, és fogalm azzon m eg javaslatokat a tennivalókra.

Az M TA közgyűlése 1997 d ecem b eréb en állást foglalt három tudom ány- politikai program m egindítása érdekében:

1. Készüljön el egy helyzetértékelés és an n ak vitája.

2. K erüljön sor a M agyarországon m űvelt tudom ányágak helyzet- érték eléseire (diszciplínaviták).

3. Készüljön el a m agyarországi kutatóbázis katasztere.

1998 tavaszára elkészült a helyzetértékelés és a piacgazdaság viszonyai között m ozgó tudom ánypolitika alapelveinek tisztázó vitairata. (Tudom ánypolitika az ezredforduló Magyarországán. B udapest, 1998.) És m egindultak a tudom ány- politika kérdéseiről a viták (ezek ered m én y eik én t 2002-ben jelen ik m eg a

Tudománypolitika és kutatásszervezet Magyarországon cím ű kötet). 2000-ben pedig elkészült a m agyarországi k u tató b ázis k a ta sz te re (Magyarországi kutatóhelyek. B udapest, 2001).

1999-ben és 2000-ben lefolytatták a diszciplínavitákat. E viták e re d m é ­ nyeként készültek el az elm últ eszten d ő b en az egyes diszciplínákat érték elő tanulm ányok, am elyeket a jelen füzetso ro zatb an ad u n k közre.