A
méd
fia
Tha
tása
a
szoc
fiá
ffl
fis
v
fise
fflkedésre
és
a
társas
kapcso
ffla
tok
a
fflaku
fflására
serdü
fflőkorban
ZSOLNAI ANIKÓ ELTE PPK Neveffléstudományfi Intézet
Atanufflmány céfflja a médfia,ffőként azfinternet szocfiáfflfis vfisefflkedésre gyakorofflt Thatásának efflemzése serdüfflőkorban. A munka efflső része a szocfiáfflfis vfisefflkedéstfirányító kompetencfia összetevőfiveffl,fifflffletve a szocfiáfflfistanufflásffofflyamatávafflffogfflafflkozfik. Atanufflmány másodfik nagy egysége azt vfizsgáfflja meg, Thogy van-e küfflönbség az onfflfine és az offlfine környezet -ben afflkafflmazott szocfiáfflfis vfisefflkedésfifformák között, és mfindez Thogyan That a serdüfflők társas kapcsofflatafinak afflakufflására. Az empfirfikus vfizsgáfflatokbóffl nyert adatokfinkább azt mutatják, Thogy azfinternet Thasznáfflata afflapvetően nem váffltoztatja meg a fi atafflok szocfiáfflfis vfisefflkedését és társas kapcsofflatrendszerét.
Kufflcsszavak: szocfiáfflfis vfisefflkedés, serdüfflők,finternetThasznáfflat
Th e afim offtThe present paperfisto syntThesfize and anafflysetThe resufflts off studfies ontThe fimpact offtThe medfia, mafinfflytTheInternetto socfiaffl beThavfiourfin adofflescence. Th e fi rst part offtThe studyfinterpretstThefflearnfing process (socfiafflfflearnfing)fin wThficTh socfiaffl beThavfiour fisfformed. Th e second part offtThe study anafflyses adofflescents’ socfiaffl beThavfiourffromtThe aspect offtThe Internet. Th e mostfimportant questfions are wThetThertTherefis any dfiff erence between socfiaffl beThavfiour onfflfine and offlfine, and wThetThertThe Internet Thas cThanges afflffl ffacets off socfiafflfflfiffe. As a consequence,tThe Internet may Thave Thadfflessfimpact on many aspects off socfiafflfflfiffe and socfiaffl beThavfiourfin adofflescencetThanfis supposedto.
Keywords: socfiaffl beThavfiour, Internet, adofflescence
A
szocfiáfflfis vfisefflkedésffejfflődését beffofflyásofflótényezőkffontosságára már az 1990-es évek ótaffefflThívják a fi gyefflmet a küfflönböző kutatások (pffl. ScThnefider 1993; Tunstafflffl 1994). A megThatározóffaktorok efflemzésévefflffogfflafflkozó nemzetközfi vfizsgáfflatok száma egyre bővüfflt,így márafigen sok adattaffl rendefflkezünk a csafflád, azfiskoffla, a kor -társcsoportok és a kufflturáfflfisffaktorok Thatásátfifflffletően(Coffle–Tan 2007; DenTham–Bassett– Wyatt 2007; KocThanska–Aksan 2006). A ffentfiekThez képest azonban jóvaffl kevesebb Levefflező szerző: Zsofflnafi Anfikó, ELTE PPK, 1075 Budapest, Kazfinczy utca 23–27.,finfformácfiót tudunk a médfia beffofflyásoffló szerepérőffl, Thofflott napjafinkban ennek Thatása megThatározóvá váfflt a gyermek-és serdüfflőkorfi szocfiáfflfis vfisefflkedés afflakufflására.
Jefflen tanufflmány céfflja kettős. Egyrészt arra váfflfflafflkozfik, Thogy e Thatásrendszernek a fflényeges aspektusafit megvfifflágítsa, másrészt arra keresfi a váfflaszt, vajon a médfia ésffőként azfinternet Thasznáfflata mfifflyen mértékben váffltoztatja meg a fi atafflok szocfiáfflfis vfisefflkedését és társas kapcsofflatrendszerét.
Szoc
fiá
ffl
fis
kompetenc
fia
–
szoc
fiá
ffl
fis
v
fise
fflkedés
A szocfiáfflfis vfisefflkedést a szocfiáfflfis kompetencfia firányítja, ameffly sokfféffle összetevő – képességek, készségek, motívumok és fismeretek – bonyofflufflt köfflcsönThatásrendszere (Nagy–Zsofflnafi 2001; Zsofflnafi 2013). Működésének Thatékonysága vagy nem megffefflefflő működése megThatározó egész éffletünkre, Thfisz az emberfifflét afflapja atársas vfiszonyrend -szer. A szocfiáfflfis kompetencfiaffejfflettsége erősen kfiThat a szakmafi és a magánéffletfi bo ffldo-gufflásra, beffofflyásofflja azfiskofflafi és a munkaThefflyfiteffljesítményt, atársas kapcsofflatok nem megffefflefflő működése pedfig a kfiafflakuffló vfisefflkedésfi probfflémák, devfiancfiák egyfikfforrása (pffl. Van Der Zee–Th fijs–ScThakeffl 2002; SThfin Ann–Cooney 2006; Zsofflnafi 2013).
A szocfiáfflfis kompetencfiának számos megThatározása szüffletett az efflmúfflt évtfizedek afflatt (pffl. Argyffle 1983; ScThnefider 1993; Semrud-Cfflfikeman 2007). Atémávafflffogfflafflkozó kutatók körében az egyfikfflegefflffogadottabb Rose-Krasnor (1997) nevéThezffűződfik, akfi a szocfiáfflfis kompetencfiát úgy defi nfiáfflja, ameffly a szervezett vfisefflkedések eredményeként az embe -rfifinterakcfiók Thatékonyságát bfiztosítja. Értefflmezésében a szocfiáfflfis kompetencfia sajátos szocfiáfflfis, érzefflmfi és kognfitív képességekbőffl, vfisefflkedésefflemekbőffl és motfivácfiókbóffl áfflffl, amefflyek efflsődfflegesen az egyéntőfflffüggnek.
A szocfiáfflfis kompetencfia megThatározásafi közüffl mfindegyfik kfiemefflfi a szocfiáfflfis kész-ségek és képességek afflapvető szerepét a szocfiáfflfis vfisefflkedés működtetésében. Toppfing, Bremner és Hofflmes megközefflítésében a szocfiáfflfis kompetencfiát „azon képességek bfir -tokfflásávaffl és Thasznáfflatávaffl defi nfiáfflThatjuk, amefflyek segítségéveffl a szeméfflyfintegráfflja gon -dofflatafit, érzésefit és vfisefflkedését, Thogy adott kontextusban és kuffltúrában értékefflt társas vfisefflkedéseket Thajtson végre” (Toppfing–Bremner–Hofflmes 2000: 32).
A szocfiáfflfis készségek, amefflyekettanufflás (megfi gyefflés, modefflfflkövetés,fismétfflés és meg -erősítés) útján sajátítunk effl, specfiáfflfis verbáfflfis és nem verbáfflfis vfisefflkedésfifformákattartaffl -maznak. Szfituácfióffüggőek, s Thatássaffl vannak rájuk a körüfflményekbőfflffakadó efflvárások és követefflmények (GresTham–Efflfflfiott 1993; Gundersen 2014).
Számos Thazafi és nemzetközfi kutatás (DfiPrete–Jennfings 2011; Dfiener–Isabefflffla– BeThunfin 2008; Zsofflnafi 2002) bfizonyította, Thogy a gyerekek ezen készségefinek és képes-ségefinekffejfflettsége már azfiskofflakezdéstőffl összeffüggfiskofflafiteffljesítményük afflakufflásávaffl. Akfik képtefflenek fi gyefflnfi másokra, akfik nemtudnak afflkafflmazkodnfi és nemtudják kont -roffláfflnfi vfisefflkedésüket, azok rosszabbufflffognakteffljesítenfitársafiknáffl (Webster-Stratton– Refid 2004). Atanufflmányfi sfikeresség egyfik megThatározója ugyanfis az, Thogy a gyerekek mfifflyen kapcsofflatot tudnak kfiépítenfi tanárafikkaffl és kortársafikkaffl (Ceffafi–Cavfionfi 2014; Zsofflnafi–Kasfik 2014).
Az érzefflmek szfintén jefflentősen Thatnak szocfiáfflfis vfisefflkedésünkre. Az 1980-as évek közepétőffl jefflentek meg azok az efflméffletek, amefflyek az érzefflmek vfisefflkedésszabáfflyozó
szerepétfflegfinkább a kommunfikácfiós képességekkeffl és készségekkeffl kapcsofflatban emefflfik kfi (Mayer–Safflovey 1997; Spence 1983). A szocfiáfflfisfinterakcfióban az érzefflmek megffefflefflő
kfiffejezése afflapvető, sfikeressége nagymértékben attóffl ffügg, Thogyan tudjuk pozfitív vagy negatív érzefflmefinket közvetítenfi a másfikfféffl számára. Az érzefflmekffefflfismerése és meg -értése az érzefflmek áffltaffl közvetítettfinfformácfiók dekódofflását és értefflmezését (az érzefflmek okafinak és következményefinek észfflefflése, az érzefflmek megneveznfitudása, a küfflönböző érzefflmek egymásThoz vaffló vfiszonyának megértése)jefflentfi (Zsofflnafi 2014). Azok affefflnőt -tek és gyerekek, akfik péffldáuffl az arckfiffejezésekbőffl könnyen és gyorsan megtudjákffejtenfi mások érzefflmefit, véfflThetően sfikeresebbek társas kapcsofflatafikban, mfint azok, akfik erre kevésbé képesek.
Az érzefflmek szabáfflyozása a küfflönbözőtartafflmú ésfintenzfitású érzefflmek kezefflésére és firányítására vonatkozfik (pffl. Saarnfi 1999). EThThez az érzefflmekre vaffló nyfitottságra, az érzefflmek monfitorozásának és reffl ektáfflásának képességére van szükség, Thogy az egyén efflőtudjafidéznfi,ffenntudjatartanfi vagy éppen effltudja kerüfflnfi az érzefflmfi áfflfflapotokat attóffl ffüggően, Thogy azokat számára Thasznosnak vagy jefflentéktefflennek tartja (Safflovey et affl. 2000).
Szoc
fiá
ffl
fis
és
érze
fflm
fi
ffe
j
fflődés
A gyermekek érzefflmfi és szocfiáfflfisffejfflődésében számostényező működfik közre, amefflyek két nagy csoportot afflkotnak. Az efflsőbe azfintraperszonáfflfis, a másodfikba azfin terperszo-náfflfis efflemektartoznak. Azfintraperszonáfflfistényezők közé a gyermekfi karakter, a nem és a küfflönböző kognfitív készségek, azfinterperszonáfflfis körbe a szüfflőfi, azfiskofflafi, vafflamfint a kortárskapcsofflatok áffltaffl közvetített mfinták, szerepek és vfisefflkedésfi mecThanfizmusok kerüfflnek. Küfflön csoportot képeznek a kufflturáfflfisffaktorok, vafflamfint az efflmúfflt évtfizedek -ben bekövetkezett váffltozások eredményeként a médfia áffltaffl képvfisefflt értékek és normák köre (pffl. Coffle–Tan 2007; ScThnefider 1993; Zsofflnafi 2013). Etényezők együttes eredménye -ként afflakuffl kfi a szocfiáfflfis vfisefflkedés.
A küfflönböző éffletkoroknak megffefflefflő szocfiáfflfis és érzefflmfiffejfflettség egy Thosszútanufflásfi ffofflyamat eredménye, ameffly során a szocfiáfflfis vfisefflkedés egyes efflemefit küfflönbözőtanufflásfi módokon keresztüffl sajátítjuk effl. Az ezzefflffogfflafflkozó efflméffletek sora az 1960-as évek végé -tőffl bontakozott kfi, s atéma efflső összegzésétRotter munkásságára építveBandura (1977) végezte effl„Szocfiáfflfistanufflásefflméfflet” című művében.
A szocfiáfflfis és érzefflmfitanufflás során a gyerekek efflsajátítják az érzefflmekffefflfismerésének, megértésének és szabáfflyozásának képességét, a kortársakkaffl és a ffefflnőttekkeffl vaffló kap-csofflattartásfformáfit és szabáfflyafit, a szocfiáfflfisprobffléma-megoffldás efflemefit. Effofflyamatban a gyerekek kognfitív, szocfiáfflfis, érzefflmfi készségefi és képességefi egyarántffejfflődnek egymás működését kfiegészítve és erősítve, amfinek eredményeként kfiafflakuffl a Thatékony szocfiáfflfis vfisefflkedés (Efflbertson–Brackett–Wefissberg 2010; Zfins–Efflfias 2006).
A
méd
fia
szoc
fia
ffl
fizác
fiós
Tha
tása
gyermek
-
és
serdü
fflőkorban
A 20. század másodfikffefflébenfflezajfflott efflektronfikafifforradafflom és a médfia roThamos effl -terjedése gyökeres váffltozásokat Thozott a vfifflágban. A médfia egyreffontosabb szerepet kap a gyerekek szocfiafflfizácfiója során. Egy új ffogafflom fis megszüffletett, a médfiaszocfiafflfizácfió, ameffly kapcsán a következőffőbb kérdések megváfflaszofflása szükséges (Kósa–Berta 2015): – Mfifflyen Thatása van a médfiának atársas vfisefflkedésre és a szocfiáfflfis kapcsofflatok afflaku
– Hogyan beffofflyásofflja a médfia az érzefflmeket?
– A médfia mfifflyen mértékbenfformáfflja a szabadfidő effltöffltését?
Az fis kérdés persze, Thogy mfiként sajátítják effl az egyének szocfiafflfizácfiójuk során a médfia Thasznáfflatát, vagy Thogyanffejfflődfik ésffejfflesztThető a médfiaértés(Efflfias–LemfisTh 2008; Lfivfingstone 2005).
Az efflmúfflt évtfizedben a mobfiffleszközök efflterjedésének köszönThetően egy új, dfigfitáfflfis vfifflág nyífflt meg a fi atafflok számára. Atábfflagépek és okosteffleffonok az áfflfflandó onfflfinejefflen -fflétet bfiztosítják, ameffly néfflküffl atöbbség már effl semtudja képzefflnfi a mfindennapjafit. Az finternet Thasznáfflata ebben a korosztáfflyban afflapvető, Thfiszen az onfflfinejefflenfflét nem csupán a szórakozástjefflentfi számukra, Thanem a kapcsofflattartást, affofflyamatos kommunfikácfiót egymás között (LenThart et affl. 2010; Ságvárfi 2016).
A serdüfflő korosztáffly médfiaThasznáfflatfi szokásafiróffl a nemzetközfi és a Thazafi vfizsgáfflatok Thasonffló eredményeket kapnak. Már egy közeffltíz évveffl ezefflőttfi amerfikafi vfizsgáfflat ada -tafifis azt mutatták, Thogy a kafflfiffornfiafi serdüfflők (12–17 évesek) 75%-a rendefflkezfik saját mobfifflteffleffonnaffl, 88% Thasznáffljateffleffonját üzenetek küffldésére, 73%-uktagja vafflamfifflyen közösségfi offldafflnak – pffl. Facebook –, 63% onfflfine fifflmeket néz, 61%játszfik rendszeresen onfflfine játékokkaffl, 52%-uk pedfig gyakran bfflogoffl (LenThart et affl. 2010). Ezek a tenden -cfiák az efflmúfflt évekbentermészetesen mégtovább növekedtek. A Pew ResearcTh Center 2014/2015-ben végzettffefflmérése szerfint az amerfikafi 13–17 évesek 92%-a napontafinter -netezfik rövfidebb-Thosszabb fidefig. Csupán 6%-uk az, akfi Thetfi rendszerességgeffl netezfik, és csak 2% azok aránya, akfik ennéfflfis rfitkábban (Lászffló–Danó 2015).
Egy 2015-ben végzett magyar kutatásbóffl (1168ffő 7. osztáfflyos, 1426ffő 11. osztáfflyos) az derüffl kfi, Thogy a vfizsgáfflt korosztáfflyoktagjafi közüffl majdnem mfindenkfinek van mobfiffl -teffleffonja (4ffőnek nem vofflt csupán). A 12–13 évesektöbb mfint Tharmadának van saját tabffletjefis, amfi a 16–17 évesek esetében csak egynegyed. Ők azonban magasabb arányban (43%) rendefflkeznek sajátfflaptoppaffl, mfint fi atafflabbaktársafik (36%).
Azfinternetezésseffltöffltöttfidő a kfisebbeknéffljóvaffl kevesebb (Thétköznap 1 óra), az fidő-sebbeknéffl (27%) amfi napfi négy óránáfflfistöbbetjefflent (Ságvárfi 2016). A közösségfi offldafflak fflátogatottsága a 11. osztáfflyosok körében (36%), ez még atanításfi napokonfis efflérfi a 3 órát, a Thétvégeken pedfig már 56%. A 12–13 éveseknéffl ez a számjóvaffl kevesebb, a megkérdezett gyerekek közüffl mfindentfizedfik szerfint Thétköznapokon nemfis Thasznáfflfifflyen offldafflakat. A Thétvégeken vfiszont már őkfistöbb óráttöffltenek a küfflönböző közösségfi offldafflak böngé -széséveffl (Ságvárfi 2016).
A vfizsgáfflatbóffl azfis kfiderüffl, Thogy a fi atafflok szabadfidejüketffleggyakrabban netezésseffl vagytévézésseffltöffltfik. Vfiszont atévé egyrefinkább Tháttérbe szoruffl, ugyanfis a megkérde -zettek között egyre növekszfik azoknak a száma, akfik nemtévéznek. Hétköznap 17%-uk, Thétvégén 10%-uk egyáffltafflán nem üfflffle a tévé efflé, ezzeffl szemben csak néThányan (1 és 2%) nem Thasznáfflják azfinternetet a két korosztáfflyban.
A ffentfi adatok egyértefflműen jefflzfik, Thogy az finfformácfiószerzés ma már nemcsak a szeméfflyes tapasztafflatok révén, Thanem sokszor közvetve, a médfia áffltaffl vafflósuffl meg (
Lászffló–Danó 2015). Offlyan vfifflágban éfflünk, aThoffl gyakran csak Thafflfflott ésfflátott éfflmények afflapjánfformáfflódfik a fi atafflok gondofflkodása, az éffletrőffl vafflfflottffefflffogása, a küfflönböző sze -repek és értékek megtanufflása. A szeméfflyes éfflmények éstapasztafflatok Thfiánya vfiszont azt okozThatja, Thogy a gyerekek nemtudjákfigazán megértenfi a dofflgokat. Geraffld HütTher agy -kutató szerfint„azfinfformácfióstársadafflom korában a dofflgok gyakran offlyan bonyoffluffltak,
Thogy az okot és okozatot csak neThezen vagy egyáffltafflán nemtudjukffefflffognfi.(…) Az érteffl -mfi összeffüggésnek ez a Thfiánya azt eredményezfi, Thogy a gyerekeket egyszer csak nemffogja érdekefflnfi a kauzafflfitás. Ez az emberfi agy ffejfflődésének egyszerű konzekvencfiája. Kvázfi megtanufflják, Thogy a dofflgokat a mögöttük rejfflő értefflem megragadása néfflküffl kefflffl efflffogad -nfiuk.” (Lászffló–Danó 2015: 192.) Ennek következményefiveffl pedfig a Thétköznapfi éffletben és azfiskofflafitanufflás éstanítás soránfis számofflnfi kefflffl ajövőben.
Az onfflfine (vfirtuáfflfis) és az offlfine (vafflós) vfifflágbóffl nyertfismeretek és éfflmények között más szempontbófflfis vannak küfflönbségek. A kétteret Csepefflfi György (2012) a követ -kezőképpen jefflfflemzfi. Offlfine vfifflág: testfi jefflenfflét, tér és fidő vafflósága, éfflet (tét, vfissza -ffordítThatatfflanság), maxfimafflfizáfflt.Onfflfine vfifflág: tér ésfidő effltűnése,ffofflyamatosjefflenfflét/ önkényes megszakítás, Tharc a pfifflfflanatokért, gátfflástafflanság, szabadság érzése, Thatárok effltűnése.
Az összeThasonfflításbóffljófflfflátszfik, Thogy a vafflós és a vfirtuáfflfis vfifflágban másffajta kommu -nfikácfió, attfitűd, érzés a megThatározó. Csepefflfi szerfint„Az »én« a vfirtuáfflfistérbe kerüfflve gátfflástafflan és korfflátozatfflanfflesz, amfifflétreThozza a »sefflfi e« kuffltúrát. A »másfik«testfi va ffló-jában effltűnfik. A »mfi« a vfirtuáfflfistérben efflvesztfi kontúrjafit, bármfifflyen szempont afflapján ffleThetségesfflesz közösségekfflétrejötte, de amfifflyen könnyen és gyorsanfflétrejönnek a közös -ségek, offlyan gyorsan efflfistűnnek.” (Csepefflfi 2016: 511.)
Affentfiek afflapján affő kérdés az, Thogy mfindez Thogyan That az egyének,ffőként a fi ata -fflok szocfiáfflfis vfisefflkedésére, társas kapcsofflatafinak afflakufflására,fifflffletve, Thogy kfimutatTható-e afflapvető effltérés a kétffajta vfifflágban afflkafflmazott szocfiáfflfis vfisefflkedésfifformák között.
A
méd
fia
Tha
tása
a
szoc
fiá
ffl
fis
v
fise
fflkedésre
A médfia, ffőként azfinternet társas vfisefflkedésre vaffló Thatását már több mfint két évtfizede kutatják nemzetközfi szfinten. Azóta vfizsgáfflatok soraffogfflafflkozott azzaffl, Thogy a küfflön -böző közösségfi offldafflakon vafflójefflenfflét, azfinternetes kommunfikácfió és nyefflvThasznáfflat, a számítógépesjátékok mfiként Thatnak az egyének,ffőffleg a fi atafflabb korosztáfflyok szocfi -áfflfis vfisefflkedésére, társas kapcsofflatafik afflakufflására. Megváfflaszofflásra váró kérdések sora ffogafflmazódott meg ezzeffl kapcsofflatosan, amefflyek közüffl afflegffontosabbak a következők: Azfinternet Thasznáfflata beffofflyásofflja-e, s Thafigen, mfiként a gyerekek szocfiáfflfisffejfflődését? A gyerekek szocfiáfflfisanfizoffláfflttá váfflnak vagy éppen a netezés segítfi efflő kapcsofflatafik kfi -építését és bővüfflését? Magányossá, depresszfióssá, vagyfinkább nyfitottá ésfflefflkessé teszfi őket azfinternet Thasznáfflata? Mfifflyen stratégfiákat afflkafflmaznak onfflfine és offlfine kommu -nfikácfiójuk során? Mfindez Thogyan beffofflyásofflja társas kapcsofflatafik afflakufflását, a vafflóság -ban együtttöffltöttfidő mennyfiségét a barátokkaffl és kortársakkaffl? Számos kérdés, amefflyre neThéz egyértefflmű nemmeffl vagyfigennefflffefflefflnfi. A vonatkozó kutatásokbófflfis az derüffl kfi, Thogy ezeket ajefflenségeket csak a maguk összetettségébenffleThet és szabad vfizsgáfflnfi (Hfing Keung Ma 2011; Tyffler 2002).
Atémávafflffogfflakozó kutatófi kör abban egységes áfflffláspontot képvfiseffl, Thogy a fi atafflok tecThnofflógfiafitudása és azfinternetteffl kapcsofflatosfismeretefi messzetúfflszárnyafflják szüfflefik és nagyszüfflefikfifflyenfirányúffefflkészüffltségét, amfi egyben aztfisjefflentfi, Thogy ez küfflönböző konfflfiktusokThoz vezetThet a generácfiók között. Abbanfis egyetértés van a kutatók között, Thogy a mafi serdüfflők a médfia, küfflönösen azfinternet mfindennapos Thasznáfflata áffltaffl egy új, saját maguk számárajóffl értefflmezThető és értékefflThető kuffltúrát Thoznakfflétre, amfiben ottThonosan mozognak.
Internetes kommunfikácfió
Az onfflfine kommunfikácfió számos tekfintetben effltér az offlfine kommunfikácfiótóffl. Ezek közétartozfik azfidő érzékefflése, a fi zfikafi szeparácfió, atér szerepének megváffltozása. Az finternetentörténő kommunfikácfió során a szfinkronfitás küfflönböző szfintjefi ésffokozatafi vafflósufflnak meg. A szfinkron kommunfikácfióffeffleffl megfflegfinkább a szeméfflyes beszé fflgetés-nek, ezzeffl szemben az aszfinkron megvafflósufflásra azfidőbenfi késffleffltetésjefflfflemző. A neten kommunfikáfflóffefflek számára ez nagy könnyebbség, Thfiszígy a beszéfflgetés efflőre megtervez-Thető, efflfflenőrfizThető, nem kefflffl azonnaffl váfflaszofflnfi, a reakcfiókjóffl átgondofflThatóak (ÚjThefflyfi 2015).
A fi zfikafi szeparácfió szfintén küfflönbség, ugyanfis míg a szeméfflyes kommunfikácfió csak fi zfikafifflagjefflenfflévő szeméfflyek közöttjöThetfflétre, addfig atecThnofflógfiafi afflapú beszé fflgetés-Thez nem szükséges a másfik fi zfikafi ottffléte. Ez egyrészt efflőnyös, mertfigen megkönnyítfi a kommunfikáfflást, akár messzfifföffldrészeken vagy országokban éfflőkfis napfi kapcsofflatban tudnakfflennfi ezáffltaffl (ÚjThefflyfi 2015). Hátránya vfiszont, Thogy a netes közegben Thfiányzfik a szeméfflyes kommunfikácfió, ez pedfig Thatássaffl van a gyerekek és serdüfflőkfinterperszonáfflfis és kommunfikácfiós képességefinek affejfflődésére.
AtecThnofflógfia afflapú kommunfikáfflás során nemfflátjákffofflyamatosan a másfikfféfflt beszéffl -nfi,így neThezebbffefflfismernfi annak érzefflmefit és Thangufflatafit. Azfis Thátrány, Thogy azfifflyen típusú kommunfikácfióbóffl atestbeszéd szfintén Thfiányzfik, amfi pedfig efflengedThetetfflen effleme egy ffacetofface kommunfikácfiónak. Azfinternetes kommunfikácfióThoz szokott fi ataffloknak ezért neThézséget okoz/okozThat a vafflós kommunfikácfiós Thefflyzetek kezefflése, ffőffleg offlyan szeméfflyekkeffl, akfik a szeméfflyközfi kommunfikácfióbanjóvaffljártasabbak náffluk pffl. a koruk -bóffl vagy a szakmájukbófflffakadóan.
Azfittffefflsorofflt negatív Thatásokfflegfinkább atémávafflffogfflafflkozó régebbfi kutatásokban ffogafflmazódtak meg (pffl. Kraut et affl. 1998). Az újabb vfizsgáfflatok vfiszont már megosz-tottak a tekfintetben, Thogy a netes kommunfikácfió csak negatív Thatású, fifflffletve károsan That a gyerekek és serdüfflők ffacetofface kommunfikácfiójára(Dfiamanduros–Downs–Jenkfins 2008). Jefflenffleg neThéz áfflfflástffogfflafflnfi abban, Thogy mefflyfik megközefflítésnek vanfigaza, mfiveffl még mfindfig efflég kevés empfirfikus adat áfflffl a rendefflkezésre ennek effldöntéséThez (Tyffler 2002; SubraThmanyam–Greenfi effld 2008).
Az vfiszont bfiztos, Thogy más stratégfiák kerüfflnek afflkafflmazásra az onfflfine és az offlfine kommunfikácfió során. Az finternetes nyefflvThasznáfflat jefflfflemzője a rövfid, egyszerű meg -ffogafflmazás, a netes szffleng gyakorfi efflőffordufflása. Nfincsenek meg benne a nyefflvThaszná -fflatot kísérő offlyanjefflenségek, mfint a Thangszín, Thangfflejtés, Thangmagasság,fifflffletve Thfiány -zfik befflőffle a mfimfika és a gesztfikuffláfflásfis. Hefflyettük megjefflennek az emotfikonok. Ezek azérzefflmeket kfiffejezőfikonok vfiszont áfflfflandó szerepfflőfi azfinternetes beszéfflgetéseknek (Ránkfi 2016). Az finternetes megjefflenés és kommunfikácfió során a serdüfflők bátrabban osztanak meg magukróffl finfformácfiókat, érzefflmeket, nyíffltabban kommentáfflnak esemé -nyeket, Thfisz nfincs meg a másfikfféffl részérőffl az azonnafflfi vfisszacsatofflás, amfi a vafflós éffletben ffofflyó kommunfikácfió egyfik afflapvető effleme(Draa– Sydney 2009).
De nemcsak az onfflfine és offlfine kommunfikácfióban vannak küfflönbségek, Thanem ab-ban fis, Thogy a netes környezetben vafflakfi névveffl vagy névtefflenüffl oszt meg üzeneteket másokkaffl. Az anonfimjefflenfflét számosfforrásaffleThet a durva kommenteknek, az agresz-szfiónak és az erőszakosságnak, bántafflmazásnak:fflejáratás, zakfflatás, kfibeszéfflés, k fiközö-sítés,ffenyegető üzenetek, szexuáfflfisan provokatívffényképektovábbküffldése (Ránkfi 2016; Sengupta–CThaudThurfi 2011). A serdűfflők sokszor nem gondofflják végfig, Thogy pffl. egy-egy
erősen bántó komment mfifflyen Thatást váfflt kfi a másfikbóffl, Thogy egy erőszakos vagyfflejárató megnyfifflvánufflásnak mfifflyen következményefiffleThetnek a krfitfizáfflt szeméffly és/vagy csoport esetében (Prfievara 2016).
Számítógépesjátékok
A számítógépes játékok Thatását gyermek- és serdüfflőkorban számos kutatás vfizsgáfflta, s közüfflük sok annak negatív Thatásafit emefflfi kfi: a gyerekek ffüggővé váfflnak tőffle, rom -fflfik a tanufflmányfi teffljesítményük, nem tudnak jóffl koncentráfflnfi az fiskofflában, kevesebb
barátjuk van, Thajfflamosabbak a szocfiáfflfis szorongásra (pffl.Gentfiffle 2009; Porter–Starcevfic 2007). Ezeket ajátékokattöbben agresszfiógerjesztőnektartják(Dfifflffl–Dfifflffl 1998; Ander -son–BusThman 2001). Az afflapvető kérdések ezzeffl kapcsofflatosan a következők: figazoffl -Tható-e empfirfikusan azfifflyentípusújátékok agresszfiót kfiváffltó Thatása? Vajon affefflThasznáffló ajáték során a modefflfflkövetés mfiatttervez meg és Thajt végre agresszív csefflekedeteket, vagy ajátékban átéffltffrusztrácfió az, amfi kfiváfflt befflőffle agresszívtetteket? Azokjátszanaktöbbet, akfik magányosak és nem rendefflkeznek barátokkaffl,fifflffletve kortárskapcsofflatafikban nem sfikeresek?
Egy 9–13. osztáfflyostanufflókkaffl a közefflmúffltban végzett magyar vfizsgáfflat adatafi (n = 122ffő; 63 fi ú, 59fflány) azt mutatják, Thogy a serdüfflők és fi atafflok átfflagosan 126,97 per -cet töffltenek játékkaffl egy nap, és közüfflük 65-en mondThatók számítógépen játszóknak (Zaffla 2016). A ffefflmérésben a számítógépes játékokat az úgynevezett ESRB Content Descrfiptors afflapján Thárom kategórfiába sorofflták azok erőszakos voffltuk afflapján. A durván erőszakos csoportbatartozókjefflfflegzetessége, Thogy bennüktettfflegesség, fi zfikafi erőszak, testrészek csonkítása, megerőszakofflás jefflenítődfik meg. Az enyThén erőszakos játékok abban küfflönböznek az efflőzőektőffl, Thogy ezekben az erőszak nem a vafflóságban, Thanem rajzfifflmjefflfflegűenjátszódfik, csak a szerepfflőffantázfiájábantörténfik meg, vagy csupán uta -fflástörténfik rá. A Tharmadfik kategórfia az erőszakmentesjátékokatffogfflafflja magába.
A vfizsgáfflat adatafi afflapján nem mutatTható kfi szfignfifi káns küfflönbség az agresszfió szfint -jében azok között, akfik játszanak számítógépes játékokkaffl és azok között, akfik nem.
TeThát a számítógépes játékok önmagukban nem tekfintThetők agresszfiót kfiváffltóknak. Vfiszont az erőszakosjátékok és az agresszív vfisefflkedés között van összeffüggés. De Thogy mefflyfik az ok és mefflyfik az okozat, azt ezekbőffl az adatokbóffl nemffleThet megmondanfi (Zaffla 2016).
Ebben a kutatásban azt fis megnézték, vajon a számítógépes játékokkaffl játszóknak mfifflyen az osztáfflyban efflffogfflafflt Thefflyzetük, mennyfire magányosak, vannak e barátafik. Kfi -derüfflt, abban nfincsen küfflönbségjátszók és nemjátszók között, Thogy mennyfi barátjuk van, s abban sem, Thogy kfi mennyfire népszerű kortársafi körében. Ajátszássaffltöffltöttfidő sem korreffláfflt sem a népszerűséggeffl, sem a köfflcsönös kapcsofflatok számávaffl (Zafflafi 2016). Ezek a vfizsgáfflatfi adatok összecsengenek a nemzetközfi kutatások eredményefiveffl (Jfin 2011), ígyffleThetséges, Thogy a számítógépesjátékoknak nfincs beffofflyásuk a serdüfflőktársas kapcsofflatafinak afflakufflására. Azfis efflképzefflThető, Thogy épp a vfirtuáfflfistérbentörténőjáték az, ameffly közefflebb Thozza őket egymásThoz. Effefflvetésekfigazofflására azonban mégtovábbfi empfirfikus vfizsgáfflatokra van szükség.
Internetffüggőség
Napjafinkban kfiafflakufflt egy új jefflenség, az finternetffüggőség, ameffly sajátos vfisefflkedésfi fformákat eredményez a serdüfflő korosztáfflyban. Young(1998) azfinternetffüggőség ötffő
típusát küfflönböztetfi meg. 1) Onfflfine szexuáfflfisffüggőség esetén a serdüfflő kényszeresjeffl -ffleggeffl, nagyon sokfidőttöffltffefflnőtttartafflmak és pornó offldafflak nézegetéséveffl. 2) Onfflfine kapcsofflatoktóffl vafflóffüggőségrőffl akkor beszéfflünk, Tha egy fi ataffl szfinte csakfifflyentípusú kapcsofflatokattartffenn. 3) Kényszeres onfflfine szerencsejátékozás. 4) Kényszeresfinffor -mácfió gyűjtögetés a neten; áfflfflandó szörffözés és keresgéfflés a küfflönböző adatbázfisokban. 5) A számítógépjátékoktóffl vafflóffüggőség, megszáfflfflottság.
Az finternetffüggők átfflagosan több mfint Thetfi 40 órát töffltenek onfflfine. Számukra az finternetenfflévő áfflfflandójefflenfflét a szórakozás, a kapcsofflattartás és pfiThenésfforrása, a ne -tesfidőtöffltés növekedése pedfigfflétffontosságú. Képtefflenek a netezést abbaThagynfi és kefflffle -metfflenüffl érzfik magukat, amfikorffeffl kefflfflffüggesztenfiük vagy abba kefflffl Thagynfiuk azfinter -netezést. Azfinternetet részesítfik efflőnybentanufflmányafikkaffl, szakmafi efflőreThaffladásukkaffl szemben, és nemffogfflafflkoznak a vafflós, megoffldásra váró probfflémákkaffl. Egyre kevesebb fidőt töffltenek a csaffládtagjafikkaffl, magas a ffeszüffltség szüfflefik és köztük. EfflThanyagofflják a barátafikat és kortárskapcsofflatafikat, áffltafflában afflacsony a tanufflmányfi teffljesítményük. Közüfflük sokan magányosak, depresszfiósak(Hfing Keung Ma 2011).
A ffüggőség kfiafflakufflásávaffl ffogfflafflkozó vfizsgáfflatok szerfint a serdüfflőkorfi probfflémás finternetThasznáfflat kfiafflakufflásában megThatározó szerepe van a csaffládfi Tháttérnek, a d fisz-ffunkcfionáfflfis csaffládfi kapcsofflatoknak. Emefflfflett fflényeges, Thogy a szüfflők mfifflyen mfintát nyújtanak sajátfinternetThasznáfflatfi szokásafikkaffl gyermekefik számára (Prfievara 2016).
Összegzés
Az efflmúfflt évtfizedekben a médfia, küfflönösen azfinternet offlyan mértékűffejfflődésen és effl -terjedésen ment keresztüffl, Thogy a gyermekkorfi szocfiafflfizácfió egyfikfigenffontos ágensévé váfflt. Egy küfflönffogafflom, a médfiaszocfiafflfizácfió szüffletett meg ajefflenségtartafflmánakffle -írására, ameffly kapcsán az egyfik kufflcskérdés annaktfisztázása, Thogy a nagyrészt médfián és neten ffefflnövő gyerekek és fi atafflok szocfiáfflfis vfisefflkedésében és társas kapcsofflatafiban mfindez mfifflyen Thatásokatfidéz efflő.
Amfi a kutatásokbóffl egyértefflműen kfiderüffl, Thogy atecThnofflógfia afflapú kommunfikácfió effltér a vafflós, szeméfflyek között zajffló kommunfikácfiótóffl, de ennekteffljesen negatív Thatásáróffl nem beszéfflThetünk a szeméfflyközfi kapcsofflatok afflakufflására nézve. Az empfirfikus vfizsgá -fflatokbóffl nyert adatokfinkább azt mutatják, Thogy azfinternet vagy a számítógépesjátékok Thasznáfflata afflapvetően nem váffltoztatja meg a fi atafflok szocfiáfflfis vfisefflkedését.
IRODALOM
Anderson, C. A. – BusThman,J. B. (2001) Eff ects off Vfiofflent Vfideo Games on Aggressfive BeThavfior, Aggressfive Cognfizfion, Aggressfive Aff ect, PThysfiofflogficaffl Arousaffl, and Prosocfiaffl BeThavfior: A Meta-anafflytfic Revfiew off Scfientfifi c Lfiterature. PsycThofflogficaffl Scfience, 12/5. pp. 353–359.
ARGYLE, M. (1983)TThe PsycThofflogy off Interpersonaffl BeThavfiour. Harmontswork, Pengufin.
Bandura, A. (1977) Socfiaffl Learnfing TtTheory. London, Prentfice Hafflffl.
Cappefflffla, E. – O’Connor, E. – O’Connor, E. E. (2015) Socfiaffl-Emotfionaffl Learnfing and Academfic AcThfievement: Usfing Causaffl MetThodsto Expfflore Cfflassroom-Leveffl MecThanfisms. AERA Open Juffly-September, 1/3. pp. 1–26.
Ceffafi, C. – Cavfionfi, V. (2014) Socfiaffl and Emotfionaffl Educatfionfin Prfimary ScThooffl. New York, Sprfinger.
Coffle, P. M. – Tan, P. Z. (2007) Emotfion Socfiafflfizatfionffrom a Cufflturaffl Perspectfive. In:J. E. Grusec & P. D. Hastfings (ed.): Handbook off Socfiafflfizatfion. New York, Th e Gufifflfford Press. pp. 516–542.
Csepefflfi Gy. (2012) Az onfflfine és az offlfine vfifflágok összeThasonfflítása. Thttp://www.csepefflfi.Thu/ prezentacfiok/csepefflfi_evofflutfion_2012.pdff [Letöffltve: 2016. 12. 11.]
Csepefflfi Gy. (2016) A Z nemzedékffleThetséges éffletpáfflyáfi. Educatfio, IV. pp. 509–515. DenTham, S. A. – Bassett, H. H. – Wyatt, T. (2007) Th e Socfiafflfizatfion off Emotfionaffl
Competence. In:J. E. Grusec & P. D. Hastfings (ed.): Handbook off Socfiafflfizatfion. New York, Th e Gufifflfford Press. pp. 614–637.
Dfiamanduros, T. – Downs, E. –Jenkfins, S.J. (2008) Th e Roffle off ScThooffl PsycThofflogfists fintThe Assessment, Preventfion, and Interventfion off Cyberbufflfflyfing.PsycThofflogyfintThe ScThooffls,45/8. pp. 693–704.
Dfiener, M. L. – Isabefflffla, R. A. – BeThunfin, M. G. (2008) AttacThmentto MotThers and FatThers durfing Mfiddffle CThfiffldThood: Assocfiatfions wfitTh CThfiffld Gender, Grade, and Competence. Socfiaffl Devefflopment, 17/1. pp. 84–101.
Dfifflffl, K. E. – Dfifflffl,J. C. (1998) Vfideo Game Vfiofflence: A Revfiew offtThe Empfirficaffl Lfiterature. Aggressfion and Vfiofflent BeThavfior, 3/4. pp. 407–428.
DfiPrete, T. A. –Jennfings,J. L. (2011) Socfiaffl and BeThavfioraffl Skfifflffls andtThe Gender Gap fin Earffly Educatfionaffl AcThfievement.Socfiaffl Scfience ResearcTh, 41/1. pp. 1–15.
Draa, V. – Sydney, T. D. (2009) Cyberbufflfflyfing: CThafflfflenges and Actfions. Journaffl off Famfiffly and Consumer Scfiences, 101/4. pp. 40–46.
Efflbertson, N. – Brackett, M. A. – Wefissberg, R. (2010) ScThooffl-based Socfiaffl and Emotfionaffl Learnfing (SEL) Programmfing: Current Perspectfives. In: A. Hargreaves, M. Fufflfflan, D. Hopkfins & A. Lfieberman (eds): Th e Second Internatfionaffl Handbook off Educatfionaffl CThange. New York, Sprfinger. pp. 1017–1032.
Efflfias, N. – LemfisTh, D. (2008) Medfia Usesfin Immfigrant Famfifflfies: Torn between“Inward” and“Outward” PatThs off Integratfion. Internatfionaffl Communficatfion Gazette, 70/1. pp. 23–42.
Gentfiffle, D. (2009) PatThofflogficaffl Vfide-Game Use Among YoutTh Ages 8to 18: A Natfionaffl Study. PsycThofflogficaffl Scfience, 20/5. pp. 594–602.
GresTham, F. M. – Efflfflfiott, S. N. (1993) Socfiaffl Skfifflffls Interventfion Gufide: Systematfic ApproacThesto Socfiaffl Skfifflffls Trafinfing. Specfiaffl ServficesfintThe ScThooffls, 8/1. pp. 37–158. Gundersen, K. K. (2014) Socfiaffl Emotfionaffl Competence – Too MucTh or Too Lfittffle. Inter
-natfionaffl Journaffl off Emotfionaffl Educatfion, 6/1. pp. 4–13.
Hfing Keung Ma (2011) Internet Addfictfion and Antfisocfiaffl Internet BeThavfior off Adofflescents. Scfientfifi c Worffld Journaffl, 11. pp. 2187–2196.
Jfin, S. (2011)“My Avatar BeThaves Wefflffl and Th fis Feeffls RfigTht”: Ideaffl and OugTht Sefflvesfin Vfideo Gamfing. Socfiaffl BeThavfior and Personafflfity, 39/9. pp. 1175–1182.
KocThanska, G. – Aksan, N. (2006) CThfiffldren’s Conscfience and Sefflff-regufflatfion. Journaffl off Personafflfity, 74/6. pp. 1588–1609.
Kósa É. – BertaJ. (2015) Médfiaszocfiafflfizácfió. Budapest, Wofflters Kffluwer.
Kraut, R. E. – Patterson, M. – Lundmark, V. – Kfiesffler, S. – MukThopadThyay, T. & ScTherfflfis, W. (1998) Internet Paradox: A Socfiaffl TecThnofflogy Th at Reduces Socfiaffl Invofflvement and PsycThofflogficaffl Wefflffl-befing? Amerfican PsycThofflogfist, 53. pp. 1017–1032.
Lászffló M. – Danó, Gy. (2015) Akfik péffldaképek és akfik nem. In: Kósa É. & BertaJ. (eds): Médfiaszocfiafflfizácfió. Budapest, Wofflters Kffluwer. pp. 179–216.
LenThart, A. – Purcefflffl, K. – SmfitTh, A. & ZfickuThr, K. (2010) Socfiaffl Medfia & Mobfiffle Internet Use Among Teens and Young Adufflts. Retrfieved May 30, 2011ffrom Pew Internet & Amerfican Lfiffe Project Websfite: Thttp://www.pewfinternet.org/Reports/2010/Socfiaffl -Medfia-and-Young-Adufflts.aspx [Letöffltve: 2016. 10. 21.]
Lfivfingstone, S. (2003) CThfiffldren’s Use offtThe Internet: Reffl ectfions ontThe Emergfing Re-searcTh Agenda. New Medfia & Socfiety, 5/2. pp. 47–166.
Lfivfingstone, S. (2005) Peopffle LfivfingfintThe New Medfia Age: RetThfinkfing‘Audfiences’ and‘Users’. Oxfford Internet Instfitute/MIT WorksThop: New ApproacThesto ResearcTh ontThe Socfiaffl Impfflficatfions off Emergfing TecThnofflogfies. 15–16 Aprfiffl.
Mayer,J. D. – Safflovey, P. (1997) WThatfis Emotfionaffl Intefflfflfigence? In:P.Safflovey & D.J. Sffluyter (eds): Emotfionaffl Devefflopment and Emotfionaffl Intefflfflfigence: Educatfionaffl Impfflficatfions. New York, Basfic Books. pp. 3–25.
NagyJ. – Zsofflnafi A. (2001) Szocfiáfflfis kompetencfia és nevefflés. In: Fafflus I. (ed.): Tanufflmá -nyok a neveffléstudomány körébőffl. Budapest, Osfirfis Kfiadó. pp. 251–269.
Porter, G. – Starcevfic, V. (2007) Are Vfiofflent Vfideo Games Harmffuffl? Austrafflasfian PsycThfiatry, 15/5. pp. 422–426.
Prfievara D. K. (2016) Iskoffláskorúak probfflémás mértékűfinternetThasznáfflatának következ-ményefi és megefflőzésfiffleThetőségefi. Magyar Pedagógfia, 116/2. pp. 151–169.
Ránkfi S. (2016) Nyefflvfi profifflozás azfinterneten. In: Gabos E. (ed.): A médfia Thatása a gyermekekre és fi atafflokra. Budapest, VIII. Nemzetközfi Gyermekmentő Szofflgáfflat Magyar Egyesüfflet. pp. 250–254.
Rose-Krasnor, L. (1997) Th e Nature off Socfiaffl Competence: A Th eoretficaffl Revfiew. Socfiaffl Devefflopment, 6. pp. 11–135.
Saarnfi, C. (1999) Th e Devefflopment off Emotfionaffl Competence. New York, Gufifflfford Press. Ságvárfi B. (2016) Éfflet az eszközökön, avagy van-e új a Nap afflatt? A fi atafflok médfiaThaszná
-fflatfi szokásafiróffl. In: Gabos E. (ed.):A médfia Thatása a gyermekekre és fi atafflokra. Budapest, VIII. Nemzetközfi Gyermekmentő Szofflgáfflat Magyar Egyesüfflet. pp. 139–148.
Safflovey, P. – Bedefflffl, B. T. – Detwefiffler,J. B. & Mayer,J. D. (2000) Current Dfirectfion fin Emotfionaffl Intefflfflfigence ResearcTh. In: M. Lewfis &J. M. Havfiffland-Jones (eds): Handbook off Emotfions. New York, Gufifflfford Press.
ScThnefider, B. H. (1993) CThfiffldrens Socfiaffl Competencefin Context. Oxfford, Pergamon Press. Semrud-Cfflfikeman, M. (2007) Socfiaffl Competencefin CThfiffldren. New York, Sprfinger. Sengupta, A. – CThaudThurfi, A. (2011) Are Socfiaffl Networkfing Sfites a Source off Onfflfine
Harassmentffor Teens? Evfidenceffrom Survey Data. CThfiffldren and YoutTh Servfices Revfiew, 3/2. pp. 284–290.
SThfin Ann,J. – Cooney, T. M. (2006) PsycThofflogficaffl Wefflffl-befingfin Mfidto Late Lfiffe: Th e Roffle off Generatfivfity Devefflopment and Parent-CThfiffld RefflatfionsThfips AcrosstThe Lfiffespan. Internatfionaffl Journaffl off BeThavfioraffl Devefflopment, 30. pp. 410–421.
Spence, S. (1983) Devefflopmentsfin Socfiaffl Skfifflffls Trafinfing. London, Academfic Press. SubraThmanyam, K. – Greenfffieffld, P. (2008) Onfflfine Communficatfion and Adofflescent
RefflatfionsThfips. Future CThfiffld, Sprfing, 18/1. pp. 119–146.
Toppfing, K. – Bremner, W. – Hofflmes, E. A. (2000) Socfiaffl Competence: Th e Socfiaffl Constructfion offtThe Concept. In: R. Bar-On &J. D. A. Parker (eds): Th e Handbook off Emotfionaffl Intefflfflfigence. New York,Jossey-Bass. pp. 29–39.
Tunstafflffl, D. F. (1994) Socfiaffl Competence Needsfin Young CThfiffldren: WThattThe ResearcTh Says. New Orffleans, Paper presented attThe Assocfiatfionffor CThfiffldThood Educatfion.
Tyffler, T. R. (2002) IstThe Internet CThangfing Socfiaffl Lfiffe? It SeemstThe More Thfings CThange,tThe More StaytThe Same. Journaffl off Socfiaffl Issues, 58/1. pp. 195–205. ÚjThefflyfi A. (2015) Azfinternet mfint szocfiafflfizácfiós közeg. In: Kósa É. & BertaJ. (eds):
Médfiaszocfiafflfizácfió. Budapest, Wofflters Kffluwer. pp. 153–178.
Van der Zee, K. – TThfijs, M. – ScThakeffl, L. (2002) Th e RefflatfionsThfip off Emotfionaffl wfitTh Academfic Intefflfflfigence andtThe Bfig Ffive. European Journaffl off Personafflfity, 16. pp. 103–125. Webster-Stratton, C. – Refid,J. (2004) StrengtThenfing Socfiaffl and Emotfionaffl
Competencefin Young CThfiffldren – Th e Foundatfionffor Earffly ScThooffl Readfiness and Success. Inffants and Young CThfiffldren, 17/2. pp.96–113.
Young, K. (1998) Internet Addfictfion:tThe Emergence off a New Cfflfinficaffl Dfisorder. Cyber PsycThofflogy & BeThavfior, 1. pp. 237–244.
Zaffla M. (2016) Modern számítógépesjátékok Thatásafi a fi atafflok agresszfiójára és szocfiáfflfis kapcsofflatafikra. In: Gabos E. (ed.): A médfia Thatása a gyermekekre és fi atafflokra. Budapest, VIII. Nemzetközfi Gyermekmentő Szofflgáfflat Magyar Egyesüfflet. pp. 165–169.
Zfins,J. E. – Efflfias, M.J. (2006) Socfiaffl and Emotfionaffl Learnfing. In: G. G. Bear & K. M. Mfinke (eds): CThfiffldren’s Needs III: Devefflopment, Preventfion, and Interventfion. BetThesda, MD, Natfionaffl Assocfiatfion off ScThooffl PsycThofflogfists. pp. 1–13.
Zsofflnafi, A. (2002) RefflatfionsThfip between CThfiffldren’s Socfiaffl Competence, Learnfing Motfivatfion and ScThooffl AcThfievement. Educatfionaffl PsycThofflogy, 22/3. pp. 317–330. Zsofflnafi A. (2013) Aszocfiáfflfisffejfflődéssegítése. Budapest, Gondofflat Kfiadó.
Zsofflnafi A. (2014) Szocfiáfflfistanufflás – szocfiáfflfis vfisefflkedés. In: Benedek A. & GofflnThoffer E. (eds): Tanufflmányok a neveffléstudomány körébőffl 2013. Budapest, MTA Pedagógfiafi Tu -dományos Bfizottság. pp. 55–77.
Zsofflnafi, A. – Kasfik, L. (2014) Functfionfing off Socfiaffl Skfifflfflsffrom Mfiddffle CThfiffldThoodto Earffly Adofflescencefin Hungary. Internatfionaffl Journaffl off Emotfionaffl Educatfion, 6/2. pp. 54–68.
