Kő
kövön
Stein auf Stein
Dávid Ferenc
73.
születésnapjára
Festschrift für Ferenc Dávid
I
I.
S
z
erke
s
z
t
e
tt
e
Herausgegeben von
S
z
ent
es
i
E
dit
Ment
é
n
y
i Kl
á
ra
Simon
A
n
na
Ol
vasósz
e
rk
e
sz
t
ő
RedaktionDávid
A
nna
N
a
mén
y
i M
á
ria
N
é
m
e
t
szövege
k
Deutsche TexteBubr
yá
k Ors
o
l
y
a
Uj
v
á
r
i P
é
t
e
r
é
s a sz
erző
k / und di
e
Verfass
e
r
A
ném
et
sz
ö
veg
e
k
e
t
g
ondozta
Lektorat der deutschen TexteStefan Körn
er
Margit K
o
pp
VINCE KIADÓ
2013
1
.
/'
Papp
Gábor György
AZ A
K
A
DÉ
M
I
A
K
Á
ROLY KÖRÚTI
BÉRPALOT ÁJA
A Károly körút és a Rákóczi út sarkán (Károly körút 1. - Rákóczi út 2.) áll egy hatemeletes lakóház, melyet 1938-1939 között a Magyar Tudományos Akadémia saját maga számára építtetett. Az alábbiakban e ház tervezéséről és építésének történetéről szeretnék szólni.'
A történet 1928-ban kezdődött, amikor meghalt gróf Vigyázó Ferenc, a Podmaniczky- Vigyázó vagyon és műkincsgyűjtemény egyedüli örököse, aki végren
-deletében a birtokában lévő anyagi és szellemi j ava-kat a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Az Akadémia elsődleges feladata a következő években a vagyon birtokbavétele és gondozása volt.
A RÉGIVIGYÁZÓ
-
HÁZ
AZ AKAD
É
MIA
TULAJDONÁBAN
A Károly körút és a Rákóczi út sarkán állott egy 1805 táján épült kora klasszicista városi lakóház, me ly a hagyaték részeként az Akadémia tulajdona lett>(1-2.
kép). Az elegáns kétszintes palotát 1921 - id. gróf Vigyázó Sándor halála - óta gyakorlatilag nem lakták,
az ifjú gróf jobbára Bécsben, édesanyja pedig 1923-ban
bekövetkezett haláláig elsősorban a rákoskeresztúri Podmaniczky-kastélyban tartózkodott) A ház álla
-pota és mindenekelőtt az Akadémia első világháború
utáni bizonytalan anyagi helyzete miatt már abirtok -ba kerülés évében felmerült az a gondolat, hogy az egyébként városrendezési szempontból is frekventált
helyen lévő épületet lebontsák, és helyére bérpalotát építsenek. A megvalósítás azonban - részint az örö
-kösökkel folytatott birtokperek, 4 részint a különböző hasznosítási elképzelések.s végül a pályáztatás miatt
- több évet késett. Minthogy a bérpalota építésének gondolata Akadémián kívüli körökben sem volt isme
-retlen, nem meglepő, hogy igen hamar megjelentek
olyan tervezetek, melyek a nagy értékű hagyaték épít-kezéssel összefüggő felhasználásához kínáltak meg-oldásokat.
Ezek közül az egyik Zimmermann Lajos ügyvéd -től származott, aki kőnyomatosként terjesztett vázla -tában az építendő bérház részben kulturális haszno
-sítására tett javaslatot." Véleménye szerint a ház
épí-tésének egyik fontos célja az emlékállítás kell, hogy legyen. A régi Vigyázó-ház megtartását sem gazdasá
-gi, sem kegyeleti szempontból nem tartja kívánatos -nak: "...
a t
e
l
je
sen
e
la
vu
lt
g
r
óf
Vi
gy
á
zó
f
é
l
e
palota a f
őv
á
-r
os
eg
yik
[..
.
] l
e
g
é
rt
é
k
ese
bb pontj
á
n
fe
k
sz
ik. A f
őv
áro
s eze
n
he
l
y
é
n
e
k továbbra i
s
a
g
r. Vi
g
yá
zó
n
évve
l
k
e
ll
kapcso
l
atban
maradnia. Persze a mai a
l
ak
j
ában m
eg
ha
g
yni halálo
s
v
é
tek
v
o
l
na
,
hiszen m
i
nt egy
e
m
e
l
e
t
e
s
r
égi di
v
atjá
t
múliház
e
bben
az a
l
akban jövede
l
m
e
t ali
g
hoz."
A helyén építendő bér-háznak határozott üzenete az emlékállítás: /r[Az Aka -démia]
a
h
áz
ha
gyomány
o
s
h
e
ly
é
n hatalmas pa
l
otát
é
pít
-sen
,
h
om
l
okzata ra
g
yo
g
ó
a
r
a
ny
b
etíí
kk
e
l hirde
s
s
e
a Vi
g
yá
z
ó
csa
l
ád
e
m
l
é
két
é
s annak m
űué
sz
il
eg
kik
é
p
ze
nd
ő
h
e
l
y
é
n
e
ml
é
-k
e is
l
eg
y
e
n V
i
g
yá
zó
F
e
r
e
n
c
nek
és szű
l
e
in
e
k
.
A pa
l
ota
s
ar-kán
é
p
ít
ő
müv
é
sze
ti
kik
é
p
zésse
I olyan
e
lőc
s
arnokot l
e
h
e
tn
e
ki
a
l
ak
í
t
an
i
,
am
e
l
y
eg
yútta
l
a pa
l
o
t
ának fó
'
bejárata i
s
oo
l
na
r
és ebb
e
n a
z
e
l
őcsarnokban
l
e
h
e
tn
e e
lh
e
l
ye
z
ni
a
z örök
h
agyó
és szű
l
e
ine
k
:
m
e
gf
e
l
e
l
ő
s
eg
t
jé
ni
ségük
h
öz
m
ér
t
sz
ob
r
ai
t, ese
t
-l
eg domborm
ű
oei
t
és a falakon e
lh
e
l
yeze
t
t márvá
n
y
t
áblákba
v
é
s
ve a n
e
mze
t
há
l
áját kif
e
j
e
zésre juttat
ó
f
e
l
iratokat
.
"
Mintírja, az Akadémia tegyen meg mindent, hogy atelket
saját épülete számára megtartsa. Ebben az összefüg-gésben a saroknak aRákóczi út túlsó oldalán telekkel
bíró Nemzeti Színház számára történő átadását (mely ez időben felmerült) mereven elutasítja. Grandiózus
tervezetében azt is felveti, amennyiben a telek a bér -palota számára nem volna elegendő - vegye meg az Akadémia a Rákóczi út felőli szomszédos házhelyet.
(
"
Ho
g
y a
z
anya
g
i
esz
kö
z
ök
e
r
r
e
e
l
égségese
k
,
a
z
n
e
m l
e
h
e
t
két
séges
.
")
Az épület funkciójáról szólva a bérlakások,1.képA Károlykörúti egykori Vigyázó-ház homlokzata délnyugat felől. Ismeretlen felvétele, 1929(MTAKK)
ü
zl
e
t
helyiségek
k
i
alakí
t
ása
m
e
ll
ett a palotát
,
mi
nt
a
m
agyar kult
ú
ra va
l
ódi ott
h
o
n
á
t
vizio
n
á
lj
a:
"
E
pa
l
o
t
á-nak egy
m
ásik
,
n
e
mzeti
é
s tud
o
m
á
nyo
s
szempontból je
l
sem
é
rt
é
k
e
lh
e
t
ő
fonioere
nd
e
l
tetése
i
s v
olna
.
Eza palota l
e
nn
e
a
m
ag
yar n
em
z
e
t
nek ha
t
a
lm
as
sulturházn.Ebb
e
n a pa
lo
tában
k
ell
en
e
lI
g
yani
s
e
lhe
lyezn
i az ö
ss
zes m
a
gyar
o
rszág
i,
s
aj
át
ál
l
andó hajl
é
kkal
nem
bíró
tu
d
omá
n
yo
s
,
irodalmi
, ese
tl
eg
műoészi
eg
y
e
sül
e
tek
e
t
,
int
é
rm
é
nueke
t
:
a
z é
l
ő,
a
li
ikt
e
t
ő
magljar tudományt!
"
S
Ez
z
e
l t
u
l
aj
d
onké
pp
e
n
az A
k
a
d
é
-m
iának
m
in
t
a
tud
o
m
á
n
yo
s s
z
erveze
t
ekről go
n
dos
k
o
-dó,azok
n
ak o
tt
h
on
t
ad
ó
int
éz
m
é
ny
n
ek
a
19.s
z
ázad
második
fe
l
é
b
ő
l s
z
árma
z
ó
szere
p
ét
é
ltetn
é tová
bb.
Már a száza
dfordulón
megkezdő
d
ö
tt
azo
nb
a
n
egy
ellenkező
ir
á
n
y
ú fol
y
amat
,
a
z
Akadémia gyá
m
ko
d
á
-sa
hel
y
ett a nemcsak a
n
yagi, de sze
ll
emi f
ü
gge
tl
e
n
ség
fe
lé törekvő szell
em
i
műh
e
l
yek,
tud
o
m
á
n
yos
szerve
-ze
tek
létrehozása (H
u
sza
di
k Száza
d
)
.
A
te
rveze
t
e
b
bő
l
a
szempon
t
b
ól
. úgy
t
ű
n
ik, egy
t
ö
bb
évt
i
z
edd
e
l k
orá
bb
i
formá
t
ko
n
z
e
rvá
l.
Az
ela
bor
át
umban
r
ész
l
e
te
se
n
szó
esik a ház
belső e
l
ren
d
ez
é
sé
ről
,
h
ogy ti
.
ez
t
a
k
e
tt
ős (a
tisz
t
án g
a
z
da
ság
i
és a
tud
o
m
á
n
ysze
r
vező
)
f
unk
c
i
ó
t
mi
m
ó
d
o
n leh
e
tn
e e
g
y
má
s
m
e
ll
e
tt
e
lhel
yez
n
i
. Ol
va
sh
a
-tu
n
k arró
l
,
ho
gy a sze
r
ző az i
tt h
e
l
y
e
t
k
a
pó
szerv
e
ze
-t
ek és a
n
agy
k
özö
n
ség
k
özö
tti k
o
mmunik
ác
i
ó
cé
lj
ára
f
e
lol
vas
ó-
, i
llet
v
e
előadótermeket.to
vá
bbá dís
z
t
e
rm
e
t
t
ar
t
szüks
é
gesnek
,
az u
t
ó
bb
i
b
a
n"
.
.
.
fa
l
ife
s
tm
é
nyekk
t'
i
/:.
j
e
lir
a
tokka
l
u
g
yan
cs
ak m
él
t
ó
módo
n
m
eg
l
e
h
e
tn
e
oro
ki
t
c
u
,
az ad
o
mányozó g
ró
jV
i
gyázó
cs
al
ád
neoéi":»L
áth
a
t
j
uk
,
h
ogy a V
i
gyázó
-
ö
r
ökséget
gya
k
or
i
arila
g egy
új
,
ám sze
rep
é
ben
19.század
i
esz
mén
yeknek
m
eg
fel
e
l
ő Ak
ad
é
mia
l
é
tr
e
ho
zásá
r
a
szá
nja,
az ép
ül
e
t
művészi
ki
a
l
a
k
í
t
ásáva
l
p
e
di
g (egy,
már a
19.szá
z
ad
m
áso
d
ik felé
b
e
n i
s
i
dejé
tmú
l
t
gesz
tu
ssal) e
n
ne
k
"ala
pítóját" kívánja
di
c
s
őí
t
e
ni
.
Az A
kad
ém
i
a - e
ln
ö
k
ség
i d
ö
nt
és
t kö
v
et
őe
n
-
193('e
l
ejé
n
kezde
tt k
o
m
o
l
ya
n
fog
l
a
lk
oz
n
i
a V
i
gyázó
-
fék
tel
ek
r
e é
pít
e
nd
ő
b
ér
h
áz
g
o
nd
o
l
a
tá
va
l.
Ezz
el
ös
s
zef
ü
g
-gés
b
e
n t
ájé
k
oz
ód
o
tt
a
Rák
ó
c
z
i út f
e
l
é
s
zo
m
szé
d
os
t
e
l
-k
en a
k
kor
m
á
r
á
ll
ó
b
ér
p
a
l
o
ta
(
3.
kép
)
é
p
í
tt
e
t
ő
j
é
n
é
l
al.é
p
í
t
és
i k
ö
rülmén
y
ekr
ő
l.
A Mező
g
az
da
sági
Ip
a
r-
Rész
-vé
n
ytársaság
(Ge
or
gia
)
Ny
u
g
díjp
é
n
z
t
á
rának
j
ogá
-sza rés
z
letesen info
r
má
l
ta az MTA
j
og
i k
é
p
v
i
s
e
lőjé
t
a
Geo
r
gia
-pal
ot
a
épí
t
ő
ir
ő
l
és é
p
í
t
é
si
sz
akértői
r
ől
, a
h
áz
j
őve
d
elrn
é
r
ől."
Ta
n
ács
ok
a
t ad
o
tt t
o
vább
á
a
z
Ak
a
d
é
-mia
á
l
tal építeni
k
ívánt
b
ér
h
áz
kial
a
k
í
t
ásához
(
m
agas-ság) és mindeneke
l
ő
tt
a
z é
p
í
tke
zés
m
e
gt
ér
ül
ésé
ne
k
l
ehe
t
őség
e
irő
l,
a
k
ö
lcsönfel
vé
t
e
l
módozatairól.
A
z
Akadémia
ug
y
anis
sa
ját p
é
n
zesz
k
öze
inek
ko
r
lát
o-zott mobilizálhatósága
mi
a
tt (
eze
k r
ész
ben
a
műkö
í-t
o
tt
á
k
) a
z
é
p
í
tk
ezés
h
e
z
i
d
e
ge
n t
ő
k
e
ig
é
n
y
be
vé
t
e
l
én
i
s
k
o
m
o
l
y
a
n gondolkodott.
E
k
kor a
z
A
kadémi
á
n ú
g
y
szá
mo
ltak
,
ho
g
y
a h
áz egy
m
i
lli
ó
pen
g
ő
b
ő
l f
e
l
é
p
í
th
e
t
ő
l
e
sz
.
"
A
G
eor
gia k
é
p
v
i
s
e
l
ő
j
e
,
K
l
ei
n I
s
t
v
á
n
,
javaslatá-b
a
n
o
l
y
a
n
v
ár
o
s
r
e
nde
zés
i
sze
mp
on
t
o
k
a
t
i
s
k
ie
m
e
lt
,
me
l
y
e
k k
éső
bb
,
ap
á
l
yáz
t
a
t
ás
és a
t
er
v
e
zés s
t
á
d
i
u-m
á
b
an is
m
é
t
fe
lmerül t
e
k.
Kö
z
ü
lük
az eg
y
ik a
sa
r
ok
-t
or
on
y
k
ér
d
ése v
olt
,
m
e
l
y,
m
i
nt
ír
t
a,
m
ár cs
ak
a
la
za
a
lt
a
l
a
j m
ia
tt
s
em ép
í
th
e
t
ő
m
eg gaz
d
a
s
ág
o
s
an
. Ug
y
an-itt h
a
n
gs
úl
yoz
ta a b
eé
p
í
t
és f
ont
o
s
ságá
t
,
mi
ve
l a
z A
k
a
-d
é
mi
a,
h
a
f
e
lépíti
az
új b
ér
pa
lo
t
á
t
"
...
nem
k
e
ll
sz
á
mí
t
a
-nia a
f
e
nná
ll
ó ő
s
r
é
g
i b
é
rh
áz
ö
s
s
ze
om
l
á
s
ána
k
v
eszé
ly
é
ve
l
és
a
v
áro
s
k
é
p
m
egj
a
ví
tá
sáva
l
a
k
i
i
z
n
e
k
issz
o
l
gá
la
t
o
t
t
esz
"
.
»
vÁRoSÉpíTÉSZETI
SZEMPONTOK
A
K
ároly k
örú
ti
sa
r
o
kt
ele
k b
eé
pít
ésé
n
e
k
tört
é
n
e
t
e
tö
bb ponto
n
össz
eka
p
c
s
o
l
ó
d
i
k
a
N
e
m
ze
ti S
zí
nh
áz é
p
í
-té
sé
nek
gondolatával.»Tö
bb
s
z
ö
r
felmerült,ho
g
y
erre
a
te
l
ekre
é
pítsék fe
l
az
új Nem
z
e
t
i S
z
í
nh
áza
t. 1
8
6
8
-b
a
n
S
z
umr
á
k Pál készíte
t
t
t
e
r
v
et
a
Ne
m
z
e
ti S
zí
nh
áz
h
o
z
a Vig
y
á
zó-
ház helyére. A
F
ővá
ro
s
i Mérnö
k
i Hivatal
1899
-
es
,
a
z
é
pí
te
nd
ő Ne
m
z
eti S
zí
nh
áz
r
ó
l
szó
ló
j
e
l
e
n
-t
ésé
b
e
n
sz
int
é
n s
zó
b
a
k
e
rü
l
t e
z
a
sarok.vA
R
á
k
ó
c
z
i
út torkola
t
á
nak városk
é
p
i s
ze
mpon
tb
ó
l h
angsúl
y
os
k
i
a
l
a
k
í
tá
s
a a N
e
m
zet
i
S
z
í
n
h
áz
t
árs
u
la
t
á
n
ak
a N
é
p
-u
2.képAKároly körúti egykori Vigyázó-ház. lépcsőház egy 1800körül készült kútszoborral. Ismeretlen felvétele. 1929(MTAKK)
3.képAKárolykörúti egykoriVigyázó-háza Georgia-házzal. BorsodiGéza felvétele. 1936 (MTAKK)
_ _ _.. M ·~·
r
TM
'
A
t
Y
AR
TUDOH
A
IWOJ
A~APtHIA V
I
I
.
kU
.
~Á
ijLY ~Ö
l
UT 1 sz
ÁH
ALATT
I
~t~~
Á
l
h
lTlm
[lr
--
Mt~n
*1
:
1
00
1
3mY~:"
'-~
~
I
l
~ ~ ...:--~--~-._-~ .---~-~ --"---"-1f.
-
-
~
i
ilil
•...~
I,1
I
I
!
f@I
I
jI
i
_ r..u.wT"l.l'Jlf;llTlI4",Qt~ 1::1 wanol! C 1t~1".
.
,
,; ~ rÖLDSllHTI ALAP~AlZf CO/~..../ •• ?6.:" f.
,
->-4. képHültl Dezső:A MagyarTudományos Akadémia bérházánakengedélyezési terve. Földszinti alaprajz,1938(BFL)
színházba történt költözésekor és az azt követő évek-ben merült fel ismét. Kertész K. Róbert 1905-ban itt
javasolta elhelyezni aszínházat és a Nemzeti
Múzeu-mot. 1911-ben Lajta Béla tervében a két,
városépíté-szeti szempontból iskiemelt területet együtt ajánlotta beépíteni, A Nemzeti Színházhoz az első világhábo
-rú után készült tervek egyes esetekben szintén a két
saroktelek szimmetrikus kialakításával számolnak.
Így például Jakab Dezső 1925-ban készült tervén raj -zolt
sz
á
l
l
o
d
á
t,
esetleg főpostát, valamint a NemzetiSzínház kiszolgáló helyiségeit magába foglaló torony -házpárt az utca torkolatába.» Ezek ismeretében java -solták az Akadémia építészeti tanácsadói az 1930-as évek közepén, hogy a bérházat a Nemzeti Színház
túlsó sarokra tervezett épületéhez hasonló beépítési
módban volna érdemes terveztetni.
A PÁ
LYÁZA
T
A telek kiemelt jellege miatt az akadémiai bérház
épí-tése kapcsán a Fővárosi Közmunkatanács 1936-ban
meghívásos pályázat kiírását javasolta." 1936 végén az Akadémia építési bizottsága (a vallás- és köz okta-tásügyi miniszter, Hóman Bálint
j
av
asia tára) felkérte aminisztérium államtitkárát és osztály tanácsosát, hogy vegyenek részt a bizottság ülésein,
"
m
i
n
th
o
g
y k
io
á
n
a
t
o
s
vo
l
na
,
ho
g
y a
f
őút
v
o
nal
[két]s
a
ro
kk
i
k
é
p
z
é
se
[egymássaliö
s
sz
han
g
osan
tö
r
t
é
nj
é
k
.
"17Úgy tűnik azonban, hogy az Akadémia a pályáztatás nélküli közvetlen megbízás lehetőségében is gondolkodott, legalábbis erre enged következtetni Kertész K.Róbert 1937.április 14-ik
ö
lt
-ségvetési tervezete és jövedelmezőségi számítása az "MTA lakó- és üzletház"
é
p
í
t
k
ezésé
h
ez
.
"
Az Akadé-mia (hogy jelezze a feladat komolyságát) végül a me g-hívásos pályázat mellett döntött. Az 1937. június 3-i ülésén megállapították apályázati kiírás részleteit és a benyújtás szeptember 30-i
h
a
t
á
r
id
e
j
é
t
.w
Ezt követőenküldték elaz építendő bérházra szóló pályázati felh í-vást Hültl Dezsőnek. Walder Cyulának, Kotsis Iván -nak, Kertész K. Róbertnek és Weichinger Tibornak,
Rados Jenőnek, valamint Wellisch Andornak.= Az
építészek kiválasztásában szerepet játszhatott az is, hogy közülük többeknek is módja nyílt korábban arra,
hogy ahelyszínről kialakított elképzelését valamilyen
formában kifejtse. A szomszédos Georgia építkezé
-sén Wellisch mint ellenőrző építész,
Hültl
,
Walder ésKertész K. mint bírálók voltak jelen. Kertész K. Róbert
- mint előbb említettük - a Nemzeti Színházhoz is
Mrm
.
H
: ~:
~.:"
__
~'
~
I
!
j
~
, I i .. t , I t
AHAGYAUUDOMA
N
Y
O
I
A
/
(A
D[HIA VII
.
n
t
~A~OlY-~O~UT llZAH AL
AT
TI BaUAl
[PIT
U
Zm
'*"
'-'·'
--
1
I
'----
-
----" -",<,'l,,,, _. __ ~ ...• _ ..•...i' __ /\ ~1.IH[LUI ALAPI1AJZ ~5.képHültl Dezső:A MagyarTudományos Akadémia bérházának engedélyezési terve.Elsőemeleti alaprajz,1938(BFL)
A MACYAQ.TUVOf.jAHYOl Ak'APD1iA,Wm,HQOLY KÖ~UT 111AM ALATTI ~RJ.ll [ViTmm ...•...
t-HH
T
-1,10
0
I
> -, I .P , _ "'1..f~1.•.,JIf/f";;- .t n ol' , t fl 1 !i ~ l'li
@
tiiJI)IA;'>JI:m:~_~ ca _'o ~'I\nm D~llll! oWli'l.t.O ct ~m{.Iu. o rnr",-!o a ''l.~!UlT6.képHültl Dezső: A MagyarTudományos Akadémia bérházának engedélyezési terve.Rákóczi úti homlokzat és metszet a főbejáraton át,1938 (BFL)
elfoga
d
o
tt
sá
g
s
ze
mp
o
ntjáb
ó
l
érd
e
me
s
me
ge
mlíteni
,
hog
y
a
meg
hí
vo
ttak
közül nég
ye
n
(Hültl,Wald
e
r.
K
o
tsis
,
R
a
do
s)
műeg
ye
temi tan
á
r
o
k
;
Hültl
és Wa
ld
e
r
p
edig e
m
e
ll
e
tt
a
z
MT
A
t
agjai is vo
l
tak
.
A pá
l
yá
z
a
ti
kií
r
á
s
h
oz
h
e
l
y
s
z
ínraj
z
ot
mellékeltek,megjel
ö
lve rajta
a
be
é
p
í
tés íves
határát."Ap
á
l
y
ad
í
jak
a
t
3000pen
gő
-b
e
n
ál
lapí
t
ot
ták
meg
. A
f
e
lhí
v
á
s
ban
-
a
K
öz
munka
-tanác
s
javas
la
t
á
r
a - ki
e
melt
é
k a b
é
rhá
z
na
k
a
R
á
k
ócz
i
út
ind
í
tás
á
b
a
n
a sz
emk
öz
t
i n
e
m
ze
ti s
z
ínhá
z
i
é
pül
e
t
tel
sz
üks
ég
e
s ös
szha
ng
já
t
-
"jőké
n
t
tömegha
t
ás
do
l
gá
b
an
.
"
Mint
í
rt
á
k
,
a
k
ü
lső
h
o
mlok
z
at
"az
A
k
adé
mi
ához mé
lt
ó,
n
e
m
e
s anya
g
ból,
nem
e
s egys
z
e
r
űs
é
gge
l
k
é
s
zí
tend
ő
.
rrA
p
á
l
y
áz
tatá
s
sa
l
egy
id
ő
b
e
n
(19
3
7
.
au
g
u
s
z
tu
s
yo
-
é
n
)
Z
im
merm
a
nn
Lajos
-
a
GrójVigyázó
Ferenc
emlé
-k
ére
c
í
mű
e
laborá
t
u
m
sze
r
zője
-
a
b
é
rh
áz
fe
l
é
pí
t
é
sér
ől
és
ha
s
z
no
sí
t
á
sá
ró
l
szóló
kor
á
bbi j
av
aslat
á
t
m
ó
do
sí
tot
t
fo
rm
á
ban
is
mé
t e
lküldte
a
z
építke
z
és
j
og
i ü
gyei
t in
t
é
-ző
Vál
y
i
L
aj
os
na
k=
A
Z E
GY
ES P
Á
LY
A
M
UN
K
ÁK
Az
é
pí
t
és
ze
k
ha
t
á
ri
dőre
ben
yúj
to
ttá
k
t
erv
eik
e
t
,»
mel
y
ekről
a
z
Akadémia
felkér
ésé
re
D
ud
ás
K
á
l
mán
é
p
í
t
é
sz
=
é
s
Gar
z
ó
Jó
z
s
e
f
m
érnök k
é
s
z
í
t
e
tt kö
z
ös
b
írá
-la
t
o
t.
»
Ez a
l
a
pj
á
n al
akíto
tt
a
k
i
vé
l
e
m
é
n
yé
t
é
s
h
o
z
ta
me
g
d
ön
t
ését a
z
Akadémia Épít
é
si
és
Pén
z
üg
y
i
Biz
ott
-ság
a
.
Hül
t
l De
zső
ter
vez
et
é
n
=
(4
-
6
.
kép) a b
í
rá
l
at di
cs
é
-r
i
a
b
eépítés
módját,n
ev
e
ze
t
esen
, h
ogy a
z
ud
varb
a
n
elt
é
r a f
e
rde
s
aroktól a
zé
rt
,
h
ogy
ott
"
al
a
pra
jz
il
ag
e
l
ö
-nyöse
b
b
és
homlokzat
t
ek
i
nte
t
é
b
en
n
yugo
d
tabb megold
á
s
t
kapjo
n
."
(Erre a
vá
l
to
z
tat
á
sr
a
eg
yé
bként
a
műsza-ki l
e
írá
s
ban maga Hü
ltl
is
k
ü
l
ö
n
kitér
t.
) Ki
e
m
e
lt
ék
a
tá
g
a
s
,
v
il
á
g
os e
l
ő
c
s
ar
n
okot
.
A ter
ve
n
a
f
é
l
em
e
l
e
t
en
h
é
t
,
a t
ová
bbi em
e
l
e
t
e
k
e
n h
a
t
lak
á
s s
z
er
e
pel, a l
e
g
-na
g
yobb,
h
ár
o
m
sz
oba
-h
allos
laká
s
a p
a
dlá
ssz
int
e
n
van
,
u
g
ya
ni
t
t
a
b
í
rá
l
at egy
k
é
t
sz
o
b
a-ha
ll
o
s,
műt
e
rm
e
s
~
l
ak
ás
t
e
mlí
t
.
Hü
l
tl k
e
rülte a toro
n
n
y
al adot
t
é
p
í
t
ész
e
ti
h
a
n
gs
ú
l
y
t
,
m
e
rt h
iva
l
kodón
a
k
tart
o
tta
vo
lna
,
t
ová
b-b
á
mint
í
rta
, a
nnak
"
a
sze
mkö
z
ti sark
o
n
e
l
őre
l
á
th
a
t
ó
/
as
n
em
l
e
h
e
t p
en
dant-
o
t
adn
i."
T
e
r
v
én a sarok
n
ak
d
o
b
-szerűe
n m
eg
maga
sí
to
t
t
l
ez
ár
áss
al ad
o
t
t
h
a
ng
s
úl
y
t
,
és
e
z
a
m
ego
ld
ás el
n
ye
rte a bír
á
l
ó
k
t
e
t
szésé
t i
s.
27A
kül
-s
ő
kia
l
a
kí
t
á
s
t
e
k
in
teté
b
e
n
(
t
ar
t
v
a m
agát
a
p
á
l
yá
za
ti
ki
í
r
á
sho
z
)
h
a
n
gs
úl
y
t
f
e
kt
e
t
ett
a
rra, hog
y
a
z
épül
e
t
a
G
eo
r
g
i
áv
al
egy
a
r
c
hit
e
kton
i
ku
s
t
ö
me
ge
t
a
lk
osson
.
Kert
ész
K
.
Rób
e
rt
és
Weiching
e
r Kár
o
l
y
k
é
t ter
v
-v
á
ltoza
t
o
t
k
ész
íte
t
t
,
egye
t
a
sa
r
ok
íves s
z
a
b
ál
y
ozá
s
i
vo
n
a
l
á
t
köve
t
ő
,
egye
t p
e
dig
az í
v
e
t
a
d
ó
k
ö
r
h
ú
r
j
a
i
ra
i
llesz
t
e
tt
a
l
a
p
rajzza
l
=
(
7
.
kép
). A
Dudá
s
-
Ga
r
zó
p
áro
s
m
i
ndk
e
tt
ő
t
sik
e
rü
l
tn
e
k t
a
l
á
lta.
A
t
e
rve
z
ett
b
e
é
p
í
t
ést
a
l'
8. képKotsis Iván:TervaMagyar Tudományos Akadémia bérházához.Távlati kép,fotómontázs, 1937(MÉM)
Hültl-féle tervhez hasonló udvari derékszögű ala
p-rajzzal jónak tartották. Ugyanakkor az előcsarnok véleményük szerint nem elég tágas. Az emeletenként
öt lakás (kettő udvari) beosztását kiemelten jónak vél -ték, alátámasztva Kertész K. és Weichinger nézetét,
akik műleírásukban a nagyobb, régebben
szok
ásos
,
22-40 négyzetméteres szobaméretek mellett foglaltakállást. A padlásemeletről szólva hiányolták a Károly körút felé a párkány felmagasítását. Itt a tervezők
mosókonyhát ésmásodházmesteri lakást képzeltek el, illetve alternatívaként hatalmas tetőteraszt, melynél ők maguk emelték ki,hogy onnan milyen szép kilátás nyílik majd abudai hegyvidék felé
("
időse
bb
sze
m
é
l
ye
k
é
s
k
isgye
r
me
k
e
k
részére
k
e
ll
e
m
es"
)
.
A külső monume n-talitását (például a sarok építészeti megoldásáét) atervezők nem felmagasítással, hanem (saját szóhasz -nálatukkal élve) a homlokzatok
"e
l
egáns,
kom
o
l
y"
kiképzésével érték el - és ezt, úgy tűnik, a tetszetőskülsőről szóló bírálók értékelték is.Az építészek dö n-tésüket városképi szempontokkal támasztották alá. Mindenekelőtt azzal, hogy a Georgia épül etén meglé -vő torony és egy itt emelendő szükségképpen egymás
hatását rontaná.w Hozzátették, hogy azakadémiai bér -ház tornya nemcsak azépület alaprajzi megoldásával. de belső tartalmával is ellentétbe kerülne. Ezen t úl-menően, véleményük szerint, a Nemzeti Színház túl
-só, az akadémiaihoz hasonló arányokkal készűlendő bérházánál sem volna előnyös a sarok felmagasítása.
Itt látszik, hogy avárosrendezési, városképi sze mpon-tok már a tervezés stádiumában milyen erős szerepet játszottak: mind Hültl, mind Kertész K. és We ichin-ger igen fontosnak tartotta az utcatorkolat harmo ni-kus, kiegyensúlyozott kialakítását. A pályázati kiírás
felhív ta az építészeket a Károly körúti szomszédos épület párkánymagasságához történő igazodásra. Ezt Kertész K.ésWeichinger műleírásukban azzal a ne
he-zen védhető, ám pragmatikus indokkal vetették el, hogy rr•••
az egy harminc
é
ves épület
,
m
e
lynek
újjáépítése
amúgy sem
várhat
sokáig, így inkább
annak ke
ll
majd az
Akadémia
épületéhez a
l
ka
l
maz
k
odnia
".
A pályázók szá n-dékuk szerint olyan épületet kívánnak létrehozni,me ly fejezze ki"...
k
e
l
et
k
ezésé
n
e
k
kar
á
t
,
a
mais
á
got
,
min-d
e
n
ezer
t
e
l
e
n túl
zás
m
e
ll
őzés
év
e
l
,
d
e csendü
l
j
ö
n
f
e
l b
en
n
e
a
m
ú
liak
e
ml
é
k
e
is an
é
lkül
,
hogy
t
ö
r
t
é
n
e
lmi
s
tílu
s
e
l
eve
n
e
d-nék
m
eg
benne"
.
Kotsis Iván tervének (8. kép) részletesebb leírását csak abírálatból ismerjük - a műleírás az iratok közül hiányzik.> A tervezet, mint írják
"
az
Ak
ad
émiának egy
komoly b
é
rpalotához jí
í
zö
t
t e
l
gon
d
o
l
ása
i
t nem honorá
l
ja."
Kifogásolják a túl sok lakást, valamint a padlásonkialakított háromszintes kilátó-kávéházat. Végül nem tartják azAkadémia szempontjaból kedvezőnek. hogy
a sarokra egy második bejáratot tervezett.»
em ismerjük közvetlenül Rados Jenő pálya mun-káját semY Abírálati vélemény alapján mondhatjuk, hogy tervének egyik előnye az ovális alaprajzú, galé
-10.képAKároly körúti akadémiai bérházépítése.Hubert Richárdépítőmester felvétele, 1939. szeptember (MTAKK)
r
i
afo
l
y
o
sóval szegél
y
eze
tt
el
ő
c
sar
n
ok
ele
g
án
s
m
e
go
l-d
á
s
a
v
olt
.
S
zi
n
t
e
nk
é
nt h
a
t
lakás
t
szerepe
lt
e
tet
t
,
az e
l
ső
e
m
elet ut
cai f
r
ontján
v
égigf
ut
ó erkéll
y
e
l
.
A saro
k
k
i
-k
é
p
zé
s
j
e
ll
egze
te
ssége
,
h
og
y
a
féle
m
e
l
e
t
fe
l
e
tt
a
h
áz
s
ar
kos ki
a
l
a
k
í
t
ást
n
y
e
r
t
.
Se
m
ez
ut
óbbi
t
,
se
m a pad
lás
-e
m
e
l
et
n
ek a K
á
ro
ly
k
ör
út
i szomszé
d
os é
pü
l
e
th
ez va
l
ó
kapc
soló
d
á
sá
t n
em tar
t
ja
s
ik
e
rül
t
n
e
k
a
k
é
t
b
í
r
á
l
ó.
Wald
e
r G
y
ula t
er
v
e
z
e
t
én a
b
é
rh
á
z
»
a
l
apr
ajz
a a
z
utca
,
ill
e
t
ve
az u
d
v
ar
fe
l
é
i
s az el
ő
ír
t
beép
í
tés
i
v
ona
-l
a
t k
ö
ve
t
i
.
A
b
ej
á
r
a
t
i e
l
ő
c
sarnok két
ol
d
al
án eg
y
-eg
y
n
a
g
y
áruh
áz szá
m
á
r
a ter
v
e
z
e
t
t
he
lyisége
t
-
e
z
ut
ó
bbi
k
i
ad
ha
t
ós
á
gá
t a b
í
r
á
l
ók kétségbe
vonták
.
Az emele
te
-k
e
n
sz
in
t
e
n
k
é
nt h
é
t
l
aká
s
sa
l
sz
á
m
olt
.
A sa
r
ko
n
a
pad
-l
áss
z
i
nt
f
e
lm
ag
así
t
ásá
t
tambu
ros kia
l
akít
á
ssa
l
ol
d
o
t
ta
m
eg - h
as
o
n
l
ó
an H
ültl
vál
t
o
z
atáh
o
z. A kü
l
s
ő
t
ői
s
a
Geor
g
i
á
h
o
z
i
g
a
zí
t
ot
t
a
.
A m
onumenta
lit
á
e
l
érés
e cé
l-jából e
r
k
é
l
y
e
k
e
t
c
s
ak
a
z
ud
vari h
o
m
lo
kz
a
t
ra k
é
pze
l
t
.
Well
isc
h
A
nd
o
r
t
er
v
é
n
>
a beép
ít
é
s
az ut
ca fe
l
é
a
K
öz
m
unk
a
t
a
n
ács
á
lt
al el
ő
í
r
t
ív
es sz
abályo
z
á
s
i v
o
n
a
l
-h
o
z
i
ga
z
odo
t
t
,
az
ud
v
aron der
é
ksz
ö
g
ű
hatá
r
vo
na
ll
a
l
s
z
á
m
o
lt.
I
d
e
d
ís
z
k
ú
tt
a
l
e
ll
á
t
o
tt
ker
t
e
t
k
é
p
ze
lt.
A
b
í
rá
-l
ó
k
kie
m
e
lt
é
k
a
t
ág
a
s
k
a
pu
alj
a
t
és elő
csar
n
o
k
o
t
, és
ha
so
n
l
óké
p
pe
n
e
ln
ye
r
t
e
t
e
t
szésüke
t
a
z
ü
z
l
e
t
h
e
l
y
i
-sége
k kia
l
a
k
í
t
ása
.
M
i
n
t ír
t
ák
, az e
m
e
le
t
e
k
e
n
sz
in
t
e
n-k
é
n
t
h
a
t l
a
k
ás
k
a
p
o
tt h
e
l
y
e
t.
A
p
a
dl
á
s
sz
int
en
(a
h
o
l
a K
áro
l
y
kö
r
ú
t
felé
,
a
k
ií
r
ás
n
ak
m
e
gfe
le
lően, fe
lma-ga
sí
t
o
tt
a a
párk
á
n
y
t)
a
kiszol
gá
l
ó
h
e
l
y
iség
e
k m
e
ll
e
tt
ö
t
s
z
o
b
ás r
epr
eze
nt
a
tí
v
laká
s
t
és
n
yi
tott t
e
ra
sz
t t
er-v
e
ze
tt.
A
kü
l
s
ő
k
ia
l
a
kít
ás
n
á
l
ez a
t
erv is a
m
ár á
lló
G
e
o
r
g
i
á
h
o
z
alk
a
lm
az
k
o
d
o
tt
.
A
z Ak
a
d
é
m
ia s
ze
m
s
z
ő
-gé
b
ő
l
v
o
n
z
ó
v
á
t
e
h
e
tt
é
k t
er
vé
t
a k
ü
lö
n
h
a
n
gsúl
y
o
z
o
tt
kén
y
e
lmi be
r
e
nd
e
zé
s
e
k
i
s
:
e
m
ele
t
e
n
k
é
nt
sze
m
é
tl
e
-dobó,
b
e
é
p
í
t
e
tt h
ű
t
ősz
e
k
r
én
y
,
kö
z
p
o
nt
i
l
a
g
i
rán
y
í
t
o
t
t
rádió,
ó
ra és
k
a
nd
a
ll
ó,
arra a
z ese
t
r
e
,
h
a a kö
z
p
o
nti
f
ű
t
és
s
z
ün
e
telne
.
Az
é
pül
e
tek t
ervei
n font
os
sze
r
e
p
e
t kap
o
tt
a s
z
o
b-r
ásza
t
i
d
ísz
ítés, m
ive
l
az
ép
í
t
és
z
e
k (
a
pály
áza
t
i
f
e
lhí-v
á
s
b
a
n
fog
lalt
a
kh
o
z
iga
z
od
va)
k
ü
l
ö
n foglalk
o
z
t
a
k a
V
i
gy
á
zó
csa
l
á
dn
ak
v
a
l
ó
e
m
l
é
k
á
ll
í
tá
s
go
nd
o
l
a
t
á
v
a
l
.
»
Hültl D
ez
ső
a
K
á
r
o
l
y
k
ö
rú
t
i
b
e
j
ár
a
t
fö
l
é
k
é
t n
ő
a
la
k
\
11.képKároly körút 1. - Rákóczi út2.A MagyarTudományos Akadémia bérháza délnyugat felől.SeidnerZoltán felvétele, 1940kőrül (KiscelliMúzeum, Fényképgyüjtemény)
által közrefogott Vigyázó-címert tervezett. Az é
pü-let további szobrászati díszei az építtetőre utaltak: az
Akad
é
m
ia a
ll
eg
óriáj
a-
f
e
st
m
é
n
y
r
ő
l
ismert nőalak és sas -madár a homlokzat kapu feletti részén jelent meg, a hetedik szinten a tamburra atudomány és aművészetallegorikus alakjai kerültek. Kertész K. és Weic
hin-ger tervezetükön egész alakos domborművekkel és a
Vigyázó család címerévei utaltak az örökhagyóra és
a megrendelőre.> Wellisch pályatervének egyszerű
homlokzatán az allegorikus ábrázolások -
.
ir
o
d
a
t
m
í
,
m
ű
u
é
sz
i
és
t
ör
t
é
n
e
lmi
ké
p
e
k
e
t e
z
imbolu
á
lo
"
dombormű-vek - azonban inkább a tulajdonoshoz kapcsolódtak.
A pályamunkákról adott értékeléseket összevetve
úgy tűnik, abírálók és rajtuk keresztül az Akadémia
építkezésseI foglalkozó bizottsága számára a legm
eg-felelőbbnek azok a megoldások tűntek, amelyekben
a szolgai precizitás és a grandiózus architektonikus
megoldások közti átmenetet láthatták. Ezt kínálta
Hültl terve éppúgy, mint Wellisch pályamunkája.
Ter-v
ű
k
abból a szempontból is szerencsésnek nevezhető,hogy a kiírás javaslatait figyelembe ették, továbbá,
(
k
ü
l
ön
bö
z
ő
igényű lakókkal számolva) eltérő méretűlakásokat, illetve üzlethelyiségeket alakítottak ki, és
ezzel, úgy tűnik, a megbízónak a bizto kiadhatósá
-got preferáló szempontjára éreztek rá. aló zínűleg
ez lehet a magyarázata, hogy Kertész K. és eichin
-ger egyéb ként igen jó terve nem kapott egyértelműen
pozitív értékelést. És ugyanez volt az oka aKotsis-féle
architektúra (a magas toronyforma és a sarok egyedi
kialakítása) elutasításának.
A MEG
B
ízÁ
s
Az Akadémia Építési ésPénzügyi Bizottságának 1937. december 9-i üléséri döntöttek a pályarnunkákról.v A döntést megelőzően az Akadémia Képes termé -ben kiállított terveket megtekintette Hóman Bálint, vallás- és közoktatásügyi miniszter. A főtitkár, Voj-novich Géza felkérésére Bessenyei Zénó (a Fővárosi
Közmunkatanács elnöke), Zsitvay Tibor, Petrovics
Elek és Hekler Antal is kifejtették véleményüket a
pályamunkákról. A szakértők egybehangzóan Hültl
tervét tartották alegmegfelelőbbnek
"
kü
l
ső
h
a
t
ás
t
ek
i
n-t
e
t
é
ben
"
és mindenekelőtt"
a
l
apraj
z
i
eg
y
sz
erííség
é
s
cél-szerííség
d
o
l
g
á
ban
",
Egyedül Hekler volt más nézeten,ő Kertész K. és Weichinger tervét emelte ki elsősor
-ban a külső kialakítás (különös tekintettel a nagyobb
falfelületekre) és a helyiségek méretezése szempont
-jából. A további szakértők és a bizottság tagjai Ke r-tész K. és Weichinger tervét szintén jónak találták, a sarkon elhelyezett Vigyázó-cím erről, mint kegye
-letes és hatásos díszítésról emlékeztek meg. Ennél a
12.képKároly körút 1.- Rákóczi út 2.A MagyarTudományos Akadémia bérháza,földszinti előcsarnok. KozelkaTivadar felvétele, 1940 kőrül(MÉM)
