Pendidikan Moral
MORAL=SATU GELAGAT
AKHLAK
BERSIFAT BAIK/BURUK
KONTINUUM BUKAN/DAN DIKOTOMI
KAWALAN SOSIAL
SATU YANG RELATIF JUGA ABSOLUT
BERSIFAT BAIK
KEBIASAAN AMALAN
KELAZIMAN
ADAT
SATU ASPIRASI SATU PERINTAH
KEPATUHAN
SOSIAL SENSITIF RELATIF MUTLAK DITERIMA
SATU UKURAN
HASIL DARI WARISAN
SATU WAWASAN
SATU PENILAIAN
MENJADI UNDANG-UNDANG
ADA PIAWAI
ADA KESAN NEGATIF JIKA TIDAK DIPATUHI ADA NILAI BAIK
SECARA SADAR DIWARISI
DIJANGKA DIAMALKAN DALAM KEADAAN
TERTENTU
DINAMIK DAN JUGA STATIK
BERFUNGSI DALAM MASYARAKAT SECARA
STABIL
DARI AJARAN AGAMA
KAWALAN SOSIAL
KESINAMBUNGAN
MEMBINA
MENJAGA MARTABAT MANUSIA
HINDARI KERUSAKAN MASYARAKAT
KEMAJUAN
PENINGKATAN KUALITI HIDUP
KURIKULUM/TAJUK/PEMBELAJARAN
RASIONAL
STRATEGI-PENGAJARAN, PEMBELAJARAN
DAN PENILAIAN
DASAR
BERLAKU KESALAHAN TAPI TIDAK SEORANG
PUN DAPAT DIPERSALAHKAN
PERINGKAT INDIVIDU
PERINGKAT ORGANISASI
PERINGKAT NEGARA
UKURAN/NILAI TARA
KUANTITATIF/KUALITATIF
KRITERIA
PETANDA/PETUNJUK
TATAKELAKUAN YANG BERTERUSAN
TATASUSILA-PERATURAN SOSIAL
BERKAIT DENGAN MORAL
ETIKA DAN AGAMA
ETIKA PROFESION
TEORI NORMATIF=SALAH ATAU BETUL
SATU-SATU PERLAKUAN
KONSEKUENSIAL=AKIBAT ATAU KESAN ATAU
HASILNYA. KALAU AKIBAT/KESANNYA BAIK, MAKA TINDAKAN ITU BETUL DAN
SEBALIKNYA. PERSOALAN BAIK UNTUK SIAPA?
JENIS- EGOISM DAN UTILITARIANNISME
EGOISM-UTAMAKAN KEPENTING KENDIRI UTILITARIANISME-MENGAMBIL TAHU
TENTANG KESAN TINDAKAN SESEORANG KEPADA PIHAK LAIN
BETUL SALAH BERGANTUNG KEPADA AKIBAT
ATAU KESAN SAHAJA
JUGA TEORI PSIKOLOGI
IALAH UNTUK KEPENTINGAN KENDIRI
ETIKAL JIKA IA MENCAPAI KEPENTINGAN
KENDIRI
JENIS EGOISM-PERSONAL DAN TIDAK
PERSONAL
PERSONAL-MENGEJAR MATLAMAT PERIBADI
UNTUK MASA PANJANG
BUKAN PERSONAL-SETIAP ORANG PATUT
MEMGIKUTI KEPENTINGANNYA JANGKA MASA PANJANG
SALAHFAHAM TENTANG EGOISM-EGOIS
BUAT APA SAHAJA YANG IA SUKA,
MEMENTINGKAN HIBURAN SEMATA-MATA
( HEDONISM) DAN TIDAK JUJUR, TIDAK SUKA MENOLONG ORANG LAIN……
DOTRIN MORAL
LEBIHKAN KEBAIKAN=HIBURAN/KEPUASAN
IMBANGANKAN ANTARA BAIK DAN BURUK
BAIK=KEGEMBIRAAN/HIBURAN
OLEH JEREMY BENTHAM (1748-1832), JOHN
STUART MILL (1806-1873)
1. KEDUA-DUA ASPEK-BAIK DAN BURUK
2. TINDAKAN MEMBAWA KESAN BERLAINAN KEPADA LAIN ORANG
3.NILAI TINDAKAN MENGIKUT KESAN
4. MEMAKSIMUMKAN KEGEMBIRAAN DALAM JANGKA MASA PANJANG
5.TINDAKAN SUKAR DIRAMALKAN
6.GUNAKAN BUDI BICARA DALAM PENILAIAN.
ATAU DEONTOLOGIKALF-FOKUS KPD. HAK
INDIVIDU DAN NIAT TINDAKAN BUKAN KESAN
ETIKA ATAU TIDAK SATU TINDAKAN
DITENTUKAN OLEH LEBIH DARIPADA AKIBAT TINDAKAN
IA MELIBATKAN ASPEK KEADAAN/SUASANA
TINDAKAN SELAIN DARIPADA KESAN/AKIBAT
TEORI TIDAK
KEGUNAAN DALAM ORGANISASI
PROSES MEMBUAT KEPUTUSAN YANG
BERMORAL
YANG SALAH TETAP SALAH SEPERTI MENIPU,
BETUL TETAP BETUL
TIDAK ETIKAL/TIDAK BERMORAL
MENGGUNAKAN MANUSIA SEBAGAI ALAT
KOMEN TENTANG TEORI KANT BERKAITAN
DENGAN ETIKA DAN MORAL
SATU WAHYU
ASASNYA IALAH GELAGAT NABI/MANUSIA
PILIHAN
ASASNYA IALAH IBADAH/AMALAN
ASASNYA IALAH DISIPLIN KENDIRI
ADA GANJARAN DAN HUKUMAN
DIDAHULUI DENGAN PERINGATAN,
BIMBINGAN CONTOH AMALAN
PERSAMAAN
PERBEZAAN
PENGUKUHAN
KESEPADUAN
Immanuel Kant- Ahli falsafah Jerman
(1724-1804) beretika tidak perlu tahu hasil
tindakan kita. Ia bergantung kepada niat kita dan bukan kesan atau akibat tindakan kita. Kita tidak perlu mengetahui tentang akibat atau kesan yang dijangka. Peraturan moral=diketahui dengan alasan sebab
sahaja,tidak perlu penyelidikan
Penakkulan moral tidak bergantung kepada
ilmu fakta. Memberi sebab sudah
mencukupi untuk mencapai tahap moral yang rendah.
TATACARA KERJA
PANDUAN
SANCTION/KAWALAN
RASIONAL
MENJAGA IMEJ/NAMA/JENAMA
BERTANGGONGJAWAB
KAWALAN PERLAKUAN GURU MENJAGA IMEJ KEGURUAN
KAWALAN AMALAN KEGURUAN
BERTANGGONGJAWAB
PANTANG LARANG/TEGAHAN
LANGGAR DIHUKUM
SINGKIR DARI PENDAFTARAN SEBAGAI
PENGAMAL
TATACARA BERNIAGA
KEJUJURAN
MELAYAN PELANGGAN
KETELUSAN
NILAI AGAMA
AMANAH
SANCTION PERSATUAN
IKUT AMALAN YANG BAIK KEJUJURAN
AMANAH
SETIA TELUS
TIDAK TAMAK
BERTANGGONGJAWAB
KEUNTUNGAN MENYELURUH
CODE OF ETHICS
CODE OF CONDUCT-KELAKUAN DAN
TATACARA BERTINDAK
SENARAI BOLEH/TIDAK BOLEH DILAKUKAN
REKAAN AHLI/PASUKAN
BERUBAH MENGIKUT MASA
MUTLAK
KESALAHAN/KESILAPAN PENGAJARAN DAN
PENTADBIRAN
GELAGAT MAHASISWA
KUALITI PROGRAM
PENYELEWENGAN
DISKRIMINASI
PENILAIAN
DISKRIMINASI-KAUM/JANTINA
PENYELEWENGAN
TIDAK CEKAP
PELBAGAI BUDAYA
TIDAK ADIL
KEPENTINGAN KENDIRI
SATU MASALAH, SITUASI, PELUANG INDIVIDU MEMBUAT PILIHAN
PILIHAN YANG ETIKAL/BUKAN ETIKAL KERANA KONFLIK NILAI & FALSAFAH
INDIVIDU& ORGANISASI
KONFLIK KEPENTINGAN JUJUR DAN ADIL
KOMUNIKASI
NILAI SEJAGAT (UNIVERSAL VALUES)
PENANDARAS (BENCHMARK?)
RELATIF
ETIKA DAN MORAL
DALAM PENGURUSAN
DISIPLIN
KERAHSIAAN MAKLUMAT/MAKLUMAT
PERIBADI ISU MARUAH DIRI KEADILAN HUKUMAN UNTUK KEBAIKAN KETEKALAN AMALAN PANDUAN AGAMA DAN
KEADILAN-INPUT, PROSES DAN OUTPUT,
DATA, PENILAIAN, HUKUMAN, PERINGKAT DIRI DAN ORGANISASI, SAKSAMA BUKAN
SAMA, PERASANGKA, EMOSI, KEPENTINGAN KENDIRI/PERIBADI, SATU PERJUANGAN
KETEGASAN
KEADILAN
KERAHSIAAN
KESABARAN
KESEIMBANGAN
KETEKALAN
CONTOHAN
SAMA DENGAN CIRI PERIBADI DIATAS
MENGUTAMAKAN KEPENTINGAN UMUM,
RAMAI DAN SEMUA
SATU BUDAYA. TRADISI
AMALAN MENYELURUH
SEPUNYA
MORAL DAN ETIKA PENTING
SOAL PEMIKIRAN DAN NILAI
MELEBIHI KEPERLUAN ASAS
SEJAGAT
KAITAN DENGAN AGAMA
Agama
Pancasila
liberalis-kapitalis
sosialis-komunis
Pada model pendidikan moral berbasis agama,
Agama memiliki peran yang amat penting dalam kehidupan umat manusia. Agama menjadi pemandu dalam upaya untuk mewujudkan suatu kehidupan yang bermakna, damai dan bermartabat. Pendidikan Agama dimaksudkan untuk peningkatan potensi spritual dan membentuk peserta didik agar menjadi manusia yang beriman dan bertakwa kepada Tuhan Yang Maha Esa dan berakhlak mulia. Akhlak mulia mencakup etika, budi pekerti yang luhur, dan moral sebagai perwujudan dari pendidikan agama.
Pada model pendidikan moral berbasis
Pancasila (sepeninggal P4), Pancasila dengan nilai-nilai luhur yang terkandung di dalamnya menjadi basis atau bahan utama dari pendidikan moral dan pendidikan karakter yang merupakan alat untuk membentuk keperibadian luhur, karakter, dan moral bangsa Indonesia. Pendidikan moral dan karakter selanjutnya harus diintregasikan atau dimasukkan ke dalam Sistem Pendidikan Nasional karena akan lebih mudah untuk diawasi kualitasnya oleh Pemerintah.
Pada model pendidikan moral berbasis liberalis-kapitalis,
nilai-nilai kebaikan dan keburukan masyarakat liberal akan sangat mudah sekali bergeser. Tergantung pihak mana yang kuat, dan siapa yang bisa membangun opini di masyarakat.
Sistem kapitalisme sepenuhnya memihak dan
menguntungkan pihak-pihak pribadi kaum bisnis swasta. Seluruh keputusan yang menyangkut bidang produkasi baik itu alam dan tenaga kerja dikendalikan oleh pemilik dan diarahkan untuk mendapatkan keuntungan sebesar-besarnya. Menurut Dudley Dillard kapitalisme adalah hubungan-hubungan di antara pemilik pribadi atas alat-alat produksi yang bersifat nonpribadi (tanah, tambang, instalasi industry dan sebagainya, yang secara keseluruhan disebut modal atau capital) dengan para pekerja yang biar pun bebas namun tak punya modal yang menjual jasa tenaga kerjanya kepada para majikan.
Pada model pendidikan moral berbasis
sosialis-komunis, sosialisme lahir sebagai reaksi atas krisis sosial akibat industrialisasi dan cara produksi liberal-kapitalistis di abad ke-19. Prinsip persaingan bebas dalam kapitalisme menempatkan kaum buruh dalam posisi yang lemah. Menurut ajaran moral sosialisme, manusia pada dasarnya berwatak sosial dan memiliki rasa kesetiakawanan sosial atau solidaritas.