• Tidak ada hasil yang ditemukan

19/10/2016 PENGENALAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2021

Membagikan "19/10/2016 PENGENALAN"

Copied!
7
0
0

Teks penuh

(1)

PENGENALAN

Memberi kefahaman tentang istilah sosiologi yang digunakan.

Memudahkan seseorang memahami fenomena hubungan

etnik di Malaysia.

Sosiologi – ilmu pengetahuan dalam bidang sains sosial

a)

Melihat dan memahami proses interaksi antara manusia

b)

Melibatkan proses pembentukkan kumpulan dan perhubungan

yang wujud dalamsatu kelompok manusia

Malaysia adalah sebuah negara yang terdiri daripada masyarakat

yang berbilang etnik.

Kefahaman yang mendalam tentang hubungan etnik harus dibina

dikalangan masyarakat.

Menjelaskan beberapa konsep penting yang mempunyai kaitan.

Membicarakan aspek hubungan etnik di Malaysia.

DEFINISI

“KELOMPOK MANUSIA YANG TELAH CUKUP LAMA HIDUP BERSAMA DAN SALING

BEKERJASAMA SEHINGGA DAPAT MENGORGANISASIKAN DIRI DAN MELETAKKAN DIRI MEREKA SEBAGAI KESATUAN SOSIAL YANG MEMPUNYAI BATAS-BATAS TERTENTU ”

(RALPH LINTON - 1936)

“GAGASAN YANG TERDIRI DARIPADA MANUSIA YANG SALING BERHUBUNG SECARA KOLEKTIF DENGAN MEMPUNYAI HAK DAN TANGGUNGJAWAB YANG SALING MENGIKTIRAF”

(LUCY MAIR – 1965)

“KUMPULAN MANUSIA YANG HIDUP BERSAMA DI SESUATU TEMPAT DENGAN PERATURAN DAN CARA TERTENTU ”

(KAMUS DEWAN – 2005)

CIRI-CIRI MASYARAKAT

1 – MANUSIA YANG HIDUP DALAM SATU KUMPULAN

SEKIRANYA INDIVIDU TINGGAL BERSEORANGAN WALAUPUN DENGAN MENJALANAI CARA HIDUP MODEN, IA TIDAK DIKENALI SEBAGAI MASYARAKAT KERANA TIADA HUBUNGAN TIMBAL BALIK, TIADA KERJASAMA, TIADA INTERAKSI, DAN TIDAK MEMAINKAN PERANAN SEBAGAI ANGGOTA MASYARAKAT. PRASYARAT UNTUK MEMBINA SATU KELOMPOK MASYARAKAT KUKUH

:-• SETIAP INDIVIDU MENYEDARI BAHAWA DIA ADALAH SEBAHAGIAN DARIPADA ANGGOTA MASYARAKAT TERSEBUT

• WUJUD HUBUNGAN TIMBAL BALIK DALAM KELOMPOK

• TERDAPAT FAKTOR MILIK BERSAMA SEPERTI SEKELUARGA, SEBANGSA, SENEGARA DAN SEIDEOLOGI

(2)

CIRI-CIRI MASYARAKAT

2 – MASYARAKAT MELAHIRKAN KEBUDAYAAN.

MANUSIA AKAN LEBIH KREATIF DAN INOVATIF APABILA HIDUP

BERKELOMPOK.UNTUK MEMENUHI KEPERLUAN MEREKA

MENGHASILKAN KEBUDAYAAN BERBENTUK MATERIAL

ATAUPUN BUKAN MATERIAL WALAUBAGAIMANAPUN IANYA

BERGANTUNG KEPADA KEPERLUAN MASYARAKAT ITU SENDIRI

CIRI-CIRI MASYARAKAT

3 – MASYARAKAT BERUBAH

PERUBAHAN OLEH FAKTOR LUARAN SEPERTI MIGRASI,

PERTEMBUNGAN BUDAYA DAN PENJAJAHAN.

FAKTOR DALAMAN SEPERTI PERTAMBAHAN BILANGAN PENDUDUK

DAN PERUBAHAN SISTEM EKONOMI DARIPADA BENTUK SARA DIRI

KEPADA SISTEM EKONOMI KOMERSIAL JUGA MENYUMBANG

KEPADA PERUBAHAN SESEBUAH MASYARAKAT

CIRI-CIRI MASYARAKAT

4 – MASYARAKAT SALING BERHUBUNG

BERHUBUNG SESAMA KELOMPOK AAU BERLAINAN

KELOMPOK

HUBUNGAN YANG BERLAKU SECARA FORMAL IAITU

SEPERTI MURID DAN GURU

HUBUNGAN TIDAK NORMAL SEPERTI INTERAKSI

ANTARA AHLI DALAM SESEBUAH KELUARGA DAN

HUBUNGAN ANTARA MASYARAKAT PELBAGAI KAUM

CIRI-CIRI MASYARAKAT

5 – MASYARAKAT MEMPUNYAI KEPIMPINAN

• TERDAPAT PEMIMPIN DI KALANGAN KELUARGA SEBAGAI KETUA KELUARGA , KETUA KOMUNITI, KETUA DAERAH, KETUA KAMPUNG DAN SEBAGAINYA

• DALAM MASYARAKAT TRADISIONAL PEMIMPIN DIPILIH SECARA KETURUNAN ATAU DIWARISI

• MASYARAKAT MODEN PEMIMPIN DIPILIH BERDASARKAN PENCAPAIAN, KEWIBAWAAN DAN KARISMA.

• TANGGUNGJAWAB MEREKA ADALAH UNTUK MENGURUS MASYARAKAT YANG DIPIMPIN.

• KEBIJAKSANAAN PEMIMPIN MENETUKAN KEDINAMIKAN DAN KEMAJUAN SESEBUAH MASYARAKAT

CIRI-CIRI MASYARAKAT

6 – STRATIFIKASI SOSIAL

DIKENALI JUGA DENGAN SUSUN LAPIS MASYARAKAT, TIDAK

DAPAT DIELAKKAN KEWUJUDANNYA INI KERANA ANGGOTA

MASYARAKAT MEMPUNYAI PERBEZAAN DARI SEGI KEUPAYAAN

MASING-MASING.

CIRI-CIRI MASYARAKAT

STRATIFIKASI SOSIAL KASTA

:-1

BRAHMIN

2

(3)

CIRI-CIRI MASYARAKAT

1 DIRAJA 3 RAKYAT 4 HAMBA 2 BANGSAWAN

STRATIFIKASI SOSIAL MELAYU TRADISIONAL

:-CIRI-CIRI MASYARAKAT

7 – SISTEM SOSIAL

NORAZIT – 1989 SOSIAL ADALAH SUSUNAN BAHAGIAN YANG SALING

BERKAITAN UNTUK MEMBENTUK KESATUAN

SISTEM INI MEMBENTUK MODEL KONSEPTUAL UNTUK MENGANALISIS

SESUATU FENOMENA YANG AGAK KOMPLEKS

CONTOH SISTEM

:-i – SISTEM KEKELUARGAAN

ii – SISTEM EKONOMI

iii – SISTEM UNDANG-UNDANG DAN SEBAHAGIANYA

KESEMUA SISTEM BERKAIT, SEKIRANYA TERDAPAT PERUBAHAN PADA

BAHAGIAN SISTEM SOSIAL, PERUBAHAN ITU AKAN MEMPENGARUHI

BAHAGIAN

YANG LAIN

Edward B.Taylor, 1871 –

merangkumi ilmu pengetahuan, kepercayaan, kesenian,

tatasusila,adat resam serta kebiasaan yang dikongsi oleh ahli

sesebuah masyarakat.

A.L Kroeber dan Clyde Kluckhohn,1952

kebudayaan sebagai pola tingkah laku implisit dan eksplisit.

Kebudayaan juga boleh ditakrifkan sebagai cara hidup manusia itu

sendiri yang terdiri daripada budaya benda dan budaya bukan

benda.

CIRI-CIRI BUDAYA

Dipelajari

- Pembelajaran budaya berlaku dalam keadaan disedari atau tidak

disedari , formal atau tidak formal.

(4)

Dikongsi

- Setiap perlakuan yang diamalkan harus dilakukan, disokong,

diiktiraf dan dirasai sebagai milik bersama semua anggota

masyarakat.

Diwarisi

- Berlaku secara berterusan bukan sahaja dalam kalangan generasi

malah dari zaman ke zaman berikutnya.

- Contoh : kaedah menulis

Berubah

- Budaya sentiasa mengalami perubahan dan bersifat dinamik.

- Perubahan budaya boleh berlaku secara langsung atau tidak

langsung, disedari atau tidak.

- Perubahan lebih senang berlaku ke atas budaya benda berbanding

budaya bukan benda.

Sejagat

- Semua masyarakat di dunia mempunyai budaya yang tersendiri

yang menjadikan budaya itu bersifat sejagat atau universal.

- Contoh : setiap masyarakat di dunia mempunyai bahasa yang

tersendiri.

Simbolik

- Simbolik boleh difahami oleh pendokong kepada sesuatu unsur

budaya tersebut.

- Contoh : keris yang sangat bernilai dalam masyarakat Melayu

yang melambangkan kekuatan dan kepahlawanan dan diletakkan

di satu tahap yang tinggi.

Sistem Perlambangan

- Sistem perlambangan dalam kebudayaan boleh memberi

pengertian tertentu kepada anggotanya, difahami, dihormati oleh

anggota masyarakat yang mendokong budaya tersebut.

- Sistem perlambangan dibahagikan kepada lambang (simbol) dan

(5)

Berpola dan Berstruktur

- Bermaksud kebudayaan itu mempunyai mempunyai corak dan

susunan yang tersendiri.

- Contoh : Sistem kekeluargaan dalam masyarakat Melayu

( adat Temenggung dan adat Perpatih)

Pandangan Dunia (World View)

- Tafsiran berkaitan dengan unsur-unsur alam semula jadi.

- Mendorong manusia memberi tafsiran terhadap alam sekeliling ke

dalam kehidupan seharian.

Contoh :

- masyarakat Melayu menggambarkan sesuatu yang tinggi dengan

gunung –

“cita-citanya tinggi menggunung”.

- Masyarakat Cina menggambarkan daya usaha dikaitkan dengan

“jika hendak mencabut lalang, biar sampai ke akarnya”

K E L O M P O K M A N U S I A Y A N G D I T E N T U K A N O L E H C I R I - C I R I F I Z I K A L Y A N G D I W A R I S I S E C A R A G E N E T I K .

RAS

RAS

CAUCASION (KULIT PUTIH) NEGROID (KULIT HITAM) MONGOLOID (KULIT KUNING)

CIRI UTAMA MENENTUKAN RAS SESEORANG SEPERTI WARNA KULIT.

CIRI FIZIKAL SEPERTI RAMBUT,PARAS WAJAH,BENTUK KEPALA & KUMPULAN DARAH.

2 TAHAP RAS

INSTITUSI:

MELIBATKAN

DASAR &

PELAKSANAAN

YANG BERSIFAT

DISKRIMINASI.

INDIVIDU:

KEPERCAYAAN &

SIKAP INDIVIDU

ETNIK

KUMPULAN MANUSIA YANG DITENTUKAN MELALUI PERBEZAAN CIRI-CIRI BUDAYA SEPERTI ADAT RESAM, BAHASA, PAKAIAN,KEGIATAN EKONOMI & SEBAGAINYA.

ETNISITI

RASA KEKITAAN SESUATU KUMPULAN ETNIK TERTENTU KERANA ANGGOTANYA MERASA DISATUKAN DENGAN SATU SEJARAH, NILAI, SIKAP,KEPERCAYAAN,NORMA DAN TINGKAHLAKU YANG SAMA.

(6)

ETNOSENTRISME

KEPERCAYAAN ATAU RASA BANGGA DI KALANGAN ANGGOTA SESEBUAH ETNIK BAHAWA BUDAYA DAN ETNIK MEREKA JAUH LEBIH BAIK/HEBAT DARI KELOMPOK LAIN.

JARAK SOSIAL

PENGASINGAN SECARA FIZIKAL ATAU EMOSI ANTARA INDIVIDU YANG BERBEZA TANGGAPAN.

DISEBABKAN TIADA INTERAKSI SOSIAL,BERBEZA TEMPAT TINGGAL, PEKERJAAN, BAHASA, AGAMA, ADAT RESAM & PERBEZAAN ETNIK.

INTEGRASI

PENYATUAN ANTARA KELOMPOK YANG BERBEZA TETAPI HIDUP DIBAWAH SISTEM PEMERINTAHAN YANG SAMA.

HIDUP SECARA AMAN & BEBAS MENGAMALKAN BUDAYA MASING-MASING.

BERLAKU MELALUI PROSES AKOMODASI, AKULTURASI & ASIMILASI.

AKOMODASI

PROSES KERJASAMA 2 ATAU LEBIH PIHAK YANG MEMPUNYAI MATLAMAT BERBEZA UNTUK MEMBENTUK 1 MATLAMAT YANG DAPAT MEMUASKAN HATI KEDUA BELAH PIHAK.

DIKENALI SEBAGAI SITUASI MENANG-MENANG (WIN-WIN SITUATION).

CONTOH: BAHASA MELAYU DIIKTIRAF SEBAGAI BAHASA KEBANGSAAN, NAMUN BAHASA LAIN BOLEH DIGUNA PAKAI SELAGI TIDAK BERTENTANGAN DENGAN PRINSIP PERLEMBAGAAN.

ASIMILASI

PROSES PENGGABUNGAN KEBUDAYAAN MASYARAKAT YANG BERBEZA-BEZA BAGI MEMBENTUK SATU BUDAYA SERTA IDENTITI BARU DENGAN HILANGNYA CIRI KHAS KEBUDAYAAN ASLI.

 PROSES INI TERJADI APABILA ADA SIKAP TERBUKA DARI MASYARAKAT YANG BERBEZA KEBUDAYAAN TERSEBUT. (HARUS ADA SIKAP UNTUK MENERIMA UNSUR-UNSUR KEBUDAYAAN YANG LAIN.)

CONTOH: PERKAHWINAN ANTARASUKU SEHINGGA TERJADI PEMBAURAN DARI KEBUDAYAAN MASING-MASING INDIVIDU SEHINGGA MUNCUL KEBUDAYAAN BARU.

AKULTURASI

PERCAMPURAN DUA KEBUDAYAAN ATAU LEBIH YANG SALING BERTEMU DAN MEMPENGARUHI TANPA MENYEBABKAN HILANGNYA UNSUR KEBUDAYAAN KELOMPOKSENDIRI.

PROSES AKULTURASI TERJADI DALAM 2 CARA:

DISKRIMINASI

MERUPAKAN SIKAP PILIH KASIH SESEBUAH KELOMPOK TERHADAP SATU KELOMPOK YANG LAIN YANG DIRASAKAN TIDAK SETARAF DENGANNYA.

(7)

PRASANGKA

MERUPAKAN KESIMPULAN YANG DIBUAT BERDASARKAN PERASAAN DALAMAN INDIVIDU TERHADAP INDIVIDU LAIN ATAU ANTARA KELOMPOK YANG TIDAK BRDASARKAN BUKTI ATAU MAKLUMAT YANG BETUL.

LAZIMNYA AKAN TIMBUL APABILA DATANGNYA KHABAR ANGIN NEGATIF DALAM SESEBUAH MASYARAKAT TERHADAP KELOMPOK LAIN.

MENYUMBANG KEPADA KESAN NEGATIF, MENGANCAM KEHARMONIAN DAN HUBUNGAN SESEBUAH KELOMPOK , INI DISEBABKAN OLEH KURANGNYA INTERAKSI SERTA KENGGANAN MENERIMA BUDAYA ORANG LAIN.

STEREOTAIP

MERUPAKAN SATU FAHAMAN SESEBUAH KELOMPOK DENGAN MENGENERALISASIKAN KELOMNPOK YANG LAIN BERDASARKAN SIKAP , PERBUATAN SERTA FAHAMAN SESEORANG INDIVIDU DARIPADA KELOMPOK TERSEBUT.

CONTOH: DALAM KAJIAN GALLUP, MASYARAKAT AMERIKA TIDAK MAGU BERJIRAN DENGAN ORANG ISLAM KERANA BERPENDAPAT ORANG ISLAM BERSIFAT EKSTRIMIS.

KESIMPULAN

KEFAHAMAN TENTANG ISTILAH DAN KONSEP SOSIOLOGI MEMBOLEHKAN KITA MENDALAMI BIDANG ILMU HUBUNGAN ETNIK SECARA ILMIAH DAN MENDALAM.

MENIMBULKAN SATU KESEDARAN BARU UNTUK MEMUPUK KEHARMONIAN DALAM KEHIDUPAN DAN MENYUMBANG KEDALAM PERPADUAN DAN INTEGRASI NASIONAL.

DANGAN MENGAMATI PERKARA TERSEBUT SECARA ILMIAH, KITA DAPAT MENGAPLIKASIKAN KEHIDUPAN KITA DENGAN MEMUPUK NILAI-NILAI MURNI DAN TINGKAH LAKU POSITIF.

SEKIAN TERIMA KASIH

SEHINGGA

BERJUMPA LAGI

Referensi

Dokumen terkait

Perawat Puskesmas harus dapat memberikan contoh yang baik dalam bidang kesehatan pada individu, keluarga, kelompok, dan masyarakat tentang bagaimana cara

tindakan, dan hasil karya manusia dalam rangka kehidupan masyarakat Kebudayaan adalah keseluruhan cara hidup (yang merangkumi cara bertindak, berkelakuan dan berfikir) serta segala

[email protected] 30 A L Q U RA N • Sumber dan rujukan utama dalam hidup manusia • Mengandungi segala aspek kehidupan manusia • Tiada kelemahan dan kekurangan

[email protected] 30 A L QU RA N • Sumber dan rujukan utama dalam hidup manusia • Mengandungi segala aspek kehidupan manusia • Tiada kelemahan dan kekurangan

[email protected] 30 A L Q U RA N • Sumber dan rujukan utama dalam hidup manusia • Mengandungi segala aspek kehidupan manusia • Tiada kelemahan dan kekurangan

Lingkungan merupakan suatu hal yang sangat penting bagi kelangsungan hidup manusia. Lingkungan menjadi tempat sekelompok manusia tinggal dan melakukan

Engkau berjalan lagi di kota yang serba cepat ini walaupun tiada yang menghiraukan apa yang engkau katakan dan menganggap engkau gila kerana cara engkau hidup dan

Konsepsi pendidikan semur hidup merupakan alat untuk mengembangkan individu-individu yang akan belajar seumur hidup agar lebih bernilai bagi masyarakat.16 Tujuan pendidikan manusia