A krakkói egyetem és magyar hallgatói

Kelényi Borbála

A krakkói egyetem és magyar

hallgatói

A magyar academica peregrinatio

1

Az eddig ismert egyetemi matriculák2 _{adatai alapján}

a középkorban (1525-ig) a külföldi egyetemeken tanuló magyarországi3 _{diákok száma mintegy 11000 főre}

tehe-tő, akik közül nagyjából 500 hallgató több különböző felsőoktatási intézményben is megfordult.4 _Az

acade-mica peregrinatio már a 12. század végétől megindult a Magyar Királyság területéről, méghozzá főként Nyu-gat-Európa felé. A magyar hallgatók nagymérvű külföl-di peregrinációjának egyik oka az volt, hogy a középko-ri Magyarországon belül nem létezett állandó egyetem, ugyanis a pécsi és az óbudai felsőoktatási intézmények, valamint a pozsonyi Academia Istropolitana csak egy-két évtizedig tudták fenntartani magukat.5 _Jelenlegi

szá-mításaink szerint a legtöbb magyar Bécsben tanult, és Krakkóval együtt a két város az egyemre készülők több mint 90 százalékának lett a célállomása. Jelentős számú magyar diák fordult meg itáliai egyetemeken, illetve fel-tételezhetően Prágában is – azonban a prágai egyetem anyakönyvei sajnálatos módon megsemmisültek.

Magyarok a krakkói egyetemen

Az 1364-ben III. (Nagy) Kázmér lengyel király (1333– 1370) által alapított, majd 1400-ban II. Jagelló Ulászló lengyel király (1386–1434) révén újraalapított egyete-men a 15. század elejétől jelentek meg magyar hallga-tók. Az egyetemet I. (Nagy) Lajos (magyar király: 1342–1382, lengyel király: 1370–1382) leánya, Jagelló Ulászló felesége, Hedvig is támogatta: 1399-ben ké-szült végrendeletében az összes ékszerét a krakkói egye-tem újraalapítására hagyta.6 _{1400 és 1525 között}

össze-sen 4471 fő7 _{azonosítható a krakkói egyetem magyar}

diákjaként, amely évente átlagosan 35-36 személyt je-lent. Ez az érték a többi egyetemhez képest magasnak számít, Bécsbe átlagosan évi 48 fő iratkozott be, míg az összes többi egyetemre mindössze 7–8. A 15. század második felében a krakkói egyetem népszerűségét jelzi, hogy még a bécsi intézménnyel is felvette a versenyt, sőt

látogatottsága egyes időszakokban meg is haladta azt (lásd az 1. ábra grafikonját). A krakkói egyetem a kö-zépkorban nemzetközi viszonylatban elismertnek szá-mított, a külföldiek aránya 30–50 százalék között moz-gott,8 _{köztük a magyar hallgatóké volt a legnagyobb,}

átlagosan 17,4 százalék. Nem véletlen tehát, hogy Krak-kót a magyarok alma materének tartották.9 _{A magyar}

diákok az egyetem fénykora idején, a 15. század utolsó negyedében jelentek meg a legnagyobb arányban10

(lásd a 2. ábra grafikonját).

A krakkói egyetem magyar diákjainak száma szin-tén igazolja, hogy a magyarok krakkói jelenlészin-tének vi-rágkora a 15. század második felére, illetve a 16. század elejére tehető. A teljes krakkói diákság létszámát – egyéb tényezők mellett – a fekete halál megjelenése is nagy-mértékben befolyásolta. Az 1439-es pestisjárvány pél-dául teljes diákhiányt eredményezett, még a matricula is megemlíti: „pestilencia”.11 _{A 16. század eleji pestisek}

kö-zül az 1508–1509-es számított a legpusztítóbbnak, amelynek Krakkóban sok diák esett áldozatul. A ször-nyű kór a magyarokat sem kímélte, 1509 telén a Bursa Hungarorumseniorjai és tanácsosai a városból is elmene-kültek, lakóit pedig a regestrum a nyári félévben a ször-nyű pestis túlélőiként írja le12 _{(lásd a 3. ábra grafikonját).}

A magyar diákok olyan nagy számban keresték fel a krakkói egyetemet, hogy először a Collegium Maius13

fe-lett levő egyik szobában kaptak szállást, később pedig sa-ját bursát14 _{alkottak. A Bursa Hungarorum pontos}

alapí-tási dátuma nem ismert, egyes adatok szerint 1454-ben Jan Długosz krakkói kanonok hozta létre. Annyi bizo-nyos, hogy 1452-ben a már elkülönülten élő diákok szá-mára Mikolaj Bieloński de Nowa villa (másként Nova wesz) nevű lengyel nemes ajánlotta fel a krakkói házát, és elrendelte, hogy magyar lakóknak tartsák ezt fenn, ám kikötése szerint, ha a magyarok kevesen lennének, akkor a németek számára kell kiadni a helyet.15 _{A bursa}

1464-ben már biztosan működött, előadásokat és vizsgákat is tartottak e helyen. 1476-ban került át a Bracka utcai Melsztynszki-házba.16 _{A magyar bursa virágkora – az}

egyetemhez hasonlóan – 1493 és 1506 közé esik. A 16. század elejétől folyamatosan csökkent a lakók száma, 1541 őszén pedig lakóhiány miatt bezárták. A később megalakuló Nova Bursa is rövid életű lett, alig egy évet működött csupán, így aztán 1558-ban, a téli félév kezde-tén a kevés lakó miatt végleg bezárták.17 _{Férőhelyeit}

te-kintve a Bursa Hungarorum nem lehetett tágas, mivel so-kan nem itt, hanem a városban, a krakkói polgároknál vagy más bursákban laktak. A magyar bursa az egyetem

138

teljes diákseregének és tanárainak körében egyaránt jó hírnévnek örvendett, tulajdonképpen igazi humanista központnak számított. 1489-ben Conrad Celtis is itt tar-totta krakkói bemutatkozó előadását a levélírás művésze-téről.18 _{A lengyel uralkodók – János Albert (1492–1501)}

és I. Zsigmond (1506–1548) – a wielicz kai sóbányák jö-vedelméből származó évjáradékkal támogatták az intéz-ményt.19 _{A magyarok krakkói kápolnája a ferencesek}

templomának oldalkápolnája volt, amely sok magyartól is kapott adományt. A magyar bursa diákjai a templom kórusán énekeltek, valamint a Krakkóban elhunyt ma-gyarokat is itt temették el.20

A Magyar Királyság területéről Krakkóban tanuló diákok származását tekintve megállapítható, hogy a leg-több tanuló Észak-Magyarországról jött, amely a lengyel város közelségével és a szepességi szász települések fej-lettségével magyarázható. Emellett az egyetem az erdé-lyi – főként szász – vidékeken is népszerűnek számított (lásd a 4. ábra térképét). A krakkói artes21_{fakultáson az}

1480–1500-as években a fokozatot szerzett hallgatók átlagosan 20 százaléka származott Magyarországról, sőt 1491-ben az újonnan felavatott tíz magiszter közül hét magyar volt.22 _{A magyar hallgatóknak csupán}

körülbe-lül a negyede tett vizsgát, ez pedig jól mutatja, hogy a fo-kozatszerzés mellett az academica peregrinatio elsődle-ges célja a személyes érdeklődés és a tudásvágy kielégíté-se, valamint a kapcsolatépítés is volt. Természetesen a tanulmányok és vizsgák költsége sem elhanyagolható, amely minden bizonnyal sok diákot „visszatartott” a megmérettetéstől23 _{(lásd az 5. ábra grafikonját). A}

ma-gyarok nemcsak diákként, hanem tanárként is részt vet-tek a krakkói egyetem életében. 1487 és 1525 között összesen 21 magyar professzor tanított az intézmény-ben, akik általában az itt végzett tanulmányaik befejez-tével csatlakoztak az egyetem tanári kötelékéhez. Ebben az időben a magyar professzorok alkották a legnagyobb külföldi tanári csoportot Krakkóban.24

A krakkói egyetem bizonyos magyar diákjai más fel-sőoktatási intézményekben is megfordultak. Ezen hall-gatók 80 százaléka a bécsi egyetem diákjaként érkezett, vagy oda ment tovább. Néhányuk nemcsak egy, hanem több egyetemre is járt. Az áramlás irányát vizsgálva meg-állapítható, hogy a tanulók Bécs esetét kivéve – ahol majdnem egyenlő a Krakkóba induló és az onnan érkező diákok aránya – általában Krakkóból mentek tovább, hogy az artes fakultáson szerzett ismereteiket újabb ka-rokon bővítsék. Bécs után a legnépszerűbbek az itáliai egyetemek voltak – különösen a 15. század második

fe-lében –, közülük legfőképp Padova és Bologna. Német egyetemekre a 16. század elejétől mentek tovább a hall-gatók, ezek népszerűségét a reformáció terjedése növel-te, a legfőbb úti cél pedig Wittenberg lett.

A budai, óbudai, felhévízi és pesti diákok Krakkóban

Budáról, Óbudáról, Felhévízről és Pestről 111 diák járt Krakkóba, míg Bécsben 264 fő azonosítható. Mint lát-ható, itt nagyobb a Bécsben tanulók aránya, mint ameny-nyi a teljes magyar diákság két intézménybeli megoszlá-sa. Ez a családi hagyományokkal is magyarázható, mint például Haller Ruprecht családjának esetében, amely-nek három tagja is a bécsi egyetem diákja volt.25

Meg-említendő, hogy a nürnbergi Haller család budai letele-pedése után Ruprecht öt fia közül három Bécsben ta-nult, kettő pedig Krakkóban – egyikük pedig mindkét egyetemen megfordult.26

A négy város diákjainak krakkói jelenléte főleg a 15. század második felére és a 16. század elejére esett (lásd a 6. ábra grafikonját). Az első hallgatók között irat-kozott be Hans Siebenlinder – egyebek mellett budai polgár, budai bíró és óbudai várnagy27 _{– fia, László}

(Ladislaus Sibenlinder de Budin, 1415).28

A négy város hallgatói jeleskedtek a tanulmányaik-ban, legalábbis ami a baccalaureusi címet illeti, ugyanis az átlagosnál nagyobb arányban (33 százalékban) sze-rezték azt meg. Magiszteri fokozatot az átlaghoz hason-ló számban értek el (9 százaléknyi) (lásd a 6. ábra grafi-konját). 1487-ben két János nevű budai személy is vizs-gázott, akiket a következőképpen különböztettek meg:

Joannes Maior de Buda és Joannes Brevior de Buda

(mindketten fokozatot szereztek).29 _{A diákok}

tudásvá-gyát és – minden bizonnyal – jobb anyagi helyzetét mu-tatja, mennyivel nagyobb arányban engedhették meg maguknak, hogy több egyetemen is megforduljanak (21,6 százalék). A másik intézmény majdnem mindig Bécs volt, és a legtöbben csak a két egyetem között in-gáztak. Közülük kiemelkedett a krakkói diákoskodása alatt megkezdett naplójáról közismert budai Kakas János (Johannes Michaelis de Bvda, 1504),30 _{aki bécsi}

tanulmányait folytatta Krakkóban, majd 1507-ben ma-giszteri fokozatot szerezve hazatért, és egri iskolamester-ként ment tovább Bolognába, majd Padovába.31

A magyar professzorok között találjuk Franciscus Gregorii de Pestet (1490),32 _{aki mind a}

megszerezte,34 _{és ezután Horatius Szatíráit tanította,}

Fülöp Episztoláit azonban nem fejezte be (1502).35

A négy város diákjainak sorában szép számmal akadtak olyanok, akik a Bursa Hungarorum falai között laktak – majdnem 40 százalékuk.36 _{Közülük a későbbi}

reformátor, a budai Johann Kresling (Johannes Johannis Cresling de Buda, 1510), a bursa tanácsosa,37 _míg

Stephanus Stephani de Pesth (1501) az intézmény seniora volt.38

A diákok nemcsak a tanulmányaikban jeleskedtek, hanem a krakkói diákélet aktív résztvevői is voltak.

Sigismundus Stephani de Buda (1483) például hajnalban bottal támadt egy honfitársára, akit a földre terítve a kar-ján, lapockáján és más testrészein súlyosan megsebzett. Zsigmond elismerte tettét, amelyet azzal magyarázott, hogy áldozata korábban szóban szidalmazta őt.39

Végezetül kiemelendő, hogy a Budapest szóössze-tétel első említése is egy krakkói diák származási helye-ként fordul elő (Gregorius Jacobi de Bvdapest, 1499).40

Ezen felül azt is leszögezhetjük, hogy minden bizony-nyal nemcsak a négy város szülöttjeit regisztrálták bu-daiként vagy pestiként, hanem a közérthetőség kedvé-ért a váro sokhoz közeli településekről származó diákok is a közeli nagyvárost diktálták be származási helyük-ként.41 _{Ezt mutatja frater Andreas de Tuczelmasz alias}

de Buda (1468) esete is, aki vagylagosan megjelölte a Buda közelében fekvő Tótalmást is.42 _Hasonló

jelen-ségre hívja fel a figyelmet Mathias Stephani de Pescht

(1505)43 _{beiratkozása is, aki baccalaureussá avatásakor}

egy másik Pest megyei települést, Berkit is megemlítet-te mint származási helyét (Mathias Berky alias de Pest, 1507).44

Jegyzetek

1 _{Egyetemjárás, iskoláztatás.}

2 _{Egyetemi anyakönyv, amely az egyetemre való beiratkozáskor rögzíti a}

hallgató nevét (keresztnévét, apja nevét és származási helyét), emellett esetlegesen egyéb adatait (egyházmegyéjét, illetve a későbbiekben akár felekezeti hovatartozását, apja foglalkozását, stb.) is.

3 _{A továbbiakban az összes, Magyar Királyság területéről származó}

hallgató megnevezése – etnikumukra külön nem kitérve – az egyszerűség kedvéért: magyar. A hallgatók etnikumának megállapítása egyébként a középkori matricula alapján nem lehetséges, valamint az adott személy egyéb életrajzi adatait felhasználva – amennyiben azok ismertek – is nehézkes.

4 _{Székely 1985; Szögi 2011.} 5 _{Székely 1996, 81–85.}

6 _{Székely 1967, 155, 157–158, 162, 166; Vetulani 1967, 23–28,}

42–43; Koczy 1969, 12–14; Bónis 1972, 134–139; Tonk 1979, 26–27; Dybiecz 1994, 37; Schmidt-Rösler 1996, 25; Dziedzic 2005, 16; 20; Ozog 2009, 85, 89–91.

7 _{Megjegyzendő, hogy a 4471 diákból 269 esetben nem bizonyítható}

egyértelműen a magyarországi származás, mivel a helynevek azonosítása a nagyszámú azonos vagy hasonló hangzású elnevezés miatt sok esetben nem könnyű feladat. Kubinyi 1971, 61; Baczkowski 1997, 119. 8 _{Lambrecht 2000, 213.} 9 _{Dziedzic 2005, 22.} 10 _{Dabrowski 1969, 56; Tonk 1979, 29.} 11 _{Metryka I, 180–188.} 12 _{LDFAC 86–87; NKP 2011, 275; RBHC 1893, 13–14, 43.} 13 _{A hallgatók a collegiumokban meghatározott pénzösszeg fejében}

lakha-tást és oktalakha-tást is kaptak. Az 1400 körül alapított Collegium Maiusban a teológia és szabad művészetek tanulói laktak. Ma is álló épülete Krakkó egyik fő látványossága. Wlodarek 2000, 25–30, 83–142.

14 _{A bursa szó latin jelentése: táska, pénzes zacskó, pénztárca. Az}

elnevezés eredetileg tehát arra a pénzösszegre utal, amelyet a diákok a lakhatásért cserébe fizettek. A szó később egyértelműen azt a helyet jelölte, ahol a diákok számára bérlakásokat biztosítottak. Wlodarek 2000, 33–34, 144. j.

15 _{Kovács 1964, 31;Wlodarek 2000, 39–40; 410–429.} 16 _{Ma: Krakow, ulica Bracka 5–7.}

17 _{RBHC 1893, XVI, 34–36; Kovács 1964, 33, 41; Kapronczay}

2000, 39–40.

18 _{Kovács 1964, 39; Tonk 1979, 108.}

19 _{RBHC 1893, IV, 2–3; Neumann 2007, 39, 41, 144–145.} 20 _{Dabrowski 1969, 58; Petneki 2001, 130.}

21 _{A szabad művészetekkel foglalkozó tanulmányok. Tulajdonképpen}

ezen kar elvégzése adta az egyéb karokon való további stúdiumok alapját.

22 _{Az arány az összes krakkói diák fokozatszerzéséhez képest hasonló.}

Gasiorowski 2004, 248; Capros 2013, 88.

23 _{Kintzinger 2001, 168.} 24 _{Sroka 2014.}

25 _{Kubinyi 2009a, 539.}

26 _{Kubinyi 2009b, 716–717, 721–723.}

27 _{Kubinyi 2009a, 527–528; Kubinyi 2009b, 710.} 28 _{Metryka I, 88.} 29 _{NKP 2011, 249.} 30 _{Metryka I, 604.} 31 _{Kubinyi 1999, 193–211.} 32 _{Metryka I, 485.} 33 _{NKP 2011, 254.} 34 _{NKP 2011, 259.} 35 _{LDFAC 55–56; Sroka, 2014.}

36 _{Figyelemre méltó, hogy míg a pestiek majdnem fele, addig a budaiak}

alig több mint negyede fedezhető fel a magyar bursa névsorában.

37 _{RBHC 1893, 15, 46–47.} 38 _{RBHC 1893, 9, 18, 48.} 39 _{AR Nr. 933.}

40 _{Matryka I, 551; Drenyovszky 1967, 15.}

41 _{Ugyanezt állapította meg Iulia Caproş is Kassa esetében. Caproş}

2013, 81.

42 _{Metryka I, 327.} 43 _{Metryka I, 617.} 44 _{NKP 2011, 273.}

140

1. grafikon: Magyar diákok Krakkóban és más egyetemeken

2. grafikon: A magyar diákok aránya a krakkói egyetemen

3. grafikon: A magyar diákok számának időbeli megoszlása a krakkói egyetemen

142

5. grafikon: A magyar diákok fokozatszerzésének időbeli megoszlása a krakkói egyetemen