PENGENALAN
•
Memberi kefahaman tentang istilah sosiologi yang digunakan.
•
Memudahkan seseorang memahami fenomena hubungan
etnik di Malaysia.
•
Sosiologi – ilmu pengetahuan dalam bidang sains sosial
a)
Melihat dan memahami proses interaksi antara manusia
b)
Melibatkan proses pembentukkan kumpulan dan perhubungan
yang wujud dalamsatu kelompok manusia
•
Malaysia adalah sebuah negara yang terdiri daripada masyarakat
yang berbilang etnik.
•
Kefahaman yang mendalam tentang hubungan etnik harus dibina
dikalangan masyarakat.
•
Menjelaskan beberapa konsep penting yang mempunyai kaitan.
•Membicarakan aspek hubungan etnik di Malaysia.
DEFINISI
“KELOMPOK MANUSIA YANG TELAH CUKUP LAMA HIDUP BERSAMA DAN SALING
BEKERJASAMA SEHINGGA DAPAT MENGORGANISASIKAN DIRI DAN MELETAKKAN DIRI MEREKA SEBAGAI KESATUAN SOSIAL YANG MEMPUNYAI BATAS-BATAS TERTENTU ”
(RALPH LINTON - 1936)
“GAGASAN YANG TERDIRI DARIPADA MANUSIA YANG SALING BERHUBUNG SECARA KOLEKTIF DENGAN MEMPUNYAI HAK DAN TANGGUNGJAWAB YANG SALING MENGIKTIRAF”
(LUCY MAIR – 1965)
“KUMPULAN MANUSIA YANG HIDUP BERSAMA DI SESUATU TEMPAT DENGAN PERATURAN DAN CARA TERTENTU ”
(KAMUS DEWAN – 2005)
CIRI-CIRI MASYARAKAT
1 – MANUSIA YANG HIDUP DALAM SATU KUMPULAN
SEKIRANYA INDIVIDU TINGGAL BERSEORANGAN WALAUPUN DENGAN MENJALANAI CARA HIDUP MODEN, IA TIDAK DIKENALI SEBAGAI MASYARAKAT KERANA TIADA HUBUNGAN TIMBAL BALIK, TIADA KERJASAMA, TIADA INTERAKSI, DAN TIDAK MEMAINKAN PERANAN SEBAGAI ANGGOTA MASYARAKAT. PRASYARAT UNTUK MEMBINA SATU KELOMPOK MASYARAKAT KUKUH:-• SETIAP INDIVIDU MENYEDARI BAHAWA DIA ADALAH SEBAHAGIAN DARIPADA ANGGOTA MASYARAKAT TERSEBUT
• WUJUD HUBUNGAN TIMBAL BALIK DALAM KELOMPOK
• TERDAPAT FAKTOR MILIK BERSAMA SEPERTI SEKELUARGA, SEBANGSA, SENEGARA DAN SEIDEOLOGI
CIRI-CIRI MASYARAKAT
2 – MASYARAKAT MELAHIRKAN KEBUDAYAAN.
MANUSIA AKAN LEBIH KREATIF DAN INOVATIF APABILA HIDUP
BERKELOMPOK.UNTUK MEMENUHI KEPERLUAN MEREKA
MENGHASILKAN KEBUDAYAAN BERBENTUK MATERIAL
ATAUPUN BUKAN MATERIAL WALAUBAGAIMANAPUN IANYA
BERGANTUNG KEPADA KEPERLUAN MASYARAKAT ITU SENDIRI
CIRI-CIRI MASYARAKAT
3 – MASYARAKAT BERUBAH
•
PERUBAHAN OLEH FAKTOR LUARAN SEPERTI MIGRASI,
PERTEMBUNGAN BUDAYA DAN PENJAJAHAN.
•
FAKTOR DALAMAN SEPERTI PERTAMBAHAN BILANGAN PENDUDUK
DAN PERUBAHAN SISTEM EKONOMI DARIPADA BENTUK SARA DIRI
KEPADA SISTEM EKONOMI KOMERSIAL JUGA MENYUMBANG
KEPADA PERUBAHAN SESEBUAH MASYARAKAT
CIRI-CIRI MASYARAKAT
4 – MASYARAKAT SALING BERHUBUNG
•
BERHUBUNG SESAMA KELOMPOK AAU BERLAINAN
KELOMPOK
•
HUBUNGAN YANG BERLAKU SECARA FORMAL IAITU
SEPERTI MURID DAN GURU
•
HUBUNGAN TIDAK NORMAL SEPERTI INTERAKSI
ANTARA AHLI DALAM SESEBUAH KELUARGA DAN
HUBUNGAN ANTARA MASYARAKAT PELBAGAI KAUM
CIRI-CIRI MASYARAKAT
5 – MASYARAKAT MEMPUNYAI KEPIMPINAN
• TERDAPAT PEMIMPIN DI KALANGAN KELUARGA SEBAGAI KETUA KELUARGA , KETUA KOMUNITI, KETUA DAERAH, KETUA KAMPUNG DAN SEBAGAINYA
• DALAM MASYARAKAT TRADISIONAL PEMIMPIN DIPILIH SECARA KETURUNAN ATAU DIWARISI
• MASYARAKAT MODEN PEMIMPIN DIPILIH BERDASARKAN PENCAPAIAN, KEWIBAWAAN DAN KARISMA.
• TANGGUNGJAWAB MEREKA ADALAH UNTUK MENGURUS MASYARAKAT YANG DIPIMPIN.
• KEBIJAKSANAAN PEMIMPIN MENETUKAN KEDINAMIKAN DAN KEMAJUAN SESEBUAH MASYARAKAT
CIRI-CIRI MASYARAKAT
6 – STRATIFIKASI SOSIAL
•
DIKENALI JUGA DENGAN SUSUN LAPIS MASYARAKAT, TIDAK
DAPAT DIELAKKAN KEWUJUDANNYA INI KERANA ANGGOTA
MASYARAKAT MEMPUNYAI PERBEZAAN DARI SEGI KEUPAYAAN
MASING-MASING.
CIRI-CIRI MASYARAKAT
•
STRATIFIKASI SOSIAL KASTA
:-1
BRAHMIN
2
CIRI-CIRI MASYARAKAT
1 DIRAJA 3 RAKYAT 4 HAMBA 2 BANGSAWAN•
STRATIFIKASI SOSIAL MELAYU TRADISIONAL
:-CIRI-CIRI MASYARAKAT
7 – SISTEM SOSIAL
•
NORAZIT – 1989 SOSIAL ADALAH SUSUNAN BAHAGIAN YANG SALING
BERKAITAN UNTUK MEMBENTUK KESATUAN
•
SISTEM INI MEMBENTUK MODEL KONSEPTUAL UNTUK MENGANALISIS
SESUATU FENOMENA YANG AGAK KOMPLEKS
•
CONTOH SISTEM
:-i – SISTEM KEKELUARGAAN
ii – SISTEM EKONOMI
iii – SISTEM UNDANG-UNDANG DAN SEBAHAGIANYA
•
KESEMUA SISTEM BERKAIT, SEKIRANYA TERDAPAT PERUBAHAN PADA
BAHAGIAN SISTEM SOSIAL, PERUBAHAN ITU AKAN MEMPENGARUHI
BAHAGIAN
YANG LAINEdward B.Taylor, 1871 –
merangkumi ilmu pengetahuan, kepercayaan, kesenian,
tatasusila,adat resam serta kebiasaan yang dikongsi oleh ahli
sesebuah masyarakat.
A.L Kroeber dan Clyde Kluckhohn,1952
kebudayaan sebagai pola tingkah laku implisit dan eksplisit.
Kebudayaan juga boleh ditakrifkan sebagai cara hidup manusia itu
sendiri yang terdiri daripada budaya benda dan budaya bukan
benda.
CIRI-CIRI BUDAYA
Dipelajari
- Pembelajaran budaya berlaku dalam keadaan disedari atau tidak
disedari , formal atau tidak formal.
Dikongsi
- Setiap perlakuan yang diamalkan harus dilakukan, disokong,
diiktiraf dan dirasai sebagai milik bersama semua anggota
masyarakat.
Diwarisi
- Berlaku secara berterusan bukan sahaja dalam kalangan generasi
malah dari zaman ke zaman berikutnya.
- Contoh : kaedah menulis
Berubah
- Budaya sentiasa mengalami perubahan dan bersifat dinamik.
- Perubahan budaya boleh berlaku secara langsung atau tidak
langsung, disedari atau tidak.
- Perubahan lebih senang berlaku ke atas budaya benda berbanding
budaya bukan benda.
Sejagat
- Semua masyarakat di dunia mempunyai budaya yang tersendiri
yang menjadikan budaya itu bersifat sejagat atau universal.
- Contoh : setiap masyarakat di dunia mempunyai bahasa yang
tersendiri.
Simbolik
- Simbolik boleh difahami oleh pendokong kepada sesuatu unsur
budaya tersebut.
- Contoh : keris yang sangat bernilai dalam masyarakat Melayu
yang melambangkan kekuatan dan kepahlawanan dan diletakkan
di satu tahap yang tinggi.
Sistem Perlambangan
- Sistem perlambangan dalam kebudayaan boleh memberi
pengertian tertentu kepada anggotanya, difahami, dihormati oleh
anggota masyarakat yang mendokong budaya tersebut.
- Sistem perlambangan dibahagikan kepada lambang (simbol) dan
Berpola dan Berstruktur
- Bermaksud kebudayaan itu mempunyai mempunyai corak dan
susunan yang tersendiri.
- Contoh : Sistem kekeluargaan dalam masyarakat Melayu
( adat Temenggung dan adat Perpatih)
Pandangan Dunia (World View)
- Tafsiran berkaitan dengan unsur-unsur alam semula jadi.
- Mendorong manusia memberi tafsiran terhadap alam sekeliling ke
dalam kehidupan seharian.
Contoh :
- masyarakat Melayu menggambarkan sesuatu yang tinggi dengan
gunung –
“cita-citanya tinggi menggunung”.
- Masyarakat Cina menggambarkan daya usaha dikaitkan dengan
“jika hendak mencabut lalang, biar sampai ke akarnya”
K E L O M P O K M A N U S I A Y A N G D I T E N T U K A N O L E H C I R I - C I R I F I Z I K A L Y A N G D I W A R I S I S E C A R A G E N E T I K .
RAS
RAS
CAUCASION (KULIT PUTIH) NEGROID (KULIT HITAM) MONGOLOID (KULIT KUNING)CIRI UTAMA MENENTUKAN RAS SESEORANG SEPERTI WARNA KULIT.
CIRI FIZIKAL SEPERTI RAMBUT,PARAS WAJAH,BENTUK KEPALA & KUMPULAN DARAH.
2 TAHAP RAS
INSTITUSI:
MELIBATKAN
DASAR &
PELAKSANAAN
YANG BERSIFAT
DISKRIMINASI.
INDIVIDU:
KEPERCAYAAN &
SIKAP INDIVIDU
ETNIK
KUMPULAN MANUSIA YANG DITENTUKAN MELALUI PERBEZAAN CIRI-CIRI BUDAYA SEPERTI ADAT RESAM, BAHASA, PAKAIAN,KEGIATAN EKONOMI & SEBAGAINYA.
ETNISITI
RASA KEKITAAN SESUATU KUMPULAN ETNIK TERTENTU KERANA ANGGOTANYA MERASA DISATUKAN DENGAN SATU SEJARAH, NILAI, SIKAP,KEPERCAYAAN,NORMA DAN TINGKAHLAKU YANG SAMA.
ETNOSENTRISME
KEPERCAYAAN ATAU RASA BANGGA DI KALANGAN ANGGOTA SESEBUAH ETNIK BAHAWA BUDAYA DAN ETNIK MEREKA JAUH LEBIH BAIK/HEBAT DARI KELOMPOK LAIN.
JARAK SOSIAL
PENGASINGAN SECARA FIZIKAL ATAU EMOSI ANTARA INDIVIDU YANG BERBEZA TANGGAPAN.
DISEBABKAN TIADA INTERAKSI SOSIAL,BERBEZA TEMPAT TINGGAL, PEKERJAAN, BAHASA, AGAMA, ADAT RESAM & PERBEZAAN ETNIK.
INTEGRASI
PENYATUAN ANTARA KELOMPOK YANG BERBEZA TETAPI HIDUP DIBAWAH SISTEM PEMERINTAHAN YANG SAMA.
HIDUP SECARA AMAN & BEBAS MENGAMALKAN BUDAYA MASING-MASING.
BERLAKU MELALUI PROSES AKOMODASI, AKULTURASI & ASIMILASI.
AKOMODASI
PROSES KERJASAMA 2 ATAU LEBIH PIHAK YANG MEMPUNYAI MATLAMAT BERBEZA UNTUK MEMBENTUK 1 MATLAMAT YANG DAPAT MEMUASKAN HATI KEDUA BELAH PIHAK.
DIKENALI SEBAGAI SITUASI MENANG-MENANG (WIN-WIN SITUATION).
CONTOH: BAHASA MELAYU DIIKTIRAF SEBAGAI BAHASA KEBANGSAAN, NAMUN BAHASA LAIN BOLEH DIGUNA PAKAI SELAGI TIDAK BERTENTANGAN DENGAN PRINSIP PERLEMBAGAAN.
ASIMILASI
PROSES PENGGABUNGAN KEBUDAYAAN MASYARAKAT YANG BERBEZA-BEZA BAGI MEMBENTUK SATU BUDAYA SERTA IDENTITI BARU DENGAN HILANGNYA CIRI KHAS KEBUDAYAAN ASLI.
PROSES INI TERJADI APABILA ADA SIKAP TERBUKA DARI MASYARAKAT YANG BERBEZA KEBUDAYAAN TERSEBUT. (HARUS ADA SIKAP UNTUK MENERIMA UNSUR-UNSUR KEBUDAYAAN YANG LAIN.)
CONTOH: PERKAHWINAN ANTARASUKU SEHINGGA TERJADI PEMBAURAN DARI KEBUDAYAAN MASING-MASING INDIVIDU SEHINGGA MUNCUL KEBUDAYAAN BARU.
AKULTURASI
PERCAMPURAN DUA KEBUDAYAAN ATAU LEBIH YANG SALING BERTEMU DAN MEMPENGARUHI TANPA MENYEBABKAN HILANGNYA UNSUR KEBUDAYAAN KELOMPOKSENDIRI.
PROSES AKULTURASI TERJADI DALAM 2 CARA:
DISKRIMINASI
MERUPAKAN SIKAP PILIH KASIH SESEBUAH KELOMPOK TERHADAP SATU KELOMPOK YANG LAIN YANG DIRASAKAN TIDAK SETARAF DENGANNYA.
PRASANGKA
MERUPAKAN KESIMPULAN YANG DIBUAT BERDASARKAN PERASAAN DALAMAN INDIVIDU TERHADAP INDIVIDU LAIN ATAU ANTARA KELOMPOK YANG TIDAK BRDASARKAN BUKTI ATAU MAKLUMAT YANG BETUL.
LAZIMNYA AKAN TIMBUL APABILA DATANGNYA KHABAR ANGIN NEGATIF DALAM SESEBUAH MASYARAKAT TERHADAP KELOMPOK LAIN.
MENYUMBANG KEPADA KESAN NEGATIF, MENGANCAM KEHARMONIAN DAN HUBUNGAN SESEBUAH KELOMPOK , INI DISEBABKAN OLEH KURANGNYA INTERAKSI SERTA KENGGANAN MENERIMA BUDAYA ORANG LAIN.
STEREOTAIP
MERUPAKAN SATU FAHAMAN SESEBUAH KELOMPOK DENGAN MENGENERALISASIKAN KELOMNPOK YANG LAIN BERDASARKAN SIKAP , PERBUATAN SERTA FAHAMAN SESEORANG INDIVIDU DARIPADA KELOMPOK TERSEBUT.
CONTOH: DALAM KAJIAN GALLUP, MASYARAKAT AMERIKA TIDAK MAGU BERJIRAN DENGAN ORANG ISLAM KERANA BERPENDAPAT ORANG ISLAM BERSIFAT EKSTRIMIS.
KESIMPULAN
KEFAHAMAN TENTANG ISTILAH DAN KONSEP SOSIOLOGI MEMBOLEHKAN KITA MENDALAMI BIDANG ILMU HUBUNGAN ETNIK SECARA ILMIAH DAN MENDALAM.
MENIMBULKAN SATU KESEDARAN BARU UNTUK MEMUPUK KEHARMONIAN DALAM KEHIDUPAN DAN MENYUMBANG KEDALAM PERPADUAN DAN INTEGRASI NASIONAL.
DANGAN MENGAMATI PERKARA TERSEBUT SECARA ILMIAH, KITA DAPAT MENGAPLIKASIKAN KEHIDUPAN KITA DENGAN MEMUPUK NILAI-NILAI MURNI DAN TINGKAH LAKU POSITIF.