Katolikus megújulás a Jászságban (1687-1746)

Archivariorum

historicorumque magistra

Történeti tanulmányok Bak Borbála tanárnæ

70. születésnapjára

Szerkesztette Kádár ZsóÞ _a Lakatos Bálint Zarnóczki Áron

Magyar Levéltárosok Egyesülete Budapest, 2013

A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 13. A kötet az NKA támogatásával jelent meg.

A kötet kereskedelmi forgalomban nem kapható. Az ünnepelt fényképét Várhelyi Klára (Róma) készíteĴ e. A kötetben szereplæ térképeket Nagy Béla (MTA BTK TTI) rajzolta.

A borító és a tördelés Abinéri Gábor munkája.

A borítón a közölt tanulmányokhoz tartozó képek részletei láthatók. ISBN 978-963-87475-3-2

© A tanulmányok szerzæi, 2013 Fotó © Várhelyi Klára, 2013

Szerkesztés © Kádár ZsóÞ _{a, Lakatos Bálint, Zarnóczki Áron, 2013} Képmelléklet © a tanulmányok szerzæi, 2013

Kiadja a Magyar Levéltárosok Egyesülete www.leveltaros.hu

Felelæs kiadó: Tyekvicska Árpád, elnök és Décsey Sándor, titkár

A nyomdai munkálatokat a Kódex Könyvgyártó Kft. végezte. Felelæs vezetæ: Marosi AĴ ila

Minden jog fenntartva. Printed in Hungary

5 Tartalom

Tartalom

Köszöntæ (Kenyeres _Istv‡n_{) ... 11}

Tabula gratulatoria ... 15

Elæszó (K‡d‡r _Zs_Ófia_{, L}akatos _B‡lint_{, Z}arn_Óczki _Áron_{) ... 19}

Rövidítésjegyzék ... 21

I.Ȳ TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ, TÖRTÉNETI TOPOGRÁFIA, TÉRKÉPHASZNÁLAT Boll_Ók _Ád‡m_{: Magángondolatok temet}æ_{, település és} településtörté-net viszonyáról a 10–11. századi Kárpát-medencében ... 25

Private Thoughts on the Relation between Cemetery, SeĴ lement and SeĴ lement History of Carpathian Basin in 10–11th _{centuries ... 69}

Csukovits _Enikҩ_{: Magyarország helye Kelet-Európában. A Descriptio} Europae Orientalis országleírásai ... 71

The Place of Hungary in Eastern Europe. The Country Descriptions of the Descriptio Europae Orientalis ... 82

TÓth _Krisztina_{: Tata és környéke településeinek történeti földrajza} a 14. században ... 83

Historical Topography of Tata and Its Region in the 14th _{Century ... 101}

Lakatos _B‡lint_{: Lázár deák Tabula Hungariae-jának (1528) helyrajza} és a késæ középkori úthálózat ... 103

SeĴ lements on Lazarus’ Tabula Hungariae (1528) and Late Medieval Road Network ... 128

6 Tartalom

Tringli _Istv‡n_{: Oremus. Egy hegyaljai d}ÿ_læ_{név jelentése ... 129}

Oremus. Bezeichnung eines Flurnamens aus der Hegyalja Region ... 142

TÓth _Gergely_{: Meddig terjed Magyarország? Történelmi jogok és} politikai realitások küzdelme Bél Mátyás Notitiájában ... 143

What’s the Extent of Hungary? Conß ict of Historical Rights and Political Realities in Mátyás Bél’s Notitia ... 163

Kulcs‡r _Krisztina_{: Landgraf Ádám gondolatai a magyarországi} utak javításáról ... 165

Adam Landgrafs Gedanken über die Verbesserung der Post-Straßen und anderer Hauptweege im Königreich Ungarn ... 188

Reisz _{T. C}saba_{: Külföldi mérnökök a magyar országi kataszteri} fel-méréseknél ... 189

Foreign Surveyors at the Cadastral Surveys in Hungary ... 215

T…r…k _Enikҩ_{: Néhány kataszteri ira}Ĵ _{ípus ... 217}

Einige Katastralunterlagen ... 235

BertŽnyi _Iv‡n_{: A Badacsony-hegy fontosabb helynevei a 20.} század-ban ... 237

Wichtigere Ortsnamen des Berges Badacsony im 20. Jahrhundert ... 242

II.ȲFORRÁSKIADÁS ÉS TÖRTÉNELEM Bessenyei _JÓzsef_{: Li}Ĵ _{erae ad Cameram exaratae. A Magyar} Kamará-hoz intézeĴ levelek, különös tekinteĴ el a magyar nyelvÿekre ... 245

LiĴ erae ad Cameram exaratae. An die Ungarische Kammer geschriebene Briefe mit besonderer Rücksicht auf Briefe in ungarischer Sprache ... 255

Tusor _PŽter_{: Pázmány pápai bullái és palliuma. (Adatok az} eszter-gomi érseki szék 1616. évi római konzisztoriális betöltéséhez) ... 257

Die päpstlichen Bullen und das Pallium von Péter Pázmány, Erzbischof zu Gran (1616) ... 275

7 Tartalom

Fazekas _Istv‡n_{: Homonnai Drugeth III. György (1583–1620)}

familiá-risainak jegyzéke 1622-bæl. Adalék Tállyai Pál pályájához ... 277 Die Liste der Familiaren von György III. Drugeth von Homonna (1583–

1620) aus dem Jahre 1622. Ein Beitrag zur LauĠ ahn von Pál Tállyai, Übersetzer der Historiarum de rebus Ungaricis libri ... 292 K‡d‡r _Zs_Ófia_{: Dallos Miklós gy}æ_{ri püspök életútja és végrendelete} (1630) ... 293 Life Career and Testament (1630) of Miklós Dallos Bishop of Gyær ... 327 Kalm‡r _J‡nos_{: A horvát végvidékre vonatkozó tervezet az 1670-es} évekbæl ... 329 Ein das kroatische Grenzgebiet betreě ender Vorschlag aus den 1670-er Jahren ... 343 III.ȲTÖRTÉNELEM ÉS TÖRTÉNETI SEGÉDTUDOMÁNYOK

Nagy _Bal‡zs_{: Luxemburgi IV. Károly önéletrajza: szövegtani és}

for-ráskritikai megközelítések ... 347 Autobiography of Charles IV of Luxemburg: Textual and Source Critical Approaches ... 357 E. Kov‡cs _PŽter_{: Zsigmond király itáliai itineráriuma (1412–1414 és} 1431–1433) ... 359 Itinerary of King Sigismund of Luxembourg in Italy (1412–1414 and 1431–

1433) ... 389 K…rmendi _Tam‡s_{: Dalmácia címere a középkori magyar királyok} heraldikai reprezentációjában ... 391 The Coats of Arms of Dalmatia as a Part of the Heraldic Representation of the Hungarian Kings in the Middle Ages ... 408 P‡lffy _GŽza_{: Rendkívüli források a horvát nemzeti szimbólumok} történetéhez. Horvátország zászlajának legkorábbi ábrázolásai a 16–17. századból ... 409 Extraordinary Sources for the History of Croatian National Symbols. The Earliest Portrayals of the Flags of Croatia from the 16th _{and 17}th _{Centuries 432}

8 Tartalom

Drask_Óczy _Istv‡n_{: Henri Pirenne (1862–1935) magyarországi}

recep-ciója az 1894 és 1945 közöĴ i idæszakban ... 433 Die Rezeption von Henri Pirenne in Ungarn zwischen 1894–1945 ... 451 IV.ȲINTÉZMÉNY- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET

Zsoldos _Attila_{: Üres honor ... 455} Empty honor ... 476 Laczlavik _Gy…rgy_{: Várday Pál esztergomi érsek egyházf}æ_i

tevékeny-ségének vázlata ... 479 An Outline of the Activity of Pál Várday, Archbishop of Esztergom ... 500 Sz…gi _L‡szl_{Ó: Hanyatlás és átalakulás. A magyarországi}

peregriná-ció Mohácstól a 16. század végéig ... 501 Decline and Change. Hungarian Peregrination from the BaĴ le of Mohács to the End of the 16th _{Century ... 520} Moln‡r _Antal_{: A horvát–szlavón rendiség és az oszmán Szlavónia 521} The Croatian–Slavonian Estate System and OĴ oman Slavonia ... 538 Dominkovits _PŽter_{: Szolgabírák és járásaik Sopron vármegyében, a} 16/17. század fordulóján ... 541 Stuhlrichter und ihre Bezirke im Komitat Sopron/Ödenburg zur Wende des 16./17. Jahrhundert ... 564 Kenyeres _Istv‡n_{: A félharmincad 1635–1638-ban ... 567} Der Halbdreißigstzoll, 1635–1638... 591 Oborni _TerŽz _{– N}agy _BŽla_{: A hadviselés alól felmente}Ĵ _székely

tele-pülések a 17. században ... 593 Szekler SeĴ lements Released from the Military Services in the 17th

9 Tartalom

Oross _Andr‡s_{: A magyarországi kamarák területi illetékessége a} 17–18. század fordulóján ... 611 Die für Ungarn zuständigen Kammern an der Wende vom 17. zum 18.

Jahr-hundert ... 628 Mihalik _BŽla _Vilmos_{: Egyházi adatok a Jászságról Heinrich von} Kageneck német lovagrendi komtur 1703. évi vizitációs jelentésében 629 Ecclesiastical Data about Jazygia in the Visitation Report of Heinrich von Kageneck, Landkomtur of the Teutonic Order in 1703 ... 644 GŽra _Eleon_Óra_{: Don Thomaso Raspassani, a vízivárosi „magyar”} vikárius leleplezése ... 645 Die Enthüllung von Don Thomaso Raspassani, dem „ungarischen” Vikar von Wasserstadt Ofen (Buda) ... 671 Tuza _Csilla_{: A céhes intézmény kereteinek bomlása: az 1761-es}

céh-rendelet elæzményei ... 673 Die Auß ösung der Rahmen der Zunftinstitution: die Prämissen der Zunftregelung 1761 ... 688 Borsodi _Csaba_{: A herceg Esterházy-hitbizomány kismartoni}

uradal-mának tisztviselæi, alkalmazoĴ ai, szolgái 1770–1780 közöĴ ... 689 The OĜ cials, Personnel and Servants of the Eistenstadt/Kismarton Estate of the Prince Esterházy Entail (1770–1780) ... 704 Bak Borbála munkásságának bibliográÞ _{ája (1961–2013)}

(összeállítoĴ a: Lakatos _B‡lint_{) ... 707} MellŽklet _{(képmelléklet Dominkovits Péter, Körmendi Tamás,}

21 R…vid’tŽsjegyzŽk

Rövidítésjegyzék*

Levéltári és kéziraĴ ári források

MNL OL Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (Budapest)

DL Q szekció: Mohács elæĴ i gyÿjtemény, Diplo-matikai Levéltár. – DiploDiplo-matikai Levéltár. Collec-tio Diplomatica Hungarica. A középkori Magyar-ország levéltári forrásainak adatbázisa. Szerk. R‡cz György. Internetes kiadás (DL–DF 5_.1_), 2010_. DF Q szekció: Mohács elæĴ i gyÿjtemény,

Diplo-matikai Fénygyÿjtemény. – Diplomatikai Fény-képtár. Collectio Diplomatica Hungarica. A közép-kori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Szerk. R‡cz _{György. Internetes kiadás (DL–DF} 5_.1_), 2010_.

MTAKK Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

(Budapest), KéziraĴ ár

OSZKK Országos Széchényi Könyvtár (Budapest),

Kéz-iraĴ ár

ÖNB Österreichische Nationalbibliothek (Wien), Hand schriftensammlung

ÖStA Österreichisches Staatsarchiv (Wien)

HHStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv

HKA Allgemeines Verwaltungsarchiv, Finanz- und HoĤ ammerarchiv, HoĤ ammerarchiv

HFU HoĜ nanz Ungarn

* _{A rövidítésjegyzékben azokat a levéltári és kéziraĴ ári forrásokat, szakirodalmi} tétele-ket és intézménynevetétele-ket tünteĴ ük fel, amelyeket több szerzæ is használt. Ezért a láb-jegyzetekben és a tanulmányok végi bibliográÞ _{ákban csak a rövidítésüket tüntetjük}

22 R…vid’tŽsjegyzŽk Szakirodalom

Bak1997_{a B}ak _{Borbála: Magyarország történeti topográÞ ája.} A honfoglalástól 1950-ig. Budapest, 1997 _(História könyvtár. MonográÞ _ák 9_/1_.).

Bak1997_{b B}ak _{Borbála: A korona}æ_rség Þ _{zetetlensége.} Thurzó Szaniszló nádor 1624_{. évi Zágráb szabad} királyi városhoz küldöĴ levele. In: Miscellanea fontium historiae Europieae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Szerk. Kalm‡r _{János. Budapest,} 1997_, 89_–106_.

CIH I–IV Corpus juris Hungarici. Magyar törvénytár 1000– 1895. Millenniumi emlékkiadás. [I.] 1000–1526. évi törvényczikkek. [II.] 1526–1608. évi törvény-czikkek. [III.] 1608–1657. évi törvényczikkek. [IV.] 1657–1740. évi törvényczikkek. Szerk. Kolosv‡ri Sándor, îv‡ri _{Kelemen. Jegyz. N}agy _Gyula, M‡rkus _Dezsæ_{. Budapest,} 1899_–1900_.

Engel 2002 _Engel _P‡l_{: Magyarország a középkor végén.} Digitá-lis térkép és adatbázis a középkori Magyar Királyság településeiræl. CD-ROM. Térinformatika: Koll‡ -nyi _{László, S}allay _{Ágnes. Budapest,} 2002_.

ÚMÉL I–VI Új Magyar Életrajzi Lexikon. I–VI. köt. Fæszerk. Mark_{Ó László. Budapest,} 2001_–2007_.

Intézmények

ELTE BTK Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészet-tudományi Kar (Budapest)

MTA BTK TTI Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészet-tudományi Kutatóközpont TörténeĴ udományi Intézete (Budapest)

629 Egyh‡ziadatoka _J‡szs‡gr_Ól _Heinrichvon _KageneckjelentŽsŽben

M

ihalik

_B

Žla

_V

ilmos

Egyházi adatok a Jászságról Heinrich

von Kageneck német lovagrendi komtur

1703. évi vizitációs jelentésében

1702. március 22-én I. Lipót rendeletével a Jászkunságot a Német Lovag-rendnek adta el ötszázezer rajnai forintért. Két hónappal késæbb, 1702. má-jus 27-én a rendet be is iktaĴ ák új birtokába. A Jászkunság ezzel 43 eszten-dære elveszteĴ e kiváltságos állapotát, egészen az 1745. évi redempcióig.1

Az új lovagrendi birtok egyik elsæ felmérése a rend regionális tisztjé-nek, Heinrich von Kageneck komturnak a Jászkunságban teĴ útja alkal-mával történt. Kageneck vizitációs jelentése ma a bécsi lovagrendi levél-tárban található, és eddig sem volt ismeretlen a kutatók elæĴ . A lovagrendi levéltár magyar vonatkozású anyagát elsæként a 20. század elején Illéssy János használta a jászkun kerületek eladásával, majd megváltásával fog-lalkozó tanulmányaiban.2 _Ugyanæ _{két rövid közleményben foglalta}

ösz-sze a jelen tanulmány alapjául szolgáló Kageneck-féle útleírást a karcagi Nagy-Kunság hetilapban.3 _{A jászkunsági társadalom kiemelkedæ}

kutató-ja, Kiss József folytaĴ a a feltáró és feldolgozó munkát, a bécsi archívum anyagát rendre felhasználta írásaiban.4

A levéltár magyar anyagáról az elsæ ismertetést még az 1930-as évek második felében Berlász Jenæ publikálta.5 _{A II. világháború azonban a}

né-met lovagrendi gyÿjteményt sem kímélte, így 1945 után némileg módosult a levéltári rend. Erræl 1986-ban Kaposvári Gyula adoĴ leírást,6 _{majd Cseh}

Géza közölt legújabban egy részletesebb jegyzéket és levéltártörténetet.7 1 _{Milleniumi emlékkönyv 2000, 70–72.} 2 _IllŽssy _{1900, I}llŽssy _1905. 3 _IllŽssy _1902. 4 _Kiss _1979. 5 _Berl‡sz _1937. 6 _Kaposv‡ri _1986.

630 Mihalik _BŽla _Vilmos Mindhárom levéltári ismertetés külön kiemelte Kageneck jelentéseit és naplóját a gyÿjtemény értékesebb dokumentumai közöĴ . IĴ most az 1703. évi vizitációról készült jelentést vizsgálom. Ezt természetesen kiegészíthe-tik majd a késæbbi kutatás során a gyÿjtemény magyar anyagában talál-ható további Kageneck-jelentések, levelek és a komtur naplója. A vizitáció azért is fontos forrás, mert két másik, hasonló forrással egybevetve pontos képet nyújt a török kiÿzését követæen, illetve a Rákóczi-szabadságharc és a szatmári béke után végbement társadalmi, gazdasági változásokról. Penĵ kamarai prefektus 1699. évi összeírásának leíró része,8 _valamint

Kyau landkomtur 1714. évi vizitációja kiváló összevetési alapot nyújt a Kageneck-féle forrással.9 _{Arra már Cseh Géza is felhívta a Þ gyelmet, hogy}

az egyes leírások kiegészítik egymást és összevetésükkel egyes tévedések is korrigálhatóak (Kyau például tévesen jegyezte fel a települések földrajzi távolságát).10 _{Berlász Jenæ valóságos szociográÞ áknak nevezte a}

vizitáci-ós jelentéseket, külön kiemelve Kageneckét: „Mindegyikræl nagyszerÿ

jelen-tések számolnak be: valóságos kis szociográÞ ák. A Kagenek-féle vizitációs-könyv pl. kerületræl-kerületre és községræl-községre haladva tárja elénk azok állapotának minden vonatkozását: beszél a lakók számáról, vallásáról, helyzetéræl, a termæ föl-dek mennyiségéræl és minæségéræl, továbbá a cenzusról, robotról, tizedræl; feljegyzi a katonai kontribuciót, a beneÞ ciumokért (malom, erdæ, rét, szælæ stb.) Þ zetendæ árendát; összeállítja a bírói jurisdictio (jus gladii, inquisitio, tortura) szabályait stb.”11

A most vizsgálat alá vont, német nyelven íródoĴ Kageneck-féle vizitá-ciós jelentés 34 folio terjedelmÿ.12 _{Két nagyobb rész különíthet}æ _{el benne:}

az elsæ egy diárium, amely napról-napra tudósít a vizitáció állomáshe-lyeiræl, a településeken tapasztaltakról. A második rész egy összefoglaló állapotjelentés (status praesens) külön-külön a három kerületræl (Jászság, Nagykunság, Kiskunság). Ennek több pontja közül öt foglalkozik az egy-házi berendezkedéssel: a kerület vallása; a papság helyzete; templomok; a parókiák, plébániák, iskolák; a kegyúri jogok.13

8 _Cseh _{1995, C}seh _2002.

9 _Cseh 2004b.

10 _Cseh _{2004b, 276.}

11 _Berl‡sz 1937, 78.

12 _{DOZA U155/3. fol. 118–152.}

13 _{Ezen kívül külön pontok foglalkoztak a földrajzi helyze}Ĵ _{el, a mez}æ_{gazdasággal, a}

lakoĴ falvakkal és pusztákkal, a jogszolgáltatással, az adóval és vámmal, a kisebb

haszonvételekkel (erdæ, halászat, vadászat), az uradalmi épületekkel és tisztviselæ

k-kel, a tizeddel, sörfæzéssel, borméréssel, szælævel, az éves vásárokkal, a folyóvizekkel,

631 Egyh‡ziadatoka _J‡szs‡gr_Ól _Heinrichvon _KageneckjelentŽsŽben

Jelen tanulmányban a Jászság településeinek egyházi vonatkozásait vizsgálom meg közelebbræl. Néhány fæbb kérdéskörre koncentráltam a vizitációs jelentésben: egyházigazgatási beosztás, templom és liturgikus felszerelés, papság és jövedelme, kegyúri jogok.

A jász településekræl az állapotjelentésben Kageneck összefoglalóan említi, hogy „mindezen birtokok avagy falvak egyöntetÿen katolikusok, kivéve Jászberényben, hol még mintegy 40 család a reformált valláshoz tartozik, illet-ve egy Kisér nevÿ falu, mely teljesen kálvinista”.14 _{A jász települések annak}

ellenére is megærizték a katolikus vallást, hogy a török hódoltság idæ -szakában Jászberényben is egy markáns református kisebbség alakult ki. A Kageneck által is jelzeĴ két településen kívül a 17. században még refor-mátus közösség volt Jászfényszarun is, amelynek templomára 1643-ban Nagy kærös mezævárosa 43 dénárt adoĴ , azonban a század végére a gyüle-kezet elenyészeĴ .15 _{Az, hogy a jász helységek megmaradtak katolikusnak,}

annak is köszönhetæ volt, hogy a jászberényi ferencesek a tizenöt éves há-ború idæszakáig helyben maradtak,16 _{majd azután az egri püspökök}

igye-keztek a 17. század folyamán mindvégig egy-egy plébánosról ƺ legalább Jászberényben ƺ gondoskodni.17

Az egri püspökség jászsági igazgatása is összefüggésben volt a népes-ség felekezeti hovatartozásával. 1703-ban Kageneck vizitációja idején a tizenegy helységbæl hétnek volt önálló plébániája. Jászdózsa és Jászmi-hálytelek a jászjákóhalmi plébániához tartozoĴ mint leányegyház, míg Jászladányt a jászalsószentgyörgyi plébános láĴ a el. Négy évvel koráb-ban, a Penĵ -féle összeírás idején is hasonló volt a berendezkedés, változás csak Jászfelsæszentgyörgyön történt. IĴ 1699-ben még nem volt plébános, hanem egy világi mester, hitszónok, vagyis licenciátus mÿködöĴ .18

Egyáltalán nem tagozódoĴ be a katolikus struktúrába a református Jászkisér. Ez természetesen nem jelenteĴ e azt, hogy ne történt volna rá kísérlet. Kageneck is feljegyezte, hogy a kiséri református lelkész elæször nem mert vele találkozni. Ez amiaĴ volt, hogy még a lovagrend beiktatá-sa elæĴ Sætér Ferenc jászkun kapitány segítségével a jászberényi káplánt, Zorger Jánost akarták beiktatni kiséri plébánosnak. Azonban – ahogy Kageneck is megörökíteĴ e az eseményt – a kiséri asszonyok erævel

ki-14 _{DOZA U155/3. fol. 145r.} 15 _F…ldv‡ry _{1898, I. 196.}

16 _Sz‡nt_{Ó 1974, 53–55.}

17 _Moln‡r _{2005, 66–73.}

632 Mihalik _BŽla _Vilmos zavarták a plébánost a községbæl, és a lakosok a maguk akaratából hívtak be újra református lelkészt.19

A Rákóczi-szabadságharc idæszakában a plébániahálózat tovább bæ -vült: 1714-ben, Kyau landkomtur vizitációja idején már csak Mihálytelek és Jászladány volt leányegyház, míg ekkorra Jászdózsa is már önálló plé-bániai rangra emelkedeĴ .20 _{A következ}æ _{évtizedekben a struktúra tovább}

bævült. Az 1746. évi egyházlátogatás alkalmával már minden településen mÿködöĴ plébános, kivéve a református Jászkisért.21

A templomok szerkezetéræl is tudósítanak a leírások. Johann Chris-toph Penĵ kamarai prefektus 1699-ben Jászfényszaru, Jászladány és Jász-kisér esetében jegyezte fel, hogy a templom fából épült.22 _{Ezek közül}

Jász-fényszaru fatemplomát 1703-ra felújítoĴ ák; Kageneck feljegyzi, hogy elæzæ évben a lakosok költségén és munkájával alapjaitól kæbæl építeĴ ék fel a sekrestyével együĴ . A templomban két új és egy régebbi oltár, ezek mel-leĴ egy orgona is helyet kapoĴ . Az építkezés összegét 5000 rajnai forintra taksálta a vizitátor.23 _{A korábbi fényszarui fatemplomot – pontosabban}

annak fa építæanyagát – a szomszédos jászfelsæszentgyörgyiek vásárolták meg, és Kageneck vizitációja idején éppen a régi, Penĵ által elhagyatoĴ

19 _{DOZA U155/3. fol. 126r. A jászkiséri esethez: G}uly‡s _{1999, 148., S}o_Ós _{1985, 375.,}

V‡ndorfy _{1895, 114–115. Gulyás Éva is megjegyezte írásában, hogy a jászkisériek}

kö-rében mai napig élæ népi emlékezet, hogy a plébánost valójában næi ruhába öltözöĴ férÞ _{ak üldözték ki a községbæl. Ezt egyébként az 1746. évi püspöki egyházlátogatás is}

feljegyezte: Guly‡s _{1999, 148., 14. jegyz., M}ihalik _{2012. Kageneck is említi név nélkül,}

hogy Zorger János 1703-ban már jászberényi plébános volt. Késæbb egri nagyprépost leĴ : MNL HML XII-2/d/111. 1713. év. Jászkiséren 1769-ben alakult meg végül a plébá-nia, addig az oĴ élæ kisszámú katolikus közösség a szomszédos Jászapáti fíliája volt: So_Ós _{1985, 376.}

20 _Cseh _{2004, 269–271. Kyau jelentésébæl is kitÿnik, hogy a Német Lovagrend mint}

föl-desúr támogaĴ a a plébániahálózat bævítését. Jászmihályteleknél a landkomtur felje-gyezte, hogy ezért æk is Franz Ludwig von Pfalz-Neuburg német lovagrendi nagy-mester segítségét kérték Kyaun keresztül önálló plébánia alapításához. Jászdózsa egyébként 1704-ben, tehát egy évvel Kageneck vizitációja után nyert plébániai rangot. Elsæ plébánosa éppen a már említeĴ Zorger János jászkiséri, majd jászberényi plébá-nos, utóbb egri nagyprépost Þ _{vére, Zorger Gergely, a késæbbi erdélyi püspök leĴ : S}o_Ós

1985, 363. 21 _Mihalik _2012.

22 _Cseh _{1995, 222., 227., 230.}

23 _{DOZA U155/3. fol. 119v–120r. Soós Imre plébániatörténeti munkájából tudjuk, hogy a} templomot a régi kisebb kápolna szentélyére építeĴ ék, új fæhajóval, kántorkórussal és toronnyal: So_Ós _{1985, 365.}

633 Egyh‡ziadatoka _J‡szs‡gr_Ól _Heinrichvon _KageneckjelentŽsŽben

templomként említeĴ szentélyhez állítoĴ ák fel.24 _{A jászladányi}

templom-ról Kageneck megjegyezte, hogy bár kizátemplom-rólag fából van építve, de telje-sen fel van szerelve és díszítve, és három oltára is van.25

Jászalsószentgyörgyön 1699-ben egy „nádból épült” házat használtak templomként.26 _{Kageneck is feljegyezte, hogy még ezt a nádtetejÿ és}

nád-falból építeĴ templomot használják, ám ekkor már folyt az új, már kæ -templom építésének elækészítése, amelyhez az építæanyagot hat magyar mérföld távolból hozták.27 _{A faragoĴ köveket valójában már 1702-ben}

el-kezdték hordani a Heves megyei Demjénbæl, majd 1703 elején kötöĴ ek szerzædést a templom építésére kæmÿvesekkel. Nem sokkal Kageneck vi-zitációját követæen, 1703. június 3-án áldoĴ ák meg az új templomot.28

Mindenképpen említést érdemel a régió központjának számító Jász-berény templomainak leírása is.29 _{A jászberényi Nagyboldogasszony-}

plébániatemplom, bár a lovagrendi vizitátor szerint igen tekintélyes, nagy épület volt, nem bírta befogadni a város lakosságát, így a hívek közül a szentmisék idején sokan a templomkertbe szorultak. A templom egyik tornyában egy ütæóra volt, így ez harangtoronyként is szolgált. Talán ez a torony leheteĴ az 1685-ben Molnár Bálint ácsmester által emelt új hu-szártorony a templom nyugati homlokzatának csúcsán.30 _{Volt egy másik}

kis fa harangtorony is, amelyben a nagyharang kapoĴ helyet. A templom-hoz egy két emeletre osztoĴ kætorony csak késæbb, 1722-ben épült meg, amelynek harangját 1723-ban szentelték fel.31

A templomot kæfal veĴ e körbe,32 _{de a templomudvar sz}ÿ_{kössége mia}Ĵ

a temetések az udvar falán kívül zajloĴ ak. A kæfaltól nem messze, majd-nem a város közepén állt a Szent Lærinc-kápolna, Kageneck láĴ a a Szent

24 _{DOZA U155/3. fol. 120r, C}seh _{1995, 223. A korábbi fényszarui fatemplom épületfájának}

megvételét az is segítheĴ e, hogy 1702-ben Telekessy István egri püspök megeræsíteĴ e a község elöljáróinak döntését, amely szerint a felsæszentgyörgyi malomból járó, a plébánost illetæ szombati vám felét három esztendæn át elkülönítik, amíg templomu-kat fel nem építik: So_Ós _{1985, 364.}

25 _{DOZA U155/3. fol. 126r.} 26 _Cseh _{1995, 226.}

27 _{DOZA U155/3. fol. 125v.} 28 _So_Ós _{1985, 371.}

29 _{DOZA U155/3. fol. 119r., 124r–125r.} 30 _So_Ós _{1985, 357.}

31 _Kom‡romy _{1937, 65.}

32 _{A templom körüli kæfalat már a török hódoltság idején, az oszmán hatalomtól külön}

634 Mihalik _BŽla _Vilmos Lærinc tiszteletére szentelt kis harangocskát is benne.33 _A

plébániatemp-lomon és a kápolnán kívül a Zagyva kanyarulata által a város félszigetet képezæ részén állt a jászberényi ferencesek kolostora. 1699-ben a kolostor-ban Penĵ tudósítása szerint csak a gvárdián, egy ferences testvér és egy laikus élt. A templom teteje új volt, de még nem volt benne oltár, ezért a misét egy kis, újonnan felújítoĴ kápolnában tartoĴ ák.34 _Kageneck

látoga-tása idején már három szerzetes és egy laikus élt a kolostorban, melyræl a komtur feljegyezte, hogy a török idæben iĴ volt a jászberényi palánkvár.

Rendkívül érdekes és értékes Kageneck leírása a plébániatemplomban

ærzöĴ Lehel-kürtjéræl.35 _{Bár Lehel vezér és a kürtræl szóló legenda már a}

14. században lejegyzésre került a Képes Krónikában, annak egyik elsæ le-írása épp Kagenecktæl származik; a 18. századtól megszaporodó leírások, vizsgálatok mind késæbbiek.36 _{A kürtöt a templom szentélyében ærizték,}

és Kageneck is feljegyezte róla, hogy a hagyomány a jászkunok harcias vezetæjének, Lehelnek tulajdonítja a kürtöt. Lehel a kivégzése elæĴ azt kérte a császártól, hogy még egyszer utoljára megfújhassa vadászkürtjét és azzal halálra sújtoĴ a Konrád császárt, azt mondván, hogy elæreküldi a pokolba, hogy oĴ æt szolgálja. A kürt díszítéséül szolgáló Þ _{gurák, alakok} egykor teljesen arannyal voltak bevonva, ám egy bizonyos török basa ƺ

pénzsóvárságát enyhítendæƺ kivéseĴ e azokat. A kürt pedig bekerült Jász-berény címerébe is, egy kürtöt fújó ember alakjában, hogy megeræsítse a hagyományt – jegyezte fel Kageneck.37

33 _{A Szt. Lærinc-kápolnát 1698-ban építeĴ e a város, majd 1713-ban az 1709–1710. évi} pes-tisjárvány után fogadalomból egy Rozália-kápolnát is emeltek még: So_Ós _{1985, 357.}

34 _Cseh _{1995, 217. A ferencesek, bár a tizenöt éves háború idæszakában elhagyták}

Jászbe-rényt, vándorprédikátorokként állandó jelleggel részt veĴ ek Gyöngyösræl kiindulva a jászberényi hitéletben. 1694-ben tért vissza Hetényi Albert és Takács Lærinc atya a városba. Ekkor a kolostor lakhatatlansága miaĴ valószínÿleg az egyik hívænél kaptak szállást. 1695-re a város segedelmével a régi kolostorhoz közel egy kis házat építhet-tek maguknak. Ezzel egyidæben felújítoĴ ák a régi Szt. László-kápolnát, ahol a temp-lom elkészültéig végezték az istentiszteleteket. Ezután kezdtek hozzá a temptemp-lom fel-újításához, amelynek egy részét 1698-ra már tetævel láĴ ák el. Sz‡nt_{Ó 1974, 55., 61–63.}

35 _{DOZA U155/3. fol. 124v–125r.}

36 _{A Lehel-kürt korai irodalmára lásd B}lŽnessy _{1937, 19–20. A lovagrend 1702. évi}

beikta-tásakor is keletkezeĴ egy rövid, egymondatos lejegyzés Sebastian Reteltæl: „egy régi elefántcsont kürtöĴ mutaĴ ak, mellyel Capitain Lech Konrád császárt agyonütöĴ e vol-na”. Selmeczi _{2003, 96. Selmeczi László említi és hosszabban idézi Kageneck leírását}

is, kiemelve annak jelentæségét.

37 _{Jászberény címerében csak a kürt látható, a kürtöt fúvó vitéz a Jász Kerület} címeré-ben, majd a mai napig Jász-Nagykun-Szolnok megye címerében található.

635 Egyh‡ziadatoka _J‡szs‡gr_Ól _Heinrichvon _KageneckjelentŽsŽben

A vizitáció szinte majdnem minden jász település plébánosát jellem-zi egy-egy mondaĴ al, de név nélkül. Azonban más forrásokból azono-síthatóak, amelyek alapján Kageneck értesülései helytállónak bizonyul-nak. Jászfényszaru plébánosáról feljegyzi, hogy Bécsben a Pazmaneum növendékeként végezte el Þ _lozóÞ _{ai és teológiai stúdiumait, és fényszarui} mÿködését megelæzæen már két plébánián szolgált.38 _{Hasonlóan Bécsben}

végzeĴ a jászjákóhalmi plébános is, akit Kageneck egy egyenes, igaz em-berként jellemzeĴ . A Jákóhalmához tartozó két fíliát, Jászdózsát és Jász-mihálytelket is nagy szorgalommal láĴ a el, lehetæsége szerint felvirágoz-taĴ a æket. Egyházának jövedelmével beérte, noha maga melleĴ nagyon idæs édesapját is el kelleĴ látnia, ennek ellenére más gazdálkodást nem folytatoĴ .39 _{Szintén tanult, igyekvæ, a hívekkel jó kapcsolatot ápoló}

pap-ként jellemezték a jászapáti plébánost is, akit nem akadályozoĴ mÿ ködé-sében a plébániájához tartozó leányegyház ellátásának gondja.40

Az árokszállási plébános már harminc esztendeje szolgált a telepü-lésen, napi kétszer misézeĴ , idæs, kiérdemesült papnak írták.41 _{Ez csak}

részben adatolható, mivel Czétényi Miklós árokszállási plébános csak 1694-ben kezdte meg mÿködését a községben, és szolgált egészen 1712-ig. Viszont az igaz, hogy elædje, Várkonyi Mátyás közel negyven évig, 1655– 1694 közöĴ szolgált helyi plébánosként.42 _{Azonban Czétényi sem lehete}Ĵ

már Þ _{atal, mivel 1669-ben mint jászói konventuális szerepelt a Csáky} csa-lád egyik perében.43 _{Czétényivel szemben a jászfelsæszentgyörgyi}

plébá-nosról viszont éppen azt említeĴ ék, hogy nagyon Þ _{atal, csupán a} vizitá-ció elæĴ két évvel fejezte be tanulmányait. Ennek ellenére szorgalmas és

38 _{DOZA U155/3. fol. 119v. Feltehetæleg Kiss Antalról van szó, aki 1690–1695 közöĴ} ta-nult a bécsi egyetemen, késæbb egri ærkanonok, választoĴ korcsulai püspök is leĴ . Fazekas _{2003, nr. 817.}

39 _{DOZA U155/3. fol. 124r. Bognár András 1691–1693 közöĴ végezte a teológiát Bécsben,} 1699-ben már Jászjákóhalmán szolgált, 33 évesnek írták. Késæbb 1706-ban ecsédi plé-bános. Fazekas _{2003, nr. 777.}

40 _{DOZA U155/3. fol. 125v. 1703-ban Váraszói Mátyás volt a jászapáti plébános, aki a} hódoltság utáni elsæ plébánosa volt a településnek. ^ kezdte el vezetni az anyaköny-veket, új templomi felszerelésræl gondoskodoĴ , 1700-ban a hívek segítségével restau-ráltaĴ a a templom két tornyát. 1704-ben pásztói plébános leĴ . V‡ndorfy _{1895, 94., S}o_Ós

1985, 372.

41 _{DOZA U155/3. fol. 120v.} 42 _Kiss _{1996, 14–15.}

43 _{MNL HML XII-1/75. nr. 110. Ekkor már 1669 elæĴ i idækræl vall, amikor a Jászó melleĴ i} Somodiban volt plébános. Mivel az egri püspökök ekkoriban hol Jászón, hol Kassán tartoĴ ák székhelyüket, és jászói prépostságot is viseltek, így kerülheteĴ a század vé-gén Czetényi az egri egyházmegyei Jászárokszállásra.

636 Mihalik _BŽla _Vilmos jámbor papként jellemezték. Sæt – jegyezte fel a vizitátor – pár nappal a vizitáció elæĴ végzeĴ egy asszonyon ördögÿzést. Azt is kiemelték, hogy bár a plébánia nagyon rossz állapotú volt, mégis elégedeĴ nek tÿnt helyze-tével, édesanyjával és egy hajadon lánytestvérével élt együĴ .44 _Összesen

tehát hét világi pap szolgált a jász településeken 1703-ban, melleĴ ük Jász-berényben a ferences kolostorban a gvárdián, két ferences szerzetes és egy laikus testvér élt.

A jákóhalmi plébános kapcsán már láthaĴ uk, hogy Kageneck röviden jellemezte anyagi körülményeit, azaz, hogy az egyházi, plébániai jövedel-meken kívül más gazdálkodást nem folytatoĴ . A diáriumot követæ ösz-szegzésben a vizitátor bævebben is kitért a plébánosi jövedelmek kérdésé-re. Az egyik alapvetæ jövedelemforrás a párbér volt, ami évi egy vagy fél kila vegyesgabona-juĴ atást és 8 garast jelenteĴ . Stóladíjra keresztelés és esketés után egy cipó és egy jérce járt. Temetésre az egyszerÿ szertartásért ötven krajcárt, míg haloĴ i prédikációval együĴ egy tallért kaptak. Emel-leĴ járt még valamennyi a szántóföldekræl és kaszálókról.45

Több ponton összecseng a Kageneck-féle leírás az 1697. évi jászfény-szarui plébánosi konvencióval. A párbért a szolgáknak felerészben kelleĴ megÞ _{zetni, így válik érthetævé Kageneck leírása a párbér egy vagy fél} kilás megadásáról. Ráadásul a pénzt két részletben kelleĴ megÞ _{zetni, a} szokás szerint Szent György- és Szent Mihály-napra. A plébánossal kö-töĴ egyházközségi szerzædés ezeken kívül még számos más tételt is fel-sorolt Jászfényszarun: æszi és tavaszi vetésbæl megadoĴ mennyiség, egy hízlalt sertés, különféle mértékben só, túró, faggyú, vaj, hús, bor. Ezeket a természetbeni juĴ atásokat más munkajáradékok egészíteĴ ék ki: favágás és -hordás, kaszálás, gyomlálás, szántás-vetés, ærlés, levélhordás. A stóla-díjakban volt némi eltérés. A fényszarui szerzædés nem rendezte a keresz-telés után járó stóladíjat. Esketésre a szegényebb lakosoktól fél tallért, leg-feljebb három máriást kérheĴ ek, míg a módosabb gazdáktól hat máriást vagy két rajnai forintot.46 _{Egyszerÿ temetésért 16 poltura (vagyis 8 garas),}

olvasó miséért fél rajnai forint, énekes miséért egy rajnai forint, prédiká-lásért egy tallér járt.47 _{Bár a temetés jobban diě erenciált volt a fényszarui} 44 _{DOZA U155/3. fol. 120r. Kiss László 1701-ben került Jászfelsæszentgyörgyre}

plébános-nak. So_Ós _{1985, 364.}

45 _{DOZA U155/3. fol. 145v.}

46 _{Két rajnai forint ért egy tallért. A három máriás körülbelül éppen egy rajnai forintot} ért.

47 _{MNL OL Mikro}Þ _{lmtár 21377. d. Jászfényszaru község közgyÿlésének iratai, Közgyÿ}

637 Egyh‡ziadatoka _J‡szs‡gr_Ól _Heinrichvon _KageneckjelentŽsŽben

konvenció esetében, a stóladíj is nagyjából megfelelt a Kageneck által le-írtaknak.

A plébánosok jövedelme érzékeny pont volt a helyi közösséggel való kapcsolatban, jól mutatja ezt Csomortány Imre jászapáti plébános és hí-veinek ellentéte. 1712-bæl csak egy töredékes, Telekessy István egri püs-pök által megismert konvenció ismert, amely azonban feltehetæleg egy-bevágoĴ a jászfényszarui megállapodás tendenciáival.48 _{1720-ra azonban}

a plébános és a hívek közöĴ konß _{iktus tört ki, amely odáig fajult, hogy} a plébános elæbb el akarta hagyni szolgálati helyét, majd a lakosokat az egri szentszék elé idézteĴ e. Az ügyben ráadásul némi jogi huzavona tá-madt a földbirtokos Német Lovagrend és az egri püspökség közöĴ , hogy kinek van bírói illetékessége az ügyben. Végül a lovagrend és a püspök-ség közös fellépésének hatására 1721 æszére új egyezség születeĴ az apáti lakosok és plébánosuk közöĴ . Szabályozták a párbért és a stóladíjakat, az ezen felül járó egyéb természetbeni és munkajáradékokat. Ezek nagy-részt egybevágnak a két évtizeddel korábbi fényszarui konvenció és a Ka-geneck-féle vizitációs jelentés adataival. A keresztelésért továbbra is egy cipó és egy jérce járt. Esketésért a szegényektæl két, a tehetæsebbektæl négy máriás járt, a nemesek tetszésük szerint Þ _{zeĴ ek. A temetésért járó juĴ} atá-sok megmaradtak a korábbiak szerint, akár a helyi, akár máshonnan való plébános vagy szerzetes temeteĴ engedéllyel. Egyedül akkor nem kapoĴ a plébános semmit, ha az iskolamester temeteĴ .49

Az 1746. évi egyházlátogatás már az egész régióra nézve súlyos hiá-nyosságokat tárt fel a javadalmakat illetæen. Az 1745. évi megváltást kö-vetæen, a kegyúri joggyakorlást visszanyeræ községek ekkor már évek óta csökkenteĴ ék, visszatartoĴ ák a plébános és a plébániai alkalmazoĴ ak Þ -zetését. A püspök ezért már 1745 æszén kemény hangú levélben Þ gyel-mezteĴ e a jász városok gyÿlését, hogy a plébániai javadalmak rendjének megváltoztatására csak a püspöknek van joga. Bár a jász gyÿlés hajloĴ az engedelmességre, az 1746. évi vizitáció idején még mindig jelentæs volt a hátralék.50

A kegyúri jogok gyakorlása körül sem volt egyértelmÿ a helyzet. Ka-geneck a Jászságról írt összefoglaló állapotjelentésben leszögezte, hogy a jus patronatust a terület megvételekor az adománylevéllel együĴ teljesen a lovagrend kapta meg. Megjegyzi, hogy addig egyébként a közösségek

48 _{EÉL AV nr. 1260.} 49 _{EÉL AV nr. 1260.} 50 _Mihalik _{2012, 135.}

638 Mihalik _BŽla _Vilmos kezében volt, akik évente szerzædtek újra a plébánossal, azonban ezt meg-tiltoĴ ák számukra.51 _{Ugyanis II. Ulászló 1512. évi XII. törvénycikkének}

értelmében a jászsági kegyúri jogokat a jász kapitányok, rajtuk keresztül pedig a helyi közösségek gyakorolták.52 _{A Jászság és azzal együĴ a}

kegy-úri jogok eladása miaĴ már a beiktatáskor, 1702-ben tiltakozoĴ Telekessy István egri püspök, mert a jus patronatus ilyen módon történæ változása az egyházmegye érdekeit is sérteĴ e. Bár a Német Lovagrendi nagymes-ter, Franz Ludwig von Pfalz-Neuburg és az egri püspök közöĴ már ekkor megindult a tárgyalás, az csak közel két évtizedes tárgyalássorozatot kö-vetæen vezeteĴ eredményre. A helyzet addig feszült maradt, hiszen pél-dául Jászárokszálláson a lovagrendi tiszĴ artó lemondásra akarta bírni a helybéli plébánost, Czétényi Miklóst, és kegyúri jogával élve akart új plé-bánost behozni.53 _{A kegyúri jogok körüli tárgyalások már Telekessy István}

püspök utódjának, Erdædy Gábor Antalnak az idejében, 1721-ben zárul-tak le. Ennek értelmében a püspök elfogadta a Német Lovagrend ajánlási jogát úgy, hogy a beiktatás joga viszont a püspöknél maradt. Azonban azt is fenntartoĴ a, hogy a plébánosok fegyelmi ügyei, a jászsági szentszéki ügyek továbbra is az egri püspök elé tartoznak. A lovagrend ígéretet teĴ , hogy a rend birtokában lévæ településeken a plébániákhoz és templomok-hoz tartozó jogokat megærzi és megvédi. A nagymester megígérte, hogy æ és utódai a plébánosi posztra arra alkalmas, példás erkölcsÿ, magyar nyel-ven tudó, a hívek épülésére szolgáló jelöltet ajánlanak, továbbá elfogadta, hogy mivel a rend nem tart fent szemináriumot, ezért az egyházmegyés püspök javaslatát veszi a jelölésnél tekintetbe. Ezzel egybevágva azt is elfogadta, hogy a plébánia esetleges megüresedésével a püspök vagy a püspöki helynök joga, hogy a plébánia élére adminisztrátorként egy meg-felelæ papot állítson ideiglenesen. A nagymester ugyancsak jóváhagyta a püspök bírói joghatóságát a jászsági plébánosok feleĴ . A lovagrendi nagy-mesternek hat hónap állt rendelkezésére, hogy megfelelæ jelöltet ajánljon beiktatásra az egri püspöknek. Szintén szabályozták, hogy ha a püspök valamely jász településræl a plébánost áthelyezné, akkor a Német Lovag-rendet erræl értesíteni kell, hogy három hónapon belül az utódjelöltræl ja-vaslatot tehessen. A plébánosok végrendeletének ügyét is rendezték. Ha végrendelet hátrahagyásával halna meg a plébános, úgy a végrendeleti végrehajtót a püspök vagy helynöke küldheti ki, míg végrendelet nélküli

51 _{DOZA U155/3. fol. 146r.} 52 _Kocsis _{1994, 130.}

639 Egyh‡ziadatoka _J‡szs‡gr_Ól _Heinrichvon _KageneckjelentŽsŽben

elhalálozás esetén a magyarországi szokás szerinti háromfelé osztás kö-vetkezeĴ . A Német Lovagrend számára fenntartoĴ ák a jogot, hogy a ha-gyatéki összeírás elkészítésénél a helyi képviselæje jelen leheteĴ .54

A Jászság 1702. évi eladatását követæen az elsæ legrészletesebb leírá-sunk a régió állapotáról Kageneck vizitációs jelentése. A törökellenes fel-szabadító háború idæszakát követæen a Jászság ismételt benépesülése, a korábbi és az új lakosok letelepedése lényegében 1697 körülre lezárult.55

A meginduló konszolidációs folyamatban óriási szerep jutoĴ a római ka-tolikus egyháznak és helyi képviselæinek, a plébánosoknak. A templo-mok újjáépítése, új plébániák kialakítása, megfelelæ plébánosok beiktatá-sa, a közösségek megszervezése, vallásos társulatok alapítása mind-mind ebbe az irányba mutatnak. Ebbæl a helyi társadalom is nagymértékben kiveĴ e a részét, a templomépítésekben betöltöĴ áldozatos szerepvállalás, a plébánosok Þ _{zetése mind ezt mutatják.}56 _{A folyamat ugyanis nem}

kizá-rólagosan egy felülræl jövæ folyamat volt, hanem a helyi kisközösségek is a katolikus megújulás aktív résztvevæi, és nem egy esetben legfæbb szerep-læi voltak. A felsæbb hatóságok, a földesúr, az egyház, a kormányszervek az irányokat szabták meg, de végül a lokális kereteket a felülræl és alulról jövæ kezdeményezések keveredése, egymásra való hatása vagy éppen üt-közése hozta létre.

Az egri püspökség és a Német Lovagrend kegyúri vitái is interpre-tálhatóak a közösségek igényeinek Þ _{gyelembevétele és az annak való} megfelelés irányából is. Erre utal, hogy a Német Lovagrend Þ _gyelembe veĴ e a régió szokásait, körülményeit, ennek fényében teĴ ígéretet késæbb arra, hogy a plébánosi posztra alkalmas, példás erkölcsÿ, magyar nyel-ven tudó, a hívek épülésére szolgáló személyt ajánlanak. Ha csak a Kage-neck látogatása idején mÿködæ plébánosok során végigtekintünk, látható, hogy mÿvelt, megfelelæen képzeĴ papság gondozta a jászsági híveket, és plébánosaik közül többen rendre az egri káptalan tagjai közé emelked-tek. A magyar nyelvÿ papok ajánlásának hangsúlyozása mutatja a tér-ség etnikai-felekezeti viszonyainak ismeretéhez való alkalmazkodást is, amely egyébként az egri püspökség más területein is szembetÿnæ jelen-ség volt a késæbbi egyházlátogatási jegyzækönyvek alapján.57

54 _{DOZA U155/3. fol. 526r–528v.}

55 _Benedek _{1981, 103.}

56 _{Hasonló folyamatra és jelenségre hívja fel a} Þ _{gyelmet a pécsi egyházmegye kapcsán}

Gҩzsy_–Varga _{2009, 225–264.}

640 Mihalik _BŽla _Vilmos A helyi konß _{iktusokba való belépésük, így például a papi jövedelmek} körül folyó lokális ellentétekbe való beavatkozás is azt szolgálta, hogy mindkét fél számára megfelelæ egyezség szülessen. A földesúr, a Német Lovagrend törædését azonban már maga a Kageneck-féle vizitációs jelen-tés is mutatja, hiszen a gazdasági érdekekhez kapcsolódó pontok melleĴ mind a diárium, mind az állapotjelentés során is hangsúlyosan jelentke-zeĴ az egyházi viszonyok ismertetése. Bár a Német Lovagrend földes-uraságával a jászok és kunok idælegesen elveszteĴ ék korábbi privilegizált helyzetüket, az egyházi újjászervezædés terén kölcsönös együĴ mÿködés és szerepvállalás is megÞ _gyelhetæ_.

641 Egyh‡ziadatoka _J‡szs‡gr_Ól _Heinrichvon _KageneckjelentŽsŽben

BIBLIOGRÁFIA

Levéltári források

DOZA Deutschordens Zentralarchiv (Wien)

EÉL, AV Egri Érseki Levéltár (Eger), Archivum vetus MNL HML Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei

Levél-tára (Eger) MNL OL

Szakirodalom

Benedek1981 _Benedek _{Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a} török hódoltság után. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981_), 103_–122_.

Berl‡sz 1937 _Berl‡sz _Jenæ_{: A Német Lovagrend bécsi} levél-tára. Az „Ungarn”-csoport. Levéltári Közlemé-nyek15₍1937_), 74_–83_.

BlŽnessy1937 _BlŽnessy _{János: A Lehelkürt ismertetése és} irodalma. A Jászberényi Jászmúzeum Évkönyve 1₍1937_), 16_–29_.

Cseh1995 _Cseh _{Géza: A Jászság leírása az} 1699_{. évi} Penĵ -féle összeírásban. Zounuk. A Szolnok Me-gyei Levéltár Évkönyve10₍1995_), 213_–232_.

Cseh2002 _Cseh _{Géza: A Nagykunság leírása az} 1699_{. évi} Penĵ -féle összeírásban. Zounuk. A Szolnok Me-gyei Levéltár Évkönyve17₍2002_), 195ƺ220_.

Cseh2003 _Cseh _{Géza: A Jászkunság történetének} forrá-sai a Német Lovagrend Központi Levéltárá-ban. Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18₍2003_), 313_–335_.

Cseh2004_{a C}seh _{Géza: A Jászkunság történetének} forrá-sai a Német Lovagrend Központi Levéltárában. Lymbus2004_, 235_–248_.

Cseh2004_{b C}seh _{Géza: Kyau lovagrendi landkomtur} 1714_. évi jelentése a Jászkunságról. Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve19₍2004_), 263_–279_.

642 Mihalik _BŽla _Vilmos F…ldv‡ry 1898 _F…ldv‡ry _{László: Adalékok a dunamelléki ev. ref.}

egyházkerület történetéhez. 1_–2_{. rész. Budapest,} 1898_.

Gҩzsy_–Varga2009 _Gҩzsy _{Zoltán – V}arga _{Szabolcs: A pécsi} egy-házmegye plébániahálózatának újjászervezése a 18_{. század els}æ _{felében. In: Katolikus megújulás} és a barokk Magyarországon. Különös tekinteĴ el a Dél-Dunántúlra (1700–1740). Szerk. Gҩzsy Zol-tán, Varga _{Szabolcs, V}Žrtesi _{Lázár. Pécs,} 2009 (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis 7_.), 225_–264_.

Guly‡s1999 _Guly‡s _{Éva: Felekezeti kon}ß _{iktusok és} kulturá-lis különbségek a Jászkunságban a XVIII–XX. században. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Me-gyei Múzeumok Évkönyve 11₍1999_), 147_–156_.

IllŽssy1900 _IllŽssy _{János: A jászkun kerületek} visszaállítá-sa 1745_{-ben. Századok} 34₍1900_), 247_–249_.

IllŽssy1902 _IllŽssy _{János: Kageneck utinaplója a} Jászkun-ságról 1703_{-ban. Nagy-Kunság} 27₍1902_), 31_{. sz.,} 1902_{. augusztus} 3_., 1_–2_., 32_{. sz.,} 1902_{. augusztus} 10_., 1_–3_.

IllŽssy1905 _IllŽssy _{János: A Jász-kunság eladása a német} lovagrendnek. Századok 39₍1905_), 25_–38_., 139_–157_. Kaposv‡ri 1986 _Kaposv‡ri _{Gyula: A német lovagrend jászkun}

vonatkozású levéltári fondjai. Zounuk. A Szol-nok Megyei Levéltár Évkönyve 1₍1986_), 257_–277_. Kiss1979 _Kiss _{József: A Jászkun Kerület parasztsága a Német}

Lovagrend földesúri hatósága idején (1702–1731). Budapest, 1979_.

Kiss1996 _Kiss _{József: Jászárokszállás és barokk temploma a} 18. században. Jászárokszállás, 1996_.

Kocsis 1994 _Kocsis _{Gyula: A jászsági kiváltságok} tartalmá-nak változása a török hódoltság alaĴ . A köz-ponti irányítás és a helyi érdek együĴ mÿ ködé-sének egy példája. In: Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. Szerk. Kisb‡n Esz-ter. Budapest, 1994_, 129_–137_.

643 Egyh‡ziadatoka _J‡szs‡gr_Ól _Heinrichvon _KageneckjelentŽsŽben

Kom‡romy 1937 _Kom‡romy _{János: A jászberényi} Nagyboldog-asszony-fætemplom építéstörténete 1805_-ig. A Jászberényi Jászmúzeum Évkönyve1₍1937_), 60_–74_. Mihalik2012 _{Parish Priests and Communities in the Diocese}

of Eger in the mid-18_{th century. Jahrbuch der} Ös-terreichischen Gesellschaft zur Erforschung des 18. Jahrhunderts 26₍2012_), 127_–141_.

Milleniumi emlékkönyv Milleniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun- 2000 Szolnok megye írásos emlékeibæl_{. Szerk. Z}‡dornŽ

Zsoldos _{Mária. Szolnok,} 2000_.

Moln‡r2005 _Moln‡r _{Antal: Mezæváros és katolicizmus.} Katoli-kus egyház az egri püspökség hódoltsági területein a 17. században. Budapest, 2005 (METEM könyvek 49_.).

Selmeczi2003 _Selmeczi _{László: A „jászkürt”. Tisicum.} A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Év-könyve13₍2003_), 95_–110_.

So_Ós1985 _So_Ós _{Imre: Az egri egyházmegyei plébániák} törté-netének áĴ ekintése. Budapest, 1985 _{(Az egri fæ} -egyházmegye schematizmusa II.).

V‡ndorfy1895 _V‡ndorfy _{János: Jász-Apáthi város egyházának} multja és jelene. Eger, 1895_.

644 Mihalik _BŽla _Vilmos

Ecclesiastical Data about Jazygia in the Visitation

Report of Heinrich von Kageneck, Landkomtur

of the Teutonic Order in 1703

This essay is based on the Visitation Report of Heinrich von Kageneck held in the Central Archive of the Teutonic Order in Vienna. In 1702, the Order bought the territory of Jazygia and Cumania in Central Hungary, which was privileged since the Middle Ages. During the sixteenth and seventeenth centuries the territories were under OĴ oman rule. After the reoccupation of the area in 1685–1687, the Jazygia and Cumania were treated as newly acquisited territories by the Habsburg court, and were sold to the Teutonic Order. Heinrich von Kageneck, an oĜ cial of the Or-der visited Jazygia and Cumania in 1703 and prepared a detailed report about it. The essay examines the ecclesiastical state of Jazygia, which was mostly Catholic. The report of Kageneck gives an overview on the chur-ches, the parish priests, the ecclesiastical administration and the income of the priests. I also present the contemporary conß _{icts concerning this} terri-tory. The communities tried to hold back the payments for the Order. This problem emerged again in the 1740’s. Another conß ict was between the Teutonic Order and the Bishops of Eger around patron rights. But despite all the disputes, the Catholic Church have gone through a great progress in the Þ rst half of the eighteenth century, and the Kageneck-report shows the very Þ rst results of the developement.